Információk, érdekességek
Ki mivel foglalkozik a patikában?
2025. november 17.
A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.
Gyógyszerész
A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).
OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem
A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.
A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:
- gyógyszerkutatással,
- sztenderdizálással,
- gyógyszerellenőrzéssel,
- raktározással,
- tárolással,
- gazdálkodással,
- gyógyszerexporttal, -importtal,
- gyógyszerismertetéssel.
A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:
- természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
- fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
- koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
- nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.
Injekciós fogyasztószerek?
2025. október 02.
Ön is szívesen fogyna le gyógyszeres injekciókkal? Azért a helyzet komplikáltabb egy pár tűszúrásnál, mivel számos tévhit kering a köztudatban a fogyasztóinjekciók alkalmazásával kapcsolatban.
A túlsúly és az elhízás nemcsak esztétikai hiba, hanem számos kockázattal jár, többek között a szív- és érrendszeri betegségek, az anyagcsere-betegségek, köztük pl. a cukorbetegség szempontjából, csakúgy, mint az ízületi károsodások kialakulását tekintve.
Új hatóanyagok a fogyókúrához
A túlsúly és az elhízás kezelésére alkalmazható gyógyszerek palettája új – vényköteles – hatóanyagokkal bővült. (Az új hatóanyagok, így a liraglutid és a tirzepatid az ún. glükagonszerű peptid-1 [GLP-1]analógok csoportjába tartoznak.) A GLP-1analógokat eredetileg a szénhidrát-anyagcsere karbantartására fejlesztették a cukorbetegek kezelésére, de kiderült, hogy azok jelentős testtömegcsökkenés előidézésére is képesek.
Ma már vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a liraglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek olyan módon képesek fogyást előidézni, amely számos előnnyel jár a szív- és érrendszer, ill. az anyagcsere vonatkozásában is. leszögezendő, hogy a gyógyszeres fogyáshoz lényeges orvos segítségét kérni: egyrészt az említett fogyasztószerek nem alkalmazhatók mindenkinél, másrészt az adagolásuk – a terápia optimalizálása és a lehetséges mellékhatások miatt is – orvosi kontrollt tesz szükségessé.
Rengeteg gyógyszer okozhat fényérzékenységet, sőt kiszáradást is nyáron
2025. augusztus 16.
Több száz készítmény okozhat fényérzékenységet és válthat ki akár komoly bőrtüneteket is, más orvosságok a szervezet hőháztartására hathatnak kedvezőtlenül. Nyári gyógyszerszedési tanácsok a Semmelweis Egyetem főgyógyszerészétől, dr. Sebők Szilvia mesteroktatótól.
Antibiotikumok, gombaellenes szerek, szívgyógyszerek, vízhajtók, cukorbetegség elleni készítmények, fájdalomcsillapítók és pszichiátriai szerek – ezek mind olyan gyógyszercsoportok, amelyek használata nyáron fokozott figyelmet igényel, mert fényérzékenységi reakciót válhatnak ki.
A fényérzékenységen belül az ún. fototoxicitás felelős az esetek nagyobb részéért – mondta dr. Sebők Szilvia.
Ez akkor alakul ki, amikor a gyógyszer vagy annak bomlásterméke megjelenik a bőr sejtjeiben, és UV-fény hatására a bőr olyan lesz, mintha leégett volna: ég, szúr, fáj, akár fel is hólyagosodhat. Ezek a reakciók nem egyén-, sokkal inkább dózisfüggők, vagyis minél többet szed valaki az adott gyógyszerből, és minél több napfény éri a bőrét, annál nagyobb az esélye a fototoxicitásra.
A valóságban más a GLP-1 gyógyszeres fogyás, mint a kísérletekben
2025. július 12.
A valóságban a szemaglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek alkalmazása sokkal kisebb súlycsökkenést eredményez, mint a klinikai vizsgálatokban, derült ki egy új kutatásból. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a páciensek korán abbahagyják a gyógyszerszedést, vagy alacsonyabb fenntartó adagokat alkalmaznak az előírtnál. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista mutatta be az új eredményeket és felhívta a figyelmet a tartós fogyás kulcsmozzanataira.
A fogyókúrás gyógyszereket sokan túl korán abbahagyják
Nemrégiben jelent meg az Obesity című szaklapban egy kutatás, amely meglepő eredményt hozott. A betegek több mint 80%-a jóval kevesebbet fogyott a való életben a GLP-1 típusú gyógyszerek hatására, mint amit a randomizált klinikai kutatásokban mértek. A kutatók arról beszéltek, hogy bár azzal tisztában voltak, hogy a fogyókúrás céllal szedett gyógyszerek abbahagyása után a betegek hajlamosak visszaszedni a leadott kilókat, arra nem volt rálátásuk, hogy valójában mikor is történik ez a leállás. Vagyis nem ismerték pontosan, hogy a valóságban mire számíthatnak a páciensek a testsúlyuk változása és ha prediabéteszben szenvedtek, akkor a glikémiás kontrolljuk változásának szempontjából.
Az adatok alapján úgy találták, hogy nagyon sokan túl korán térnek át az alacsony fenntartó dózisokra, sőt a felírástól számított egy éven belül a páciensek fele már egyáltalán nem szedi a gyógyszert. A vizsgálat eredményei szerint a fogyókúrás gyógyszert korán abbahagyók (vagyis akik 3 hónapon belül abbahagyták azt) 3,6%-os testsúlycsökkenést értek el, akik később fejezték azt be, 6,8%-ot fogytak és akik nem hagyták abba addig, amíg az orvos azt nem javasolta, 11,9%-nyit adtak le a súlyukból. Azok pedig, akik tartósan szedték a gyógyszert az előírt dózisban, tehát nem csökkentették azt, 1 év alatt átlagosan 14,7%-nyit fogytak. (Érdekes azonban, hogy a való életben sokkal kevésbé volt jellemző a jojó-effektus, mint a kísérletekben.)
Ugyanilyen összefüggés volt megfigyelhetők a prediabétesz alakulásában is, ugyanis akik tartósan, az előírt mennyiségben szedték a gyógyszert, azoknak 67,9%-ánál állt vissza a normál vércukorszint, míg a korai lemorzsolódóknál csak 33,1%-ban.
COPD-s betegeknek a testmozgás gyógyszer
2025. június 13.
Bár a COPD-s betegek általában tartanak a mozgástól, mert fizikai terhelés hatására gyakran légszomjjal és fáradtsággal küzdenek, mégis fontos lenne bevezetniük az életükbe a rendszeres aktivitást. Egy tanulmány szerint ugyanis azoknál, akiknél a fizikai aktivitási szint csökken, a relatív halálozási kockázatok nagyobbak, mint azoknál, akiknél romlik a tüdő funkciója! Az összefüggésekről dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza beszélt.
A COPD elsősorban a dohányosokat fenyegeti
A COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease, azaz krónikus obstruktív tüdőbetegség) a hörgők beszűkülésével és a tüdőszövet átépülésével járó progresszív betegség, amely hosszú évek alatt alakul ki, és mire fény derül rá, a betegeknek jellemzően már súlyosabb tüneteik vannak.
A tüdőben a gázcsere a kis léghólyagocskák hajszálerekkel gazdagon átszőtt falában történik. Oda az egyre vékonyodó hörgőkön, hörgőcskéken jut az oxigéndús levegő, majd kilégzéskor a széndioxiddal keveredett levegő ezeken keresztül távozik. COPD-nél azonban a hörgők nyálkahártyájában tartós gyulladás alakul ki, ami miatt az megduzzad, sok váladék termelődik, a hörgők falában levő izmok pedig összehúzódnak. Mindez együttesen eredményezi a hörgőszűkületet, ami miatt sípoló légzés, nehézlégzés alakul ki. A betegség előre haladása és a kezelés elmaradása miatt később tüdőtágulás és maradandó hörgőszűkület is kifejlődhet.
A COPD elsősorban (kb. 80%-ban) a dohányzás következtében alakulhat ki, de jelentős kockázati tényező a környezetszennyezés, a városi szmog, a munkahelyi ártalom és genetikai eltérés is állhat a háttérben.
A betegség és a fizikai inaktivitás ördögi köre
A COPD-s betegek általában kerülik a mozgást, mert a terhelés gyakran kimerültséget, légszomjat vált ki náluk. Ez azonban beindít egy ördögi kört: a fizikai inaktivitás miatt kondíciójuk és fittségük nagymértékben csökken, ami az idő előrehaladtával csak fokozódhat és a légszomj erősödésével, fokozatos gyengüléssel járhat. A rendszeres mozgás általánosan előnyös hatásai már jól ismertek, de érdemes azt is látni, hogy mit jelent ez a COPD esetében. Több kutatási eredmény is igazolta, hogy a pulmonológiai rehabilitáció, a fizikai aktivitást serkentő programok és a motivációt növelő személyre szabott mozgásterápiák csökkenthetik a COPD-s betegeknél a betegség okozta rohamokat és mérséklik a tüneteket. Ez az összefüggés fordítva is igaz: a mozgáshiány miatt a vázizomzat gyengülése és fogyása (sarcopenia) negatív hatással van a COPD kimenetelére. Olyannyira érvényes ez, hogy egy követéses tanulmány szerint a fizikai inaktivitás a COPD-s betegeknél az összes okból bekövetkező halálozás legfőbb előrejelzője lehet, vagyis komolyabb rizikófaktor, mint a tüdő funkciójának romlása.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...84