Információk, érdekességek
A darázs- és méhcsípés, és veszélyes velejárói
2022. július 29.
A rovarcsípés-allergia az egyes rovarok csípése következtében, az egyén immunrendszerének válaszkészségétől függően kialakuló túlérzékenységi reakció. Csípést okozhat szúnyog, darázs, méh, bögöly, pók, hangya, kullancs vagy vízparti nyaraláskor a medúza és a tengeri sün is. Magyarországon a lakosság mintegy 2 százalékát veszélyezteti túlzott érzékenység a rovarcsípések miatt. A leggyakoribb allergiás reakciót okozó rovarok Európában a méhek és darazsak.
Normál reakció
"A darázs-, illetve méhcsípések következtében normál esetben enyhe, viszkető duzzanat keletkezik. Ilyenkor a tüneteket helyi kezeléssel, borogatással és különböző krémekkel enyhíthetjük" – magyarázza dr. Pintér Judit, a Budai Allergiaközpont allergológusa.
"A méh váladéka savas kémhatású, ezért a csípést lúgos folyadékkal jó bekenni, ehhez szódabikarbónát keverjünk el kis vízben. A darázscsípés ezzel szemben lúgos méreganyagot juttat a bőrbe, így azt savas oldattal, pl. citromlével, ecetes vízzel érdemes kezelni. Mindkét rovar okozta csípés esetén mossuk le a bőrt langyos, szappanos vízzel és használhatunk antihisztamin, illetve lidokain tartalmú kenőcsöt és jeges borogatást is.
A duzzanat normális körülmények között néhány nap alatt elmúlik. A kisgyermekek szervezete éppen csak ismerkedik az idegen fehérjék legyőzésének folyamatával, ezért a felnőtteknél viszonylag rövid idő alatt megszűnő piros duzzanat esetükben jóval tovább is tarthat."
Mikor gondoljunk allergiára?
A méh- és darázsméreg allergia tünetei lehetnek enyhe, helyi panaszok, de súlyos, életveszélyes állapot is kialakulhat. Az enyhébb panaszok közül különös figyelmet igényel, ha a csípés helyén több napon át tartósan fennálló, vörös, viszkető, nagyméretű, 12 cm-t meghaladó átmérőjű duzzanatot tapasztalunk.
Méh és darázsméreg allergia esetén – szerencsére ritkán - már az első csípés is súlyos allergiás rohamot válthat ki. Ha azt tapasztaljuk, hogy a csípést követő rövid időn (20-30 percen) belül az egész testen bőrkiütések, bőrvörösség keletkezik, az ajak, a szem vizenyősen beduzzad, fulladás lép fel, azonnal forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt. A beteg állapota ilyen esetben gyorsan romolhat és akár pár perc alatt is kialakulhat a legsúlyosabb, akár végzetes kimenetelű reakció, az anafilaxia, melynek során szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, sokk alakulhat ki.
Különösen veszélyes a fejet ért csípés, a szájüreg, garat csípése, mely allergia nélkül is végzetes következményekkel járhat a hirtelen fellépő erős duzzanat miatt. Nyári melegben óvakodjunk ezért az édes folyadékok, alkoholos italok üvegből, fémdobozból történő fogyasztásától.
Várandósan mit használhatok allergiás tünetek ellen?
2022. július 07.
Várandósság alatt, ha csak lehet, inkább nem szedünk gyógyszereket, ám vannak olyan állapotok, amikor mérlegelni kell, hogy a gyógyszer szedése vagy mellőzése jelent-e nagyobb kockázatot. Arról, hogy mivel enyhíthetik biztonságosan a kismamák az allergiás panaszaikat, dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégészt, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
Ha mi szenvedünk, a baba sem érzi jól magát
Ebben az időszakban egyre több kismama fordul orvoshoz, hogy – különösen a parlagfű szezonra készülve – felvértezze magát az allergiás tünetek ellen, úgy, hogy közben születendő gyermeke egészségét sem veszélyezteti. „Sokan tartanak az egyes gyógyszerek várandósság alatti szedésének következményeitől, emiatt elbizonytalanodnak. A legtöbb aggodalom azonban eloszlik, ha szakemberhez fordulnak, akivel megbeszélhetik, hogy mit tehetnek, mit szedhetnek és mit nem. A legrosszabb, ha kezelés nélkül, a tünetekkel küszködve vészelik át a terhességet” – hangsúlyozza dr. Augusztinovicz Monika.
Bármilyen tünetről, betegségről legyen is szó, várandósság alatt az összes gyógyszernél fokozottan kell mérlegelni a hasznot és a kockázatot. Allergia esetén, ha nem kezeljük a tüneteket, akkor az sem a magzatnak, sem az anyának nem jó.
Az anya folyamatosan tünetes, feszült, rossz a közérzete, nem tud pihenni sem. Az anya szervezetében keringő sejtszintű allergiás átvivő anyagok pedig átjutnak a magzatba is.
Szigorú szabályozás
Azzal kapcsolatban, hogy egy gyógyszer szedése milyen kockázatot jelent terhesség során, az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) az alábbi kategóriákat állapította meg:
– A – kontrollált vizsgálatokban biztonságosnak találták.
– B – állatkísérletekben biztonságosnak találták, embereken nem vizsgálták vagy állatkísérletekben veszélyesnek találták, de humán kísérletekben nem.
– C – állatkísérletekben veszélyesnek találták, humán kísérletben nem vizsgálták vagy hiányoznak az állatkísérletek. Alkalmazásának előnyei azonban igazolhatják a veszély vállalását.
– D –humán kísérletek veszélyességét igazolják, azonban alkalmazásának előnyei ellensúlyozhatják a veszélyt.
– X – terhességben ellenjavalt.
Beszélje meg kezelőorvosával!
Az FDA besorolása szerint mind az első, mind pedig a második generációs antihisztaminok egyaránt B vagy C kategóriába esnek. Ez fontos iránymutatás, ám az egyes kategóriákba sorolt hatóanyagok alkalmazása a gyakorlatban ennél némiképp árnyaltabb képet fest. Aloratadine például besorolása szerint B kategóriába esik, ám a loratadine tartalmú antihisztamin betegtájékoztatójának leírása mégis arra figyelmeztet, hogy a gyógyszer alkalmazását terhesség alatt elővigyázatosságból javasolt elkerülni.
Dr. Augusztinovicz Monika elmondta, hogy ebben az esetben is érvényes az előnyök és kockázatok mérlegelése elv. „Ha a kismamánál az allergia miatt elhúzódó orrfolyás jelentkezik, ami napközben zavarja a munkavégzésben, éjszaka a pihenésben, akkor a loratadine tartalmú tabletta adásával tudjuk megszüntetni a panaszait. Orrdugulásra szteroid orrspray, allergiás szempanaszokra nátrium-kromoglikát tartalmú szemcsepp, allergiás viszketésre dimetindén-maleát tartalmú krém adható személyre szabottan, attól is függően, hogy a kismama a terhesség melyik hónapjában jár.Meg lehet találni tehát azt a megoldást, amivel legalább csökkenteni tudjuk a zavaró tüneteket.”
Fontos azonban megjegyezni, hogy a szedett gyógyszerekről folyamatosan egyeztetni kell a kezelőorvossal, a szülés után is, mert szükség esetén olyankor a kezelést módosítani kell. Bizonyos hatóanyagok, így például a loratadine is kiválasztódik az anyatejbe, ezért szoptató nők esetében alkalmazása nem javasolt.
Tehéntej-allergia és tejcukor-érzékenység
2022. július 05.
A két betegség közti különbségek és hasonlóságok gyakran keverednek a köztudatban, pedig lényeges eltéréseket találunk mind a kiváltó okok, mind a kezelés terén. Dr.Hidvégi Edit gasztroenterológusa segítségével összegyűjtöttük a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Mi váltja ki a panaszokat?
Alapvető különbség, hogy a tehéntej-allergia valódi ételallergia, a tünetek az immunrendszer működésének zavarából erednek, ezzel szemben a tejcukor érzékenység, vagy másnéven laktóz intolerancia nem allergia, tüneteit enzimhiány okozza. Az immunrendszer feladata, hogy a szervezet védelmét biztosítsa a kórokozók, vagy a számára veszélyes anyagokkal szemben. Allergia esetén az immunrendszer túlzott működése jön létre, minek következtében olyan anyagokkal szemben is támadást indít, amelyek valójában ártalmatlanok.
Tehéntej-allergia esetén a tejfehérje az, ami a szervezetbe jutva elindítja az allergiás folyamatot – magyarázza dr. Hidvégi Edit. Laktóz intolerancia esetén a tüneteket a tejcukrot – másnéven laktózt – lebontó laktáz enzim csökkent működése okozza. Laktáz enzim hiányában a szervezet képtelen a tejcukrot megfelelően lebontani, megemészteni. A vékonybélben termelődő enzim mennyisége az életkor előrehaladtával természetes módon is csökken, ezen kívül öröklött enzimhiány, vagy bizonyos fertőzések is előidézhetik a panaszokat.
Milyen tüneteket okoz?
A tehéntej-allergia első tünetei rendszerint a tehéntej alapú tápszerek, a tejes ételek bevezetését követően, csecsemőkorban jelentkeznek. A panaszok pár percen belül, vagy a tej fogyasztását követő 1-2 hét múlva alakulnak ki. A korai tünetek csalánkiütés, nehézlégzés, hányás lehetnek. A kései tünetek: hasfájás, hasmenés, orrfolyás, visszatérő sípoló légzés lehetnek. Ritka esetekben a tehéntej-allergia életveszélyes állapotot is előidézhet.
Az anafilaxiás sokk hirtelen vérnyomáseséssel, a légutak életveszélyessé váló duzzanatával jár, kezelése sürgősségi orvosi ellátást igényel. A laktóz intolerancia általában 5 éves kor felett kezdődik, tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz mennyiségétől is függ. A tünetek ez esetben valamivel később, a tej fogyasztását követő 60. perctől jelentkeznek: az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.
Amit eddig nem tudtál a glutén bevezetéséről
2022. június 17.
A hozzátáplálásról sokszor, sok helyen olvashatunk, mégis számtalan kérdés marad megválaszolatlan… Itt van például a glutén bevezetésének dilemmája, amiről Tibay Rózsa dietetikus és egészségtan tanár ad útmutatót a kérdésről.
„Kisbabánk táplálása kezdetben igen egyszerűnek tűnik, hiszen az anyatejes táplálással, a kizárólagos szoptatással sok mindent kipipálhatunk. Kényelmes, mindig kéznél van és annyi, amennyire a babáknak szüksége van. Aztán elérkezünk ahhoz az időszakhoz, amikor megkezdhetjük a hozzátáplálást és számtalan új kérdés vetődik fel bennünk. Az egyik legkardinálisabb kérdéskör a glutén bevezetése, mellyel kapcsolatos ajánlások az elmúlt 5-10 évben nagyon sokat változtak. Nézzük meg, mi az, amiről eddig kevesebbet hallottunk ebben a témában!”
Melyek a jelenleg érvényben lévő ajánlások a glutén bevezetéséről?
A jelenleg érvényben levő hazai ajánlások szerint a glutén tartalmú élelmiszerek adása 4-12 hónapos kor között történjen 200 mg glutént tartalmazó gabonaféle adásával folyamatosan 6-8 hétig, terhelve ezzel a mennyiséggel a csecsemő szervezetét. A glutén bevezetésének megkezdése a bébik étrendjébe a hozzátáplálás megkezdését követően 2-3 héten belül történhet. Pontos időpontot mondani nagyon nehéz, mert a hozzátáplálás megkezdésének dátuma függ a baba életkorától és a hozzátáplálásra való érettségtől.
Anyatejes kicsik esetén – mivel a WHO 6 hónapos korig javasolja a kizárólagos anyatejes táplálást – ez a szoptatás fenntartása mellett történik. Az ESPGHAN által végzett az újabb úgynevezett utánkövetéses kutatások (melyeknél az utánkövetés idejéről nincs információnk) azt mutatták ki, hogy nincs jelentős védő szerepe a szoptatásnak sem a cöliákia, sem a diabetes kialakulása tekintetében.
A kezdő mennyiséggel való terhelés jó, ha megtörténik még 12 hónapos kor előtt. Ha ez megtörtént tekinthetjük az étrendbe bevezetettnek a glutént. Ezután már adható nagyobb mennyiség is, amit nem definiál az újabb ESPGHAN állásfoglalás. Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy az első 2 évben adott nagyobb mennyiségű glutén növeli a cöliákia kockázatát (de nem definiálja mit ért ez alatt). Ha a csecsemő elsőfokú rokona cöliákiás, akkor genetikai vizsgálat javasolt a valódi kockázat megítélésére.
Mivel ne történjen a glutén bevezetése?
A glutén bevezetése NE háztartási keksszel, NE babakeksszel és lehetőleg nem több gabonás péppel történjen. Miért? A glutén-tartalmú élelmiszer nem tartalmazhat olyan összetevőt, amely adott életkorban a baba számára még nem kínálható. A kiválasztás fontos szempontja legyen, hogy a gluténtartalmú élelmiszer ne tartalmazzon tojást, tejet, cukrot, sót, ill. egyéb allergén anyagokat (pl. mogyoró-, diószármazékok), mert ezek adása nem javasolt még ebben az életkorban. A sokszor ajánlott több gabonás pépek esetében pedig, ha valamilyen nem kívánatos tünet jelentkezik nehéz kideríteni, hogy pontosan melyik gabona is volt a ludas.
A coeliakiáról (lisztérzékenységről)
2022. május 22.
A coeliakia/lisztérzékenység egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség.
Ezen betegeknél a táplálkozással bevitt glutén kölcsön hatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, melynek következtében ellenanyag-termelődés indul meg a saját szövetek ellen. Ez a folyamat a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi, ami felszívódási, illetve egyéb, emésztőrendszeren kívüli problémákat, zavarokat is okoz.
Milyen jellemző tünetekkel jár a lisztérzékenység?
• (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás
• zsírfényű széklet
• étvágytalanság, akaratlan, kóros fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)
Milyen módon diagnosztizálható?
• Vérvizsgálattal – coeliakiaspecifikus ellenanyag-vizsgálat: a szöveti transzglutamináz IgA és IgG elleni antitestek koncentrációjának mérése.
• Vékonybél-biopszia: szájon keresztül a vékonybélbe vezetett endoszkópos vizsgálattal a nyálkahártyából szövetmintákat vesznek. A beteg egyénnél a nyálkahártya le – lapult, a bélbolyhok rövidek, a normálisnál szélesebbek vagy hiányoznak.
Milyen kezelési lehetőség létezik?
A coeliakia nem gyógyítható, de szigorú gluténmentes diéta betartásával jól kezelhető. A garantáltan gluténmentes termékek csomagolásán szöveggel és áthúzott búzakalász piktogrammal jelölik a gluténmentességet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...91011...72