Információk, érdekességek
Amit a mezoteliómáról tudni érdemes
2024. december 08.
Egyre nagyobb figyelem fordul egy ritka rákos megbetegedés, a mezotelióma felé, amelynek jellemzője a hosszú, 20-40 éves lappangási idő. A diagnózist nehezíti, hogy tünetei kevéssé jellegzetesek, más betegségek tüneteivel is megegyezhetnek. Milyen típusú betegség és milyen szerveket érinthet?
A
mezotelióma egyfajta rákos megbetegedés, amely leggyakoribb kiváltó okának az azbesztet tartják. A betegség a belső szervek felszínét borító hártyát támadja meg, leggyakrabban a mellhártyát (pleurális mezotelióma), de előfordul a tüdő, a szív vagy a hashártya daganatos megbetegedése is.
A betegség tünetei a pleurális mezotelióma esetén – amely az összes mezotelióma megbetegedés 70-90%-át teszi ki – sem jellegzetesek (légszomj, éjszakai izzadás, krónikus köhögés, hátfájdalom, mással nem magyarázható súlycsökkenés), megegyezhetnek más betegségek tüneteivel is.
A tünetek a betegség előrehaladtával egyre erősödnek. Annak eldöntésére, hogy az ezen tüneteket produkáló beteg esetén milyen betegség állhat a háttérben, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Fontos arról tájékoztatni a kezelőorvost, hogy a beteg az élete során kerülhetett-e kapcsolatba azbeszttel, ezzel a súlyosan rákkeltő anyaggal, mert az orvostudomány jelenlegi ismeretei alapján a megbetegedés hátterében leggyakrabban az azbesztnek való kitettség áll.
A diagnosztizálás és a kezelés
A kivizsgálás során vérvételre, röntgen, MR vagy CT felvétel készítésére kerül sor, de a diagnózis további pontosítása érdekében sor kerülhet szövettani mintavételre is. A diagnózist követően meghatározott, különféle terápiákból álló célzott kezelés – amely függ a mezotelióma típusától, a betegség stádiumától, a beteg általános állapotától – néhány hónappal meghosszabbíthatja a beteg életét.
Sajnos, általánosságban elmondható, hogy mire a betegség tünetei jelentkeznek, addigra a betegség már igen előrehaladott állapotban van, a beteg életkilátásai rosszak, az átlagos túlélési idő mindössze 12 hónap. A mezoteliómával diagnosztizált beteg mindennapjai során előforduló problémákra vonatkozóan nem csak a kezelőorvosától kaphat segítő támogatást, de érdemes felvennie a kapcsolatot betegtársakkal, ritka betegségekkel foglalkozó szervezetekkel.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon 1982-ben tiltották be a szórt azbeszt használatát, a teljes tilalom pedig 2005-ben lépett életbe[, várható, hogy a mezoteliómás megbetegedések száma a hosszú lappangási idő miatt emelkedni fog az elkövetkezendő években.
Fokozott pajzsmirigy-hormontermelés: Basedow-Graves kór
2024. december 05.
Az egész szervezetre hatással vannak a pajzsmirigy által termelt hormonok: szerepet játszanak egyebek mellett a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, az agyi működésben, befolyásolják a vérnyomást, a gyomor-bél működését, hatással vannak hangulatunkra.Fokozott pajzsmirigy hormontermelésnél gondolni kell autoimmun betegségre is. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája ismerteti a legfontosabbakat!
A pajzsmirigy túlműködés tünetei között található a szapora szívverés, nehezebb koncentráció, ingerlékenység, álmatlanság, illetve az étkezés melletti fogyás, csökkent meleg-tűrés, fokozott izzadás, valamint a menstruációs zavarok. Sokszor már egyetlen egy jelből, az előredülledő szemekből sejtheti az orvos, hogy mi okozhat problémát.
A Basedow-Graves kór háttere
A pajzsmirigy-túlműködés hátterében meghúzódhat a pajzsmirigy gyulladása, a túl sok jód jelenléte a szervezetben, valamint akár egy autoimmun betegség, a Basedow-Graves kór is, amely leginkább a 20 és 40 év közötti nőket érinti, és nagy mértékben felelősek a kialakulásáért a környezeti tényezők, így például a stresszes életmód, a túl nagy lelki megterhelés, illetve fontos tényező a genetikai hajlam is. A kór kialakulásában a TSH receptor ellen stimuláló antitest játszik fontos szerepet, amely a fokozott hormontermelés okozója.
Komplex kivizsgálás és terápia!
A fizikális vizsgálatot követi a vérvizsgálat főként a TSH-szint meghatározásával. Amennyiben a TSH koncentráció alacsony, a pajzsmirigy fokozott mennyiségű T4-t és T3-t termel. A laborvizsgálatot – amelynek hangsúlyos része a szabad T4, valamint totál vagy szabad T3 szint mérése – követően nagyon fontos az ultrahang vizsgálat is, amelyből a pajzsmirigy méretére, szerkezetére, vérellátására, esetleges cisztáira, gyulladására lehet következtetni, az izotópvizsgálattal pedig az derül ki, hogy a pajzsmirigynek pontosan milyen típusú túlműködése van.
A kezelés során nélkülözhetetlen az életmód terápia megfelelő étkezéssel és mozgással, ugyanis társulhat a kórhoz akár 1-es típusú cukorbetegség, lisztérzékenység is, valamint a stressz kiküszöbölése is hangsúlyos. Szükség lehet gyógyszeres kezelésre, ennek célja a túlműködés normalizálása, illetve szóba jöhet műtéti vagy izotópos terápia. A pajzsmirigy túlműködés kezelése során lényeges a rendszeres laborvizsgálat, és az egészségi állapot ellenőrzése, amelyet szintén endokrinológus szakorvos végez.
6 ok, ami a pulzus kiugrásaihoz vezethet
2024. december 05.
Ijesztő érzés, ha azt tapasztaljuk, hogy a szívverésünk hirtelen felgyorsul, majd’ kiugrik a szívünk. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkalmi pulzus kiugrásokat sem szabad félvállról venni.
Mi lehet az oka a pulzus kiugrásnak?
A szívverés, mint folyamat működtetéséért többek közt a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek a felelősek. Amikor ezek az izomsejtek jelzést kapnak az agytól, hogy „nagyobb sebességre kell kapcsolnia” a szívnek, azonnal mozgásba lendülnek. A munkájuk eredménye, hogy a szív többször fog összehúzódni percenként, vagyis emelkedik a pulzus.
De mi az a helyzet, ami miatt az agy úgy dönt, hogy keményebb munkára kell bírni a szívet? Az oxigénszükséglet növekedése. Vagyis, ha azt tapasztaljuk, hogy hirtelen megemelkedik a pulzusunk, annak minden bizonnyal oka van.
Íme, 6 gyakori ok
- Fizikai aktivitás, sport
Nyilvánvaló, hogy ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy nem csak a valódi sporttevékenység emelheti meg a pulzust, hiszen egy szívelégtelenséggel élő betegnek már akár egy emeletnyi lépcsőzés is igen intenzív mozgásnak számíthat. - Cukor, finomított szénhidrát fogyasztás
A túl sok cukor és szénhidrát fogyasztása felgyorsíthatja a pulzust, még az olyan „ártatlannak” látszó ételek is okozhatnak szívdobogást, mint a kukoricapehely, a vajas pattogatott kukorica. A finomított szénhidrát által beindított inzulinválasz ugyanis a kiválasztó szervek és a belső elválasztású mirigyek harmonikus működését is összezavarja. Megemelkedik az adrenalinszint, ami tovább emeli a pulzust. - Alkoholfogyasztás
Az alkohol mindenképpen hat a szívre, már csak a magas cukortartalma is elég ahhoz, hogy felpörgesse a szívműködést. Ráadásul német kutatók szerint a véralkoholszint emelkedésével együtt nő a szívritmuszavar kockázata is. A kutatást EKG-val és alkoholszondával végezték a müncheni Oktoberfest látogatói körében. - Érzelmi stresszhelyzet
Nem véletlenül szokták javasolni egy rossz vagy felkavaró hír átadásánál, hogy üljön le az érintett. Egy hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására ugyanis beindul a gyors stresszreakció, aminek részeként többek közt emelkedik a pulzus, akár rosszullétet is okozva. - Gyógyszerek és drogok
Bizonyos gyógyszerek (főként diétás tabletták, az orrnyálkahártya duzzanatát csökkentő szerek, asztmás inhalátorok) és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsíthatják a pulzust. - Hormonális változások
A hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.
Agyi érkatasztrófák
2024. december 04.
Az agyi érbetegségek a fejlett országok egyik, méltán rettegett betegsége. A harmadik helyen állnak a haláloki tényezőket illetően. Ráadásul e betegségcsoport a szellemi leépülés, a korai elbutulás második leggyakoribb oka.
E betegségek közös tulajdonsága, hogy hirtelen, „mint derült égből a villámcsapás” alakulnak ki. Ezért is nevezik az angol ütés szó után „stroke”-nak. Nagyobb részüket az agy vérellátási zavara idézi elő az ér elzáródása (trombózis következtében), kisebb hányadukat valamely agyi ér megrepedése, agyvérzés okozza.
Az agy a szervezetünk kapcsolóközpontja minden más szervnél jobban függ a kielégítő vérellátástól. Oxigénre és vérben oldott glukózra van szüksége a zavartalan működéshez. A vérátáramlás ötödére csökkenése adott agyi területen az idegszövet perceken belüli elhalását idézi elő. Attól függően, hogy melyik agyrész érintett, a zavar süketségben, a végtagok, a száj, a nyelv zsibbadásában, a végtagok elnehezülésében nyilvánulhat meg. A vérellátás zavarában legtöbbször az érelmeszesedés és következményei felelősek. Az agyvérzésnek rendszerint a magas vérnyomás az alapja.
Az agy vérkeringési zavarai és maradandó következményei megelőzhetőek. A sokat emlegetett életmódváltozások ebben a betegségcsoportban is hasznosnak bizonyulnak.
- A vérnyomásunkat rendszeresen, legalább évente kétszer ellenőriztessük, még akkor is, ha a magas vérnyomásnak semmiféle jelét sem tapasztaljuk.
- Magas vérnyomás esetén tartsuk be az orvos utasításait, következetesen szedjük a gyógyszereket.
- Táplálkozásunk legyen zsírszegény, vitaminokban gazdag.
- Korlátozzuk a dohányzást és az alkoholfogyasztást.
- Mozogjunk, sportoljunk rendszeresen. Végezzünk lazító gyakorlatokat.
- A figyelmeztető jeleket, az átmeneti vérátáramlási zavarokat vegyük komolyan.
5 tünet, ami vérképzési zavarra utalhat
2024. december 01.
A fáradtság, a láz és a duzzadt nyirokcsomók gyakran előforduló, általános kísérőtünetei lehetnek többféle betegségnek, és vérképzőszervi megbetegedésre is felhívhatják a figyelmet – mondja dr. Kárpáti Ágnes, belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere. A vér és a vérképző szervek rendellenességeire utaló tünetek esetén hematológiai szakrendelést felkeresve tisztázhatjuk a kiváltó okokat és részesülhetünk a szükséges terápiában.
Ezekre a tünetekre figyeljen!
Amint arra Kárpáti doktornő felhívja a figyelmet, a vérképzőszervi megbetegedések egy gyűjtőfogalom, ami tehát számtalan, igen széles skálán mozgó, vérrel kapcsolatos betegséget foglal önmagába. Fontos megjegyezni, hogy a következő tünetek csak általános iránymutatások, melyek tisztázásának érdekében mindig ajánlott hematológus szakorvoshoz fordulni a pontos diagnózis és kezelés érdekében.
Gyengeség, légszomj
A krónikus fáradtság és légszomj gyakran előforduló, mondhatni általános tünetek. Fokozott fizikai aktivitás, szív- vagy tüdőbetegségek esetén rendszeres panasz, emellett azonban vérképzőszervi rendellenességek tünete is lehet. Tartós, egyéb okkal nem magyarázható fáradtság és kimerültség esetén mindenképpen érdemes szakorvosi konzultációt kérni. Az enerváltság és fizikai teljesítőképesség csökkenésének okait kutatva, gyakran derül fény vérszegénységre. Ilyenkor a vér – a vörösvérsejtek számának csökkenése, valamint minőségi eltérései, továbbá a vörösvérsejtekben lévő oxigént szállító molekulák mennyiségi, vagy minőségi eltérései miatt – nem tudja kielégíteni a szövetek oxigénszükségletét. Általános rossz közérzet, pihenésre sem múló kimerültségérzet vérképzőszervi megbetegedés esetében is sokszor tapasztalható.
Petechiák
A petechiák a bőrön vagy a nyálkahártyán jelentkező, apró, tűhegynyi bevérzések. Jellemzően piros, bíborvörös vagy barnás folt formájában és sokszor összefüggő csoportokban jelentkeznek. Ez a tünet gyakran a kapillárisok károsodását, illetve a vérlemezkék számának csökkenését jelzi, ami vérzékenységhez vezethet. Trombocitopénia (a vérlemezkék számának kóros csökkenése) hátterében számos vérképzőszervi megbetegedés állhat, melyre alapos hematológiai kivizsgálás deríthet fényt.
Duzzadt nyirokcsomók
Megnagyobbodott nyirokcsomókat az ágyékban, a nyak két oldalán vagy a hónaljárokban tapinthatunk ki, és a szervezetben zajló fertőzésre hívják fel a figyelmet. A keményebb tapintatú, környezetükkel összekapaszkodott, másfél-két centiméternél nagyobb elváltozásokat, amelyek esetleg a test több régiójában is megtalálhatók, mutassuk meg orvosnak, a kóros folyamatok kizárása érdekében. Javasolt hematológus szakember felkeresése akkor is, ha azt tapasztaljuk, hogy nyirokcsomóink nem húzódtak vissza, vagy esetleg növekedésnek indultak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...250