Információk, érdekességek
A jó kenyér több mint élelmiszer
2026. október 13.
A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.
A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.
Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.
Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.
Üvegbe zárt nyár
2026. szeptember 11.
Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is!
Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.
Nincs új a nap alatt
Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.
A csokoládé - Melyiket válasszuk?
2026. szeptember 09.
Vannak, akik az étcsokoládét szeretik, mások a tej- vagy a fehércsokira esküsznek. A csokoládéfajtáknak nemcsak az ízük, hanem a tápértékük is különbözõ. De mindenképp jobban érezzük magunkat pár kocka elmajszolása után... Bár sokan attól félnek, hogy elhíznak tõle. Nem árt tehát többet megtudni róla.
Szinte mindenki kedveli... Egy francia felmérés szerint például a lakosság mintegy 40%-a naponta legalább egyszer fogyaszt csokoládét, és a személyenként, évente fogyasztott mennyiséget 7 kg-ra becsülik az országban. De valószínûleg másutt is hasonló eredményre jutnának a kutatók... Honnan ered hát ez a rajongás? Nyolcszáz molekula kombinációjából, melynek nem tudunk ellenállni!
Az összetevõk közül a magnézium növeli a szervezetben a dopamin termelõdését, amely részt vesz a kellemes ízérzet kialakulásában; a benne lévõ koffein és a teobromin (a kakaóban található fehér, keserû ízû vegyület) stimulálja az idegrendszert. Ami a többi aromás vegyületet illeti, azok antidepresszáns hatásúak - de másfél kg csokoládét kellene ahhoz elfogyasztani egyszerre, hogy érezzük mindezek együttes hatását!
Omega-3 zsírsavak: enni jobb, mint szedni?
2026. augusztus 31.
Új kutatási eredmények tükrében úgy tűnik, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztásával korántsem tudjuk olyan mértékben támogatni szervezetünket, mint kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással.
Egy nagyszabású vizsgálat során nem találták hatékonynak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében az omega-3 zsírsavakat. Korábban tehát tévedtek volna a kutatók, amikor pontosan ennek ellenkezőjét állították? Nem, de sokkal valószínűbb, hogy a kutatásnak is hihetünk.
Az omega-3 zsírsavak eddigi tudásunk szerint a szervezetünk nagyon fontos tápanyagai: energiát szolgáltatnak, megtalálhatók sejtjeink membránjaiban, szerepük van a véralvadás folyamatában, a gyulladások szabályozásában, valamint idegrendszerünk működésében. Megbízható kutatások szerint védik szívünket és érrendszerünket, csökkentve a vérnyomást és az érelmeszesedés kockázatát. Sőt, kimutatták szerepüket egyes daganatos betegségek kockázatának csökkentésében és a krónikus fáradtság kezelésében is.
A Cochrane Library oldalán megjelent vizsgálat eredményei azonban mintha lerombolnák ezt a nimbuszt: a kutatók eredményeit sokan úgy értelmezték, hogy azok nem támasztja alá megbízhatóan az omega-3 zsírsavak hatásait. A 79 korábbi kutatás eredményeit összegző vizsgálat 112.079 ember adatait elemezte, fókuszában azonban az étrend-kiegészítőként fogyasztott omega-3 zsírsavak egészségre gyakorolt hatásai álltak – és ezekről sikerült bebizonyítani, hogy csekély, vagy szinte kimutathatatlan mértékben csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának gyakoriságát.
Hideg gyümölcsleves nyárra
2026. augusztus 28.
A nyári kánikulában nem esik jól a meleg, zsíros leves. A gyümölcslevesek azok az ételek, amiket ilyenkor szívesen fogyasztunk.
A nyári kánikulában a testünknek és a lelkünknek is egészen másfajta táplálékra van szüksége. Előtérbe kerülnek a lédús zöldségek, a hűsítő gyümölcsök és a könnyen emészthető fogások, amelyek nem nehezítenek el, mégis feltöltenek energiával. Nagy örömmel mutatom be Évát, aki közreadja a legszínesebb, legillatosabb nyári receptjeit. Megmutatja a kreatív oldalát: frissítő levesek, roppanós saláták és könnyű főételek, amelyeknek azonnal kedvet csinál egy komplett, egészséges, nyári, heti mintarend alapján. Ebben kiemelt figyelmet kap a nyári hidratáció, a megfelelő folyadékpótlás, amely a legmelegebb napokon alapvető fontosságú a szervezetünk számára. Berki Andrea - rovatvezető, endometrioziscoach
Egyszerre hűsít és frissít, valamint folyadékot pótol. A következő recept elkészítése gyerekjáték, hiszen még főzni sem kell. A banános-málnás gyümölcsleves, egy igazi nyári, hűsítő desszertleves, amelyben a banán krémessége és a málnás tej savanykás frissessége tökéletes párost alkot.
Idényjelleggel bármilyen gyümölccsel készíthetjük. Tej helyett növényi italokkal is ízletes.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...310