Információk, érdekességek
Lúgosítás - Divat vagy tudomány?
2017. július 11.
Szervezetünk sav-bázis viszonyai állandó mozgásban vannak, de mégis egyfajta egyensúlyi állapot megtartása a cél. A savak és bázisok abszolút mennyisége folyton változik a szervezetben, a különböző szervekben a pH-értéknek viszont megközelítően állandónak kell lenni.
| pH-értékek Bélnedvek pH = 8 Gyomornedv pH = 1,20–3,00 Vizelet pH = 4,50–7,50 Vérplazma pH = 7,35–7,45 |
Az egészséges szervezetben a pH-érték csak szűk határok között mozoghat a vérben, függetlenül attól, hogy savas vagy bázisos jellegű ételt fogyasztunk.
Ebben segít többek között a tüdőben végbemenő légzési folyamat, a vese kiválasztási rendszere. Az egész szervezet „vegykonyhaként” üzemel, és ügyel az egyensúlyra. Vannak esetek, pl. a helytelen táplálkozás, a stressz, amelyek hatására viszont több sav keletkezik az anyagcsere folyamán, ezért a savasodás irányába billen az egyensúly. A táplálékkal felvett fehérjék, állati eredetű élelmiszerek és gabonatermékek fogyasztása is hozzájárul a szervezet savterheléséhez.
A szervezet ún. pufferrendszerének működése – ami felelős a sav-bázis egyensúly megtartásáért – azonban korlátozott. Ha a táplálékkal folyamatosan, hosszú időn át jelentős savterhelés éri a szervezetet, az egyensúly megbomlik. A böjtölés, a fogyókúra során a táplálékmegvonás, a csökkentett kalóriájú élelmiszerek is fokozott savképződéshez vezethetnek. A táplálkozás „bázisos” elemei a zöldségek, gyümölcsök. Aki ezekből kevesebbet eszik, annak nőhet a savasodásra való hajlama. A kor előrehaladtával általában csökken a vesemûködés, sőt sokkal kevesebb folyadékot isznak az idősek, mert nem érzik annyira a szomjúságot, a zöldség-gyümölcs evésről már nem is beszélve. Mivel a sav-bázis egyensúly kialakításában döntő szerepe van a veséknek, ezért az időseknek különösen fontos figyelni ezekre a kérdésekre. Hosszú távon létrejöhet a túlsavasodás. Az egyensúly megbomlásakor érdemes erre a célra szolgáló étrend-kiegészítő készítményt alkalmazni.
forrás: Patika Magazin