Információk, érdekességek
Neurotech fejlődések - Agyi-gépi interfészek világszerte
2025. október 26.
Az agyi-gépi interfészek (BMI - Brain-Machine Interface) technológiája az emberiség egyik legambiciózusabb vállalkozása, amely közvetlenül összeköti az emberi agyat digitális eszközökkel.
Idén már nem tudományos fantasztikumról beszélünk – valódi, működő technológiákról van szó, amelyek gyógyítanak, segítenek és új lehetőségeket nyitnak meg mind az orvostudományban, mind a mindennapokban.
Az agyi-gépi interfészek olyan eszközök, amelyek képesek olvasni az agy elektromos jeleit, értelmezni azokat, és átalakítani parancsokká, amelyekkel külső eszközöket irányíthatunk – vagy fordítva, külső jeleket alakítanak át az agy számára értelmezhető információvá. Ez lehetővé teszi, hogy bénult emberek gondolataik erejével mozogjanak, látássérültek lássanak, vagy akár egészséges emberek számára is új kommunikációs és interakciós módokat nyisson.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a neurotech legújabb fejlesztéseit, az orvosi és fogyasztói alkalmazásokat, valamint azokat az etikai kérdéseket, amelyeket ez a forradalmi technológia felvet.
Mi az agyi-gépi interfész és hogyan működik?
Az agyi-gépi interfész három fő típusba sorolható. Az invazív BMI-k közvetlenül az agyba ültetett elektródákat használnak, amelyek rendkívül pontos jeleket tudnak olvasni. Ezek a leghatékonyabbak, de sebészeti beavatkozást igényelnek. A részlegesen invazív eszközök a koponya belső felületére kerülnek, de nem hatolnak be az agyszövetbe. A nem-invazív megoldások, mint az EEG sapkák, kívülről mérik az agyi aktivitást, sebészet nélkül, de kevésbé pontosak.
A működés elve viszonylag egyszerű: az agy neuronjai elektromos jeleket bocsátanak ki amikor aktiválódnak. Ezeket a jeleket érzékelők fogják fel, számítógépes algoritmusok (gyakran mesterséges intelligencia) elemzik és értelmezik, majd parancsokká alakítják. Például ha egy bénult ember a karja mozgatására gondol, a BMI észleli ezt a szándékot és egy robotkart vagy számítógépes kurzort mozgat helyette.
Mi élünk! És ti?
2025. október 11.
A digitális eszközök és virtuális világ
Figyelem, ennek a cikknek (és a sorozatnak) nem az a rendeltetése, hogy a digitalizációt tudományosan elemezze. Nem kifejezetten az a célja, hogy az előnyeit felsorakoztassa, és persze az sem, hogy azokat kétségbe vonja. Csupán arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a digitális eszközök kellékek, amiket lehet és érdemes is felelősségteljesen használni. Ez esetben hasznos erőforráskímélő fegyverek lehetnek. Máskülönben azonban értéktelen személyi tartozékká válnak. Olyanokká, amik ráadásul túlhasználat esetén akár képesek függőséget is okozni.
Digitális eszközök és virtuális világ.… jó ideje tanulmányozom már a témát. S azt tapasztalom, mintha egyéni és társadalmi szinten is kutyaszorítóba kerültünk volna. Egy közel húsz éve tartó információs technikai robbanás tanúi lehetünk. A fejlesztéseknek köszönhetően mára eljutottunk odáig, hogy a világon több embernek van telefonja, mint fogkeféje.
Vannak, akik beletanultak, mások beleszülettek az okoseszköz-használatba. A közös bennünk az, hogy mind kiválóan értjük és kezeljük mindegyik fajtáját. Élvezzük, hogy könnyebbé, gyorsabbá, praktikusabbá vált az életünk. Hogy egy kattintással intézhetjük el a dolgainkat. És hogy időt, energiát, pénzt spórolhatunk magunknak. Csak arról feledkezünk meg, hogy ezek az eszközök, mint egy bódító varázsszer, lassan tömegek felett kezdik átvenni az irányítást. S bár nyilván segítik az egyén és a közösség működését, azért vannak aggasztó mellékhatásai is.
Most egy pillanatra képzeljétek el, hogy egy forgóajtóban sétáltok körbe-körbe. Tudjátok, olyanban, mint amilyenek a modern szállodák bejáratai. A szerkezet többfülkés, mozgásérzékelős, üvegfalú. Használata egyszerű, nem kell sem csengetni, sem kopogtatni, hogy átjussatok rajta. De még nyitogatni sem kell az ajtaját, elég csak belépni és elegánsan áthaladni. Az üvegfal egyik oldalán a megszokott külvilág, a másik oldalán egy másik ismeretlen változat. Az automata ajtó szédülten pörög körbe és ti ott szálltok ki, ahol éppen akartok.
Nos, valahogy így közlekedünk a valóságos és a virtuális világ között. Az egyik pillanatban itt vagyunk, a következőben már ott, feltűnünk, majd eltűnünk egy gombnyomásra. A helyszínváltás sebessége csak azon múlik, hogy éppen mi ragadta el a figyelmünket.
Örömszerzés
2025. szeptember 27.
A felmérések bizonyítják, hogy a 15–18 éves fiatalok 90%-a nem tartja kielégítőnek az iskolai szexuális felvilágosítást.
A pedagógusok többsége nem érzi feladatának a szexuális nevelést (tanulmányaiban nem is szerepel olyan szinten, hogy azt alkalmazza), továbbá nem biztos, hogy vállalná a témához kapcsolódó felvilágosító anyag tartalmát a szexualitáshoz való beállítottsága miatt. A szülők többsége, tisztelet a kivételnek, felkészületlen, és az iskolára hárítaná ezt a feladatot. Szívem szerint a szülőknél kezdeném a felvilágosítást, lehet, hogy jobban haladna a szekér! Hazai és külföldi szakmai kiválóságok munkáit olvasva, 1958–1980. évekig bezárólag, elsősorban az orvosoknak, pszichológusoknak szólt a szakirodalom. Az akkori időszak nem nagyon adott lehetőséget, hogy nyíltan beszéljenek a szexualitásról, és hogy ezek a munkák széles társadalmi rétegekhez eljussanak. A megjelent nem nagyszámú példányokat pillanatok alatt elkapkodták az üzletekből. 1973-ban megjelent egy népesedéspolitikai kormányhatározat, amely elrendelte az ún. „családi életre nevelés” bevezetését, csak éppen az általános és középiskolai pedagógusokat elfelejtették felkészíteni erre a fontos feladatra. Mi a helyzet ma ezen a területen? A technika csodái, az információs társadalmi körülmények adottak, hogy széles tömegek elérjék a szexualitással kapcsolatos felvilágosító ismereteket. Mindezek ellenére a felmérések nem mutatnak pozitív változást. A szexuális felvilágosítás hiányából adódó problémák, ami lehet testi, lelki tünet, az egész élete folyamán végigkísérhetik az egyént. Azok a szülők, akik nem tudnak a gyermekeikkel a szexről beszélni, mert…, megértem őket, de akkor vegyék a fáradságot, hogy irányítsák gyermeküket szakemberhez. Hiába adnak meg gyermeküknek minden földi jót, ha ez a láncszem gyenge.
Praktikus tanácsok a mindennapokra
2025. szeptember 23.
A megfelelő optikai megoldások mellett környezeti tényezőkkel is sokat tehetünk a komfortérzetünk javításáért. Az optimális beltéri páratartalom 40–55% között van, amit íróasztali párásítóval vagy akár egy egyszerű vizes tállal is elérhetünk a munkaterület közelében.
Egy új-zélandi tanulmány kimutatta, hogy az USB-s asztali párásító használata jelentősen javította a szemkomfortot és a könnyfilm stabilitását. Fontos kerülni, hogy a légkondicionáló közvetlenül az arcunkra fújjon, és ha lehetséges, válasszunk enyhén zártabb kialakítású szemüveget, amely jobban védi a szemet az oldalról jövő huzattól. A megfelelő folyadékbevitel is kulcsfontosságú, mivel a kiszáradás általánosan csökkenti a könnytermelést. Az American Academy of Ophthalmology és a British Contact Lens Association egyaránt felhívja a figyelmet arra, hogy légkondicionált, száraz környezetben dolgozók számoljanak a szem komfortérzetének romlásával, és megfelelő megelőző intézkedéseket tegyenek. A tudatos pislogás gyakorlása és rendszeres szempihentetés szintén segíthet fenntartani a könnyfilm egészségét hosszú irodai munkavégzés során. „A szemünk evolúciósan nincs arra tervezve, hogy napi nyolc órán keresztül ugyanarra a közeli pontra – például a képernyőre – fókuszáljon. Ez digitális szemfáradtsághoz vezet. A megelőzés alapja a 20-20-20 szabály: 20 percenként nézzünk el 20 másodpercre az ablakon át, vagy a szoba legtávolabbi pontjára. Ezzel rá tudjuk venni a szemizmokat, hogy változtassanak fókuszt és ellazuljanak. Kiegészítésként naponta két-három alkalommal érdemes beiktatni egy rövid szemtornát is. Például felváltva fókuszáljunk egy arcunk előtt tartott ceruza hegyére, majd egy mögötte lévő távoli pontra. Ezután csukjuk be a szemünket, és takarjuk le a tenyerünkkel, hogy pihenhessenek sötétben és melegben. Nem csodaszerről van szó, ami megszünteti a dioptriákat, hanem egy hatékony módszerről, ami enyhíti a mindennapi megerőltetést” – tette hozzá Boros Mária.
Kontaktlencsék alternatívái és kiegészítői
2025. szeptember 22.
A kontaktlencse viselése légkondicionált környezetben különösen megterhelő lehet, ezért kiemelten fontos a lencsék és a szemek megfelelő ápolása. „A kontaktlencsék hajlamosak kiszáradni klimatizált helyiségben, ami viszketéshez, égő érzéshez és látásproblémákhoz vezethet” – figyelmeztet Boros Mária optometrista.
A hagyományos hydrogél lencsék különösen érzékenyek a kiszáradásra, ezért érdemes szilikon-hidrogél anyagú vagy kifejezetten „száraz szem kompatibilis” lencsékre váltani. A napi lencsék használata légkondicionált környezetben ideális megoldás lehet, mivel minden nap tiszta, friss lencsével kezdheted a napot. Már hazánkban is megtalálhatók azok a speciális lencsék, amelyek magasabb víztartalommal és jobb oxigénáteresztő képességgel rendelkeznek. A hibrid lencsék szintén jó alternatívát jelentenek, mivel kombinálják a kemény és puha lencsék előnyeit. Fontos megjegyezni, hogy légkondicionált környezetben gyakrabban szükséges lehet mesterséges könnycsepp használata, és érdemes mindig tartaléklencsét vagy tartalék szemüveget magunkkal vinni a váratlan kellemetlenségek elkerülése érdekében.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...476