Információk, érdekességek

Magyarországon erősödnünk kell a hüvelyesek fogyasztásában

2025. március 13.

A bab, borsó és lencsefélék rendkívül változatos és egészséges alapanyagok, amelyek szervezetünk mellett környezetünkre is jótékony hatással vannak, azonban fogyasztásuk itthon továbbra is elmarad az ideális mennyiségtől. A Bonduelle adatai szerint a hazai fogyasztók közel fele mindössze havi 3 terméket vásárol, és jellemzően csak a hagyományos ételek készítésekor használja fel őket.

Fotó: Shelley Pauls | UnsplashAz ENSZ 2019-ben nevezte ki február 10-ét a Hüvelyesek Világnapjának, hogy így hívja fel a figyelmet a babot, borsót- és a lencseféléket is magába foglaló élelmiszercsaládra, annak kevésbé ismert táplálkozási és környezeti előnyeire. A hüvelyes zöldségféléknek rendkívül magas a tápértékük, kiemelkedő a rost- és fehérjetartalmuk, valamint vasban gazdagok, ennek ellenére a magyarok napi fehérjebevitelének nagyobb része még mindig állati, nem pedig növényi alternatíva. A növényi fehérjeforrások ráadásul kis vízigényüknek köszönhetően a fenntartható élelmiszertermelésben is fontos szerepet játszanak, termesztésük javítja a termőtalajt, valamint hosszan eltarthatók, így nemcsak egészséges, de gazdaságos alternatívát is jelentenek az egyre növekvő népesség számára.

A hüvelyes termények egyik legnagyobb hazai forgalmazója, a Bonduelle a világnap alkalmából idén is fontos tényekre hívja fel a figyelmet a növényi fehérjeforrás kapcsán. A hüvelyesek rendkívül egészséges és sokoldalúan elkészíthető alapanyagok, fogyasztásuk kifejezetten előnyös a testsúlycsökkentés, a bélflóra egészségének megőrzése, a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség megelőzése és kezelése szempontjából is, ám friss adatok alapján Magyarországon ezeknek a köznyelvben babféléknek hívott termékeknek fogyasztása elmarad az ideálistól. A Bonduelle 2024-es kutatása szerint a magyarok 45 százaléka fogyaszt havonta 1-3 terméket valamilyen babfajtából száraz formában, míg a konzerv változatból 45-47 százalék vásárol.

Az elmúlt időszakban a Bonduelle-nél a hüvelyesek csoportja lett a csemegekukorica után a második legnépszerűbb zöldségkonzerv-kategória, ám a cég tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók még mindig a hagyományos recepteket részesítik előnyben, így például a babok vásárlása is jellemzően egy-egy jól ismert ételhez, leveshez vagy főzelékhez kapcsolódik. Fajtájukat tekintve pedig legtöbbször a vörös, a fehér és a tarka típusok jelennek meg az étkezésben.  A kisebb kategóriák közül a csicseriborsó az elmúlt időszak egyik nagy felfedezettje, fogyasztása azonban még mindig gyerekcipőben jár. A lencse a hagyományos év végi étkezésre korlátozódik, az egyéb babfajták pedig kevésbé ismertek, sokan még mindig a világkonyha és a főzőműsorok egzotikus alapanyagaiként tekintenek rájuk.

A Bonduelle Magyarországon 880 hektáron termeszt babféléket, amely főként a nyugat-európai igények miatt évről évre növekszik. A kereslet egyre nagyobb, jelenleg a cég teljes hazai feldolgozásának 15 százalékát teszi ki a mennyiség, ami 5 évvel ezelőtt még csak 5 százalék volt.

A Bonduelle küldetésének tekinti, hogy inspirálja az elmozdulást a növényi alapú táplálkozás felé, így 2024 őszén új termékcsaládjának bevezetésekor egyedi kommunikációs kampányt indított, amelynek célja a fogyasztók edukációja a hüvelyesek pozitív hatásáról.


Télen minden kultúrában hódít az olvadt sajt

2025. március 11.

6+1 melengető étel a világ minden tájáról

A svájci fondue-t, a grúz hacsapurit és az amerikai mac & cheese-t több ezer kilométer és több száz év választja el egymástól, de az az olvadó sajt minden kultúrában népszerű – különösen a borongós, téli hónapokban. Az egyik vezető amerikai gyorsétteremlánc most népszerű csirkés szendvicseit is olvadt sajttal dobja fel – és egy különleges akadálypályával is várja azokat, akik melegedni szeretnének Valentin-nap hétvégéjén. Ez alkalomból tíz olyan ikonikus sajtos ételt mutatunk be, amelyek hosszú történelmi múltra tekintenek vissza, vagy épp a modern gasztronómia sztárjai.

Fotó: angela pham | Unsplash1. Fondue (Svájc)

A fondue az egyik legismertebb olvadt sajtos étel, amelynek gyökerei a svájci hegyek közé nyúlnak vissza. Az alpesi pásztorok borral és fokhagymával olvasztották össze a kemény sajtokat, hogy a hideg téli hónapokban tápláló ételeket fogyaszthassanak. A fondue a szegényebb rétegek találékonyságának eredménye volt, hiszen a szikkadt kenyér és a maradék sajt új életre kelt a forró, fűszeres olvadékban. Ma már számos variációja létezik, például a sörrel vagy gyógynövényekkel ízesített változatok. Közösségi élményt nyújtó fogás, amelyhez falatnyi kenyereket, zöldségeket és néha akár gyümölcsöket is mártogatnak a gőzölgő, fűszeres sajtmártásba.

2. Raclette (Franciaország és Svájc)

A raclette szó egyszerre jelöli az ételt és a sajtot. A hagyományos raclette étkezés során a félkemény sajtot egy speciális eszköz segítségével olvasztják meg, majd egy kaparóval frissen sült burgonyára, húsokra vagy zöldségekre csorgatják. Eredetileg – a fondue-höz hasonlóan – a francia és svájci hegyekben élő pásztorok fogyasztották, akik tűz fölött melegítették a sajtot, majd kenyérre kenték. A modern raclette partik során elektromos grilleket használnak, amelyekkel mindenki saját ízlésének megfelelően olvaszthatja meg a sajtot. Ez az étel a hideg téli estéken különösen népszerű, és egy pohár fehérborral párosítva az igazi.

3. Käsespätzle (Ausztria és Németország)

Ez az osztrák és délnémet specialitás tulajdonképpen a régió sajtos nokedlije. A házi készítésű tojásos tésztát (Spätzle) reszelt sajttal rétegzik, majd hagymával és vajjal sütik aranybarnára. A fogás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a hegyvidéki régiókban élők az elérhető alapanyagokból készítettek laktató ételeket. Leggyakrabban alpesi sajtokat, például Bergkäsét vagy emmentálit használnak hozzá, amelyek erőteljes, karakteres ízt adnak a fogásnak. Egyes változatokban karamellizált hagymával vagy friss fűszernövényekkel bolondítják meg, és egy pohár száraz fehérborral vagy sörrel tálalják.


5 buktató, ami miatt eredménytelen a fogyókúra

2025. március 08.

Sokan fogyókúráznak, de keveseknek sikerül tartósan csökkenteniük a testtömegüket. Miért? Íme 5 buktató, ami miatt a kilók elleni legádázabb és legelszántabb küzdelem is kudarcba fullad.

Fotó: krakenimages.com | Freepik1. buktató

Elérhetetlen, nem racionális cél. Nemcsak a fogyókúra területén, hanem mindenhol, ahol sikeres szeretne lenni, racionális célokat kell kitűzni, amelyekkel azonosulni is tud. Az önmagába vetett hit ereje nagyobb, mint azt gondolná. Ha már a testtömegcsökkentésre irányuló program kezdetétől az az érzése, hogy a feladat úgysem teljesíthető, csak szélmalomharc lesz belőle. Ha jelentős súlytöbblettől szeretne megszabadulni, tűzze ki a célokat „darabokban”!

2. buktató

A mindenkinek bevált módszer. Ha egy ismerősének a cipője megtetszik, nem célszerű leszedni a lábáról és belelépni, mert kicsi az esélye annak, hogy önnek is kényelmes lesz. Így van ez a diéták világában is. Ami az egyik embernek segít, nem feltétlenül megoldás a másiknak, hiszen az életmód, a biológiai ritmus egyedi. Egy súlycsökkentő program kezdete előtt mindig érdemes szakemberrel, dietetikussal konzultálni, aki úgy alakítja ki az étrendjét, hogy az csak az ön igényeit fogja szolgálni. Ez azért is fontos, mert a fogyás veszélyes is lehet. Egy szakember figyel önre, nem hagyja, hogy a diétázás alatt hiánybetegségei alakuljanak ki a kisebb vitamin- és ásványianyag-bevitel miatt. Mindezek mellett a szakember az elhízás okát is fel tudja tárni, ezáltal célzott beavatkozásra képes.

3. buktató

Nem szabad több energiát bevinni a szervezetbe, mint amennyire szüksége van. Az anyagcsere, akár a mérleg nyelve egy felhasználási és egy felvételi oldalból áll. A testmozgással, az élettani funkciók kielégítésével, de még a nyugalmi ébrenléttel és az alvással is energiát használ fel a test, melynek mértéke eltérő. Az evéssel, ivással pedig energiát nyer ezekhez a folyamatokhoz. Amikor e két oldal egyensúlyban van, a test nincs rászorulva sem a raktározásra, sem a leadásra, így a testtömeg nem változik. Amikor az energiamérleg rossz oldalra billen, akkor kezdődik a hízás. Ezt megállítani két módszerrel lehet: vagy a felhasználási oldalt kell növelni, azaz több energiát égetni el a sporttal, a mozgással, vagy a felvételt csökkenteni, azaz kevesebb energiát felvenni étkezéssel.

A gyógyszertárban különböző vitamin- és ásványianyag-készítmények vannak, melyek alkalmasak a diéta során ezen anyagok pótlására. Kérje gyógyszerésze tanácsát!

Tanácsok a helyes táplálkozáshoz és a kevesebb evéshez

2025. február 26.

Ha a „stresszevő” típusba tartozunk

Javítsunk alvásminőségünkön, növeljük alvásidőnket

Fotó: okrasyuk © 123RF.comAmikor stresszes életet élünk, általában rosszul alszunk, és nem is eleget. Márpedig az alváshiány növeli az ún. ghrelin hormon termelődését, ami éhségérzetet vált ki. Ezért mindenképp tanácsos 7-8 órát aludnunk naponta. A kielégítő minőségű, elegendő ideig tartó alvás lehetővé teszi, hogy jobb formában legyünk napközben, és készen álljunk fizikai aktivitás gyakorlására is. Hasznos tudatosítani magunkban, hogy a sport/testmozgás hatására endorfin (boldogság)hormon termelődik a szervezetünkben. Ez az ingerületátvivő anyag nemcsak jobb közérzetet biztosít, hanem megnyugtat, segít a stressz elűzésében és a jobb alvás elérésében.

Emeljük szerotoninszintünket

A szerotonin olyan ingerületátvivő anyag, mely elősegíti többek közt a nyugalom, biztonság és az elégedettség érzését, csökkentve a szorongást, oldva a stresszt. A szerotonin szintéziséhez az agynak egy triptofán nevű anyagra (esszenciális aminosavra) van szüksége, melyet külső forrásból kell biztosítanunk. Olyan ételek bővelkednek benne, mint pl. a hús, hal, tojás, tejtermékek. Ezért ajánlott fogyasztani belőlük lehetőleg minden étkezésnél. Ezeket tanácsos kiegészítenünk olyan szénhidrátokkal, melyek alacsony glykaemiás indexűek (GI = egy élelmiszer vércukoremelő képessége). Ilyenek pl. a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, hüvelyesek, gyümölcsök és zöldségek, burgonya helyett az édesburgonya, melyek által lassabban esik le a vércukorszint, és nem nő az étvágy. Ezzel sikerülhet elkerülni az édes termékek iránti kényszeres vágyat is.

Ha unalomból eszünk fölöslegesen vagy túl sokat

Találjunk rá újra az éhség és a jóllakottság érzésére

Amikor azért eszünk, hogy csak töltsük az időnket, vagy elhalasszuk egy feladat elvégzését, amihez egyáltalán nincs kedvünk, nem vesszük figyelembe szervezetünk energiaigényét, táplálkozási szükségletét.

Csak akkor együnk, ha jelentkezik az éhségérzet, és hagyjuk abba az evést, ha érezzük, hogy jóllaktunk.

Ez nem mindig könnyű, ha már hosszú évek óta nincs igazi kapcsolatunk testünk üzeneteivel. Ezért újra rájuk kell találnunk, pl. azokra a jelzésekre várva, melyek a fizikális éhségre utalnak az étkezések előtt (pl. korog a gyomrunk; érezzük, hogy üres; fáradtak vagyunk, mert nem ettünk stb.). Próbáljuk meg eltalálni azt a pillanatot is, amikor a teltségérzés jelentkezik.


Tudományos értelemben nincs olyan, hogy szuperélelmiszer – mondja a Semmelweis Egyetem dietetikusa

2025. február 20.

Fotó: rawpixel © 123RF.com

Nem támasztják alá tudományos vizsgálatok a „szuperélelmiszernek” kikiáltott alapanyagok egészségügyi előnyeit. Azt viszont mérések igazolják, hogy a messziről érkezett zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – hívja fel a figyelmet Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, aki könyvet is írt a témában. Az egészséges étkezés kulcsa szakmai álláspontja szerint sokkal inkább a változatos, színes étrendben rejlik.

Amennyire hangzatos, olyannyira megtévesztő kifejezés a superfood (vagy magyarul szuperélelmiszer). Elvileg azokat az alapanyagokat nevezzük így, amelyek tápanyag-összetételük révén több egészségügyi előnyt nyújtanak más termékekhez képest. Valójában azonban, magyarázza Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, ezeket az előnyöket tudományos vizsgálatok nem támasztják alá. Nem árt tudni azt sem, hogy semmilyen hiányt nem szenved a szervezete annak, aki soha nem él ezekkel – emeli ki Szabó Adrienn.

Aki ennek ellenére ragaszkodik a „szuperélelmiszerekhez”, annak a dietetikus azt tanácsolja, hogy válasszon olyat, ami hazánkban is megterem, és nem kell messziről szállítani. Ezt nemcsak ökológiai szempontok indokolják, de például az is, hogy a szezonon kívül és messziről érkező zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – az utóérlelésre vagy mondjuk a kártevők elleni védekezésre használt kemikáliákból –, és ezt mérések igazolják.

Az azonban csak közkeletű tévhit, hogy a szállítás miatt szignifikánsan csökken a gyümölcsök, zöldségek vitamin- vagy ásványianyag-tartalma. A számunkra szintén értékes antioxidáns-tartalomból azonban veszíthet a zöldség, a gyümölcs, miközben az őt érő negatív hatásokkal szemben próbál védekezni – teszi hozzá a szakember.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...291