Információk, érdekességek

Folyton fáradt, ideges? Tüneteit kortizolhiány is okozhatja!

2024. november 18.

Szervezetünkben a mellékvese termeli az anti-stressz hormonként is ismert kortizolt. Tartós leterheltség, a folytonos stressz hatására a mellékvese kimerülhet, és megjelennek a kortizolhiány tünetei.

Mellékvese – a stresszkezelés szolgálatában

Stresszes szituációkban, például egy veszélyes közlekedési helyzetben gyors reakcióra van szükségünk, hogy a súlyos következményeket megelőzzük, testi épségünket megóvjuk. Ebben két, a mellékvese által termelt hormon van segítségünkre. A mellékvese páros szerv, melynek velőállománya az adrenalint, külső része (a kéreg) többek közt a kortizol nevű hormont is termeli – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. A stresszhelyzetek kezelése e két hormon összehangolt működésének köszönhető: az adrenalin megemeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek. Az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja: növeli a cukrok szintjét a vérben, fokozza az agy glükózfelhasználását, és növeli a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyiségét.

Ha a mellékvese kimerül

Ha a stressz az életünk, mindennapjaink részévé válik, az a hormonrendszer működésén is meglátszik. A tartós magánéleti konfliktusok, vagy munkahelyi stressz leküzdéséhez a szervezet folyamatosan több stresszhormont termel. Az állandó készenlét, a folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek, hosszabb-rövidebb idő után megjelennek a „mellékvese fáradtság” tünetei. Az egyensúly felborulását kezdetben magasabb kortizol szint jelzi, hiszen a folytonos stressz ellen a beteg szervezete így igyekszik felvenni a harcot. Krónikus stressz esetén azonban a túlhajszolt mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett kortizol szükségletét, így értéke egyre csökken.

Krónikus fáradtság a vezető tünet

A kortizolszint csökkenésének első jele a fáradtság. Az érintettek reggel is nehezen ébrednek, napközben is nyomottabbak, lehangoltabbak lehetnek. Romlik a stressztűrő képességük, szorongás, ingerlékenység, alvászavarok jelentkezhetnek. Nők esetében a kortizolhiány a teherbeesés elmaradásához is vezethet. A megtermékenyített petesejt beágyazódását, megmaradását a progeszteron hormon biztosítja. Kortizolhiány esetén azonban a szervezet minden energiát – a progeszteron termelés rovására is – a hiányzó hormon előállítására fordít, így nem ritka, hogy a betegség diagnózisára a gyermekáldás elmaradásának vizsgálata során derül fény.

---

3,5 milliárd ember szenved a világon valamilyen szájüregi betegségben

2024. november 17.

A fogágybetegség világszerte emberek millióit érinti, és különösen aggasztó a helyzet Magyarországon, ahol a lakosság jelentős része küzd különböző szintű fogászati problémákkal. A kezeletlen fogszuvasodás már kisgyermekkorban is jelentős, és a probléma a felnőttkorra súlyosbodik, hiszen a 15 év feletti lakosság 8,6%-a súlyos fogágybetegségben szenved, míg a 20 év felettiek 14,1%-a teljesen fogatlan. Az Irányított Biofilm Terápia (GBT) egy forradalmi svájci módszer, amely fájdalommentesen és hatékonyan távolítja el a káros biofilmet, megelőzve és kezelve a fogágybetegséget. A Clinident körképe.

A fogágybetegség: korunk szájüregi járványa

A fogágybetegség, más néven parodontitis, napjaink egyik legelterjedtebb szájüregi problémája, amely világszerte emberek millióit érinti. Ez a krónikus gyulladásos állapot a fogak tartószerkezetét, a fogínyt és a fogakat körülvevő csontszövetet támadja meg és ha nem kezelik időben, súlyos következményekkel járhat, beleértve a fogak elvesztését is. A betegség kialakulásának fő oka a fogfelszíneken és az íny alatt felhalmozódó bakteriális biofilm, más néven dentális plakk. A legfrissebb globális egészségügyi jelentések szerint a világ népességének közel fele, mintegy 3,5 milliárd ember szenved valamilyen szájüregi betegségben, és ezek jelentős része fogágybetegség, amely jól mutatja, hogy a megelőzés és a kezelés terén komoly hiányosságok tapasztalhatók.

Riasztó statisztikák a fogágybetegség magyarországi elterjedtségéről

Bár a fogágybetegség bármely életkorban kialakulhat, leggyakrabban a felnőtt korosztályt érinti. Magyarországon a helyzet különösen aggasztó: a lakosság jelentős része küzd különböző szintű fogászati problémákkal. A WHO 2023-as statisztikái szerint a magyar lakosság körében a kezeletlen fogszuvasodás előfordulási aránya a tejfogaknál 1-9 éves gyermekek esetében 47,8%, míg a maradó fogaknál 5 éves kor felett 37,9%. Ennél is súlyosabb, hogy a 15 év feletti lakosság 8,6%-a súlyos fogágybetegségben szenved. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a probléma nem csak az idősebb korosztályt érinti, hanem már fiatal korban kezdődik és progresszíven romlik az évek során. Különösen aggasztó, hogy a 20 év feletti lakosság 14,1%-a teljesen fogatlan, ami a fogágybetegség elhanyagolásának egyik legsúlyosabb következménye lehet.

A fogágybetegség figyelmeztető jelei és következményei

A fogágybetegség kezdeti stádiumában gyakran észrevétlen marad, mivel a tünetek enyhék és fájdalommentesek lehetnek. Az első figyelmeztető jelek közé tartozik a fogíny vérzése fogmosás vagy fogselyem használata közben. Ahogy a betegség előrehalad, a tünetek egyre nyilvánvalóbbá válnak. A páciensek gyakran tapasztalnak kellemetlen szájszagot, a fogíny visszahúzódását, ami a fogak látszólagos „meghosszabbodásához” vezet, valamint a fogak közötti rések megnövekedését. Súlyosabb esetekben a fogak meglazulhatnak, és rágás közben fájdalom jelentkezhet. Fontos megjegyezni, hogy a fogágybetegség nem csak a szájüregre korlátozódik; kutatások kimutatták, hogy összefüggésben áll olyan rendszerszintű egészségi problémákkal, mint a szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervi megbetegedések, ízületi gyulladás és cukorbetegség. Ez aláhúzza a rendszeres fogászati ellenőrzések és a megfelelő szájhigiénia fontosságát.

---

Cukorbetegség: hogyan ismerheti fel?

2024. november 15.

Cukorbeteg lehetek?

• A cukorbetegség egy hosszú távú (krónikus) anyagcsere-betegség, amelyben a szervezet nem tudja szabályozni a vércukor mennyiségét. A legáltalánosabb megkülönböztetés szerint két fő típusa van. Az 1-es típusú cukorbetegség (inzulinfüggő cukorbetegség) bármely életkorban kialakulhat, de leginkább gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban diagnosztizáljuk – ismerteti dr. Porochnavecz Marietta.
• Egy autoimmun folyamatról van szó, melynek lényege, hogy a szervezet nem termel elegendő inzulin hormont, ami a glükózt sejtekbe történő beépüléséhez szükséges. Ez okozza a vércukor vérben történő megemelkedését. A tünetek általában hirtelen és viharos gyorsasággal lépnek fel, így az érintettek számára is szembetűnőek lehetnek.
• Mivel ez az állapot kezelés nélkül a vércukorszint veszélyesen magas szintjéhez és ezáltal súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet (beleértve a diabéteszes ketoacidózist, ami egy életveszélyes állapot), ezért a tünetek (acetonos lehelet, fokozott szomjúság, gyakori vizelés, extrém éhségérzet, ingerlékenység, jelentős súlycsökkenés) észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. 

Az inzulinfüggő diabétesszel ellentétben a 2-es típusú cukorbetegség nem autoimmun állapot, hátterében az inzulinelválasztás és az inzulinhatás károsodása áll fenn: a sejtek kevésbé reagálnak az inzulinra, és idővel a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint a vércukorszint szabályozásához. Mint Porochnavecz doktornő hangsúlyozza, ez esetben a tünetek, amelyek átfedést mutatnak az 1-es típusú diabétesz tüneteivel, fokozatosan (gyermekeknél hónapok, felnőtteknél pedig évek alatt) fejlődnek ki. Így sokszor nehéz tetten érni őket, különösen a betegség korai stádiumában. Az alattomosan lappangó, kezeletlen cukorbetegség azonban számos létfontosságú szervünket (a szívet, az ereket, az idegeket, a szemet és a vesét) károsíthatja, amit kizárólag a korai diagnózis és a vércukorszint optimalizálásával előzhetünk meg.

---

Minden tizedik magyar ebben a betegségben szenved, de sokan nem tudnak róla

2024. november 13.

Az elmúlt évtizedek során a pajzsmirigybetegségek egyre több embert érintenek világszerte, és ez alól hazánk sem kivétel. Becslések szerint a globális lakosságot nézve a betegek száma 13 millió felett van, de egyes kalkulációk alapján meghaladhatja az 50 milliót is. A magyar lakosságnak 10-15 százaléka szenved valamilyen pajzsmirigyproblémától, legyen szó alul- vagy túlműködésről, vagy autoimmun eredetű betegségekről. Magyarországon jelenleg a pajzsmirigy-alulműködés az egyik leggyakoribb hormonális betegség, amely a nőknél akár nyolcszor gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Ennek ellenére az érintetteknek nagyjából csak a fele kerül ténylegesen diagnosztizálásra. 

A pajzsmirigy fő feladata a hormontermelés. Alapvető szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális és agyi működésben. Szinte nincs olyan szerv, amelyet a pajzsmirigyhormonok ne befolyásolnának. Ezek a hormonok elengedhetetlenek az élethez, azonban túlzott mennyiségben veszélyes, akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek, sőt halálhoz is vezethetnek.

A legújabb vizsgálatok szerint a pajzsmirigy problémák egyre inkább népbetegségnek számítanak. Becslések szerint a betegek száma 13 millió felett van, de egyes kalkulációk alapján meghaladhatja az 50 milliót is. Európában ez a szám a teljes lakosság 6 százaléka, míg Magyarországon 10-15 százalék. 

Az alulműködés a népesség 4,4 százalékát, a túlzott működés pedig 1,4 százalékát érinti. Hazánkban a pajzsmirigy alulműködés az egyik leggyakoribb hormonbetegség, a teljes lakosság 10 százalékát érinti. A nőknél nyolcszor gyakoribb a pajzsmirigy betegségek előfordulása, mint a férfiaknál, Magyarországon mintegy 75-80 százalék a nők aránya. Azonban az eseteknek csupán a fele kerül ténylegesen diagnosztizálásra, mivel a tünetek sokszor enyhék, nehezen felismerhetők. 

„A pajzsmirigy autoimmun gyulladása – közismert nevén a Hashimoto-kór – a lakosság 25 százalékát, míg a pajzsmirigy alulműködés a lakosság 10-15 százalékát érinti.  A betegség kialakulásának befolyásoló tényezői a zsíros, gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó, laktóz- és gluténgazdag étrendek. Emellett gyulladásfokozó hatással rendelkezik a dohányzás is.” – mondta dr. Mitache András, az Affidea Magyarország belgyógyász-endokrinológus szakorvosa. „A kiegyensúlyozott étrend, a gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülése, a szelén, a cink, a B vitaminban gazdag étrend azonban segíthet elkerülni a pajzsmirigy betegségeket. Amennyiben már meglévő gyulladásos autoimmun betegséget diagnosztizálnak valakinél, a glutén- és laktózcsökkentett étrend csökkentheti a gyulladást.  A pihentető 6-7 órás alvás, stressz kerülése, dohányzás elhagyása, rendszeres testmozgás is javíthat a pajzsmirigy működésén.” – tette hozzá a szakember. 

Milyen tünetei lehetnek a pajzsmirigybetegségeknek? 

A legjellemzőbb panaszok közé tartozik a fáradtság, alvászavar, súlyváltozások, hangulati ingadozások, magas koleszterinszint, bélproblémák, valamint menstruációs és termékenységi problémák. A pajzsmirigy alulműködés további tünetei közé tartozik az álmosság, a hízás, a székrekedés, a depresszió és a hidegintolerancia. Ezzel szemben a túlműködés gyakori jelei a szapora szívverés, az idegesség, a hasmenés, a jelentős étkezés melletti fogyás és a fokozott izzadás.

---

Milyen betegségek okozhatnak fartáji fájdalmat?

2024. november 11.

A fartáji fájdalom meglehetős nehézségeket okoz a mindennapi életben, és amennyiben nem olyan egyértelmű az oka, mint például egy fenékre esés, mindenképpen gondos diagnózist igényel. Erről és a kezelési lehetőségekről beszélt dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.

Gyakori a piriformis szindróma

Amennyiben a páciens konkrétan tudja, mitől kezdett el fájni a tompora, hiszen például elesett, és a zúzódás okozta fájdalom fokozatosan enyhül, gyakran elég az otthoni kezelés, borogatás, pihentetés. Ha azonban nem erről van szó, mindenképpen muszáj szakembernek kideríteni, mi lehet a kiváltó ok – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – Igen gyakran az derül ki, hogy isiász áll a fájdalom mögött. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amely más néven ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába – a modern kor, vagyis az ülő ember betegsége.

Az isiász vezethet egy piriformis szindróma nevű jelenséghez. Ez annyit tesz, hogy az ischiadicus ideg lefutása pályáján a piriformis izom alatti résben valamilyen okból nyomás alá kerül, és az idegpálya mentén fájdalom, zsibbadás alakulhat ki, valamint az ideg által beidegzett izmok gyengesége. A panaszok rendszerint a fartájékon jelentkeznek, de akár a comb hátsó részébe is lesugározhatnak. Kellemetlen nyomó fájdalomként érezzük, és jellemzője, hogy huzamosabb ideig ülve erősödik, vagy épp akkor jelentkezik. Például egy hosszabb autóút vagy íróasztalnál ülés után.

Néhány további ok a fájdalom mögött  

• Izomhúzódás

A fenék izmainak (a gluteus maximusnak, a gluteus mediusnak és a gluteus minimusnak) húzódása igen gyakori oka a fájdalomnak. Sokszor a bemelegítés nélküli sport vagy egy hirtelen, rossz mozdulat okozza. A fájdalmon kívül más tünetekkel is járhat a húzódás, mint az érzékenység, merevség, duzzanat.

• Bursitis

Bursitis akkor jelentkezik, amikor a nyáktömlő ízületi hártyája begyullad. A gyulladt ízületi hártya megvastagodik, és fokozott mértékben termel ízületi folyadékot, amitől a tömlő elkezd folyadékkal feltelni, megduzzad. A tömlő gyulladásához vezethet az állandó súrlódás, egy sérülés, egy fennálló betegség (pl.: rheumatoid arthritis) vagy fertőzés. A fenékben kialakult nyáktömlő-gyulladás jellemző tünete az ízület duzzanata, az üléskor, fekvéskor jelentkező fájdalom.

• Porckorongsérv

A kopott, alacsonyabb folyadéktartalmú porckorongok könnyebben megsérülhetnek, a hirtelen, nagy terhelésre (rossz mozdulat, emelés, bemelegítés nélküli, intenzív edzés vagy hosszú távú fokozott megerőltetés, mint az ülő munka) a gyűrűk átszakadhatnak, a porckorongban lévő anyag elvándorolhat és kialakulhat a porckorongsérv. A porckorongsérv kiszakadás nélkül is fájdalmat okoz, egyrészt az érintett területen, másrészt kisugárzóan, nyaki sérv esetében a karokban, ágyéki sérvnél a lábakban, a fenékben.

• Degeneratív porckorong betegség

A degeneratív porckorong betegség valójában nem egyetlen megbetegedés, hanem az idősödéssel többnyire együtt járó porckorong-változások összefoglaló neve, amely a gerinc bármely részét érintheti. Ha az alsó háti szakaszban van a kopás, a hát, a lábak és a tompor is fájhatnak és néhány esetben zsibbadás és bizsergés is jelentkezik.

• Ízületi gyulladás (csípő, alsó gerincszelvények)

Az ízületi fájdalom leggyakoribb ok az ízületek kopása és az ízületi gyulladás. A gyulladások rendkívül sok kórkép kapcsán felmerülhetnek, így feltétlenül szakorvosnak kell diagnózist felállítania. A jellemző tünetek iránymutatóak lehetnek, mint például a fájdalom, a duzzanat, esetleg a mozgáskorlátozottság, a bőrpír, láz, levertség, étvágytalanság.

---

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...249