Információk, érdekességek

Szezonális depresszió: hogyan ismerhetjük fel, és mit tehetünk ellene?

2025. március 05.

Fotó: rawpixel © 123RF.com

A végeláthatatlanul hosszú január után még egy téli hónap vár ránk, ami már a hátunk közepére sem hiányzik. Messze már a december csillogó fénye, és még odébb vannak az igazán napsütéses órák is. Általános tény, hogy a hideg, borongós idő beköszöntével sokan tapasztalhatják a levertség, fáradtság és kedvetlenség érzését, amely így a tél második felében gyakran fokozottan jelentkezik. Ezek a tünetek azonban bizonyos esetekben egy komolyabb állapot, a szezonális affektív zavar (SAD) jelei is lehetnek. De hogyan különböztethetjük meg a szezonális depressziót az általános depressziótól, és mit tehetünk ellene?

„A szezonális depresszió ciklikusan jelentkezik, évről évre ugyanabban az időszakban, leggyakrabban ősztől tavaszig. Jellemző rá a fáradtság, a fokozott aluszékonyság, a szénhidrátok utáni sóvárgás és az ebből fakadó súlygyarapodás, valamint a társas kapcsolatok iránti érdeklődés csökkenése” – kezdi Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ szakmai vezetője.

Kik a leginkább érintettek?

A szezonális depresszió gyakrabban fordul elő a mérsékelt és északi éghajlati övezetekben, ahol a téli hónapokban jelentősen csökken a napsütéses órák száma. „A nők kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel érintettek, és leggyakrabban fiatal felnőttek körében fordul elő” – teszi hozzá Pollák Éva.” –„Természetesen gyermekek és idősek körében is megjelenhet, bár náluk gyakran nehezebb felismerni a tüneteket.”

A szakemberek szerint a szezonális depresszió kialakulásában elsősorban a napfényhiány játszik szerepet, amely befolyásolja a melatonin- és szerotoninszintet. „A melatonin túltermelődése fokozott álmosságot okozhat, míg a szerotoninszint csökkenése hangulati zavarokhoz vezethet. Emellett a cirkadián ritmus felborulása is hozzájárulhat a tünetek kialakulásához” – magyarázza a pszichológus.


Ostorcsapás-effektus: nemcsak a testi tüneteket kell gyógyítani!

2025. március 02.

Fotó: mego-studio | FreepikMegfigyelték, hogy Svédországhoz viszonyítva Amerikában gyakrabban fordul elő krónikus nyakfájás az autóbalesetek után. Vajon mi lehet ennek az oka? A válasz talán abban keresendő, hogy amíg Amerikában hajlamosabbak az egészségügyben a probléma katasztrofizálásra, addig Svédországban másképp közelítik meg a kialakult helyzetet – nem azt tudatosítják a betegben, hogy a sérülés olyan súlyos, hogy annak a hatására a nyakban elmozdultak a csigolyák, és megnyúltak a szalagok, hanem a fókuszt a páciens bizalmának az építésére irányítják.

Megnyugtatják a betegeket, hangsúlyozzák a felépülést támogató gondolkodásmód és mozgás fontosságát – azaz nemcsak a testi, hanem a pszichés és szociális tényezőket is figyelembe veszik, azaz más a betegekkel való kommunikáció módja. A Sherlock Rehab két elismert szakembere, dr. Gyenesné Jákob Zsuzsanna gyógytornász, manuálterapeuta és Moldoványi Márton szenior gyógytornász és manuálterapeuta ezért a kezelések során holisztikus megközelítést alkalmaz a páciensek fájdalmának csökkentése érdekében.

Nem mindig a testben kell keresni a megoldást

Egy baleset következtében kialakult fájdalom enyhülése és a felépülés ideje nemcsak a sérülés mértékén múlik, hanem nagymértékben azon is, hogy miként kezelik az érintettek a helyzetet – itt mind a betegek, mind az őket körülvevő szakemberek hozzáállása fontos. Kulcsfontosságú a test és az elme közötti kapcsolat, valamint az, hogy a kezelés során sor kerül-e a félelem csökkentésére, mennyire bátorítják az érintettet az aktív mozgásra, illetve felismerésre kerülnek-e a pozitív felépülési elvárások. Ezek azért lényegesek, mert nagyban hozzájárulhatnak a sikeres gyógyuláshoz.

Mi az ostorcsapás effektus?

Az ostorcsapás effektus olyan mechanikai sérülés, amely általában autóbalesetek következtében alakul ki, – leggyakrabban hirtelen fékezésnél vagy koccanásnál – a fej és a nyak hirtelen előre-hátra mozdulásának az eredményeként. A fej gyors mozgása miatt a nyak izmai és szalagjai megnyúlnak, megsérülnek.


A fejfájás okai, fajtái

2025. március 01.

Fotó: rawpixel © 123RF.comI. rész: Bevezetés

Szinte nincs olyan ember, aki élete során ne szenvedne többször is a fejfájás miatt. Egy év alatt tízből nyolc embernek legalább egyszer fáj a feje, négynek olyan mértékben, hogy fájdalomcsillapítót kell bevennie. A járóbeteg-rendeléseken megforduló betegek jelentős részének a fejfájás az egyik vezető panasza.
Az iparilag fejlett országokban a civilizációs ártalmak, a zsúfoltság, a zaj, a fokozódó stressz következtében igen gyakori, és egyre szaporodik a fejfájás, egyes statisztikák szerint az emberek egyre nagyobb hányada szenved ún. fejfájásbetegségben.
A Nemzetközi Fejfájás Társaság 1988-ban készült osztályozása alapján elsődleges vagy önálló fejfájásbetegségek és másodlagos vagy tüneti fejfájások különböztethetők meg.

Mi okozhat tüneti fejfájást? 
Legáltalánosabb talán a bakteriális vagy vírusfertőzésekhez, lázhoz társuló fejfájás. Okozhatja homloküreggyulladás, szembetegség, rosszul korrigált látáshiba, fogproblémák vagy az állkapocsízület elváltozása, a nyaki gerinc betegsége, de társulhat anyagcsere-betegséghez is. Lehet magas vérnyomás jele, de bármilyen irányú vérnyomás-ingadozás kiválthatja: mind az emelkedés, mind a vérnyomásesés járhat fejfájással. Számos gyógyszer mellékhatása lehet fejfájás, de az is előfordul, hogy a gyógyszer (pl. fájdalomcsillapító) elhagyása okoz fejfájást. Agyi térszűkítő folyamatok – bevérzés, tumor – tünete is lehet, ezért tartós fejfájás esetén feltétlenül szükséges a kivizsgálás. Rövid ideig tartó, de igen heves fájdalomrohamokkal jár az arcidegzsába (trigeminusneuralgia). A fejsérülést követő ún. poszttraumás fejfájás két héten belül jelentkezik és általában nyolc hét alatt megszűnik, de olykor krónikussá is válhat. 

Önbizalom, önértékelés, magabiztosság – mi a titok?

2025. február 24.

Önbizalom, önértékelés, magabiztosság – mi a titok? - Fotó: rawpixel © 123RF.com

Az önbizalom fogalma és jelentősége mindennapi életünk szinte minden területén megjelenik, a döntéseinktől kezdve a kapcsolatainkig. De mit jelent pontosan az önbizalom, és melyik területen hogyan hat életünkre? Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője betekintést nyújt a témába, és hasznos tanácsokat ad azoknak, akik éppen most, vagy akár egész életükben az önbizalmuk erősítésén dolgoznak. Egyik legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán hogyan is definiálható az önbizalom.

„Az önbizalom az a belső meggyőződés, hogy képesek vagyunk megküzdeni az előttünk álló kihívásokkal és elérni céljainkat. Ez a képességeinkbe és döntéseinkbe vetett hit, amely motivációt ad és segít a nehéz helyzetek kezelésében” – fogalmaz Budavári Eszter.  A szakértő szerint az önbizalom senkinek az esetében sem állandó, hanem a tapasztalatok, sikerek és kudarcok hatására folyamatosan alakul.

 „Van két fogalom, amelyet sokan hajlamosak összekeverni. Míg az önbizalom konkrét képességeinkbe vetett hitre fókuszál, addig az önértékelés az önmagunkról alkotott általános vélemény, amely azt tükrözi, hogy mennyire érezzük magunkat értékesnek. Az önértékelés mélyebb érzelmi alapokon nyugszik, és az egész személyiségünkre vonatkozik” – magyarázza a szakértő.

Az önbizalom a mindennapjainkban is nagyon fontos. Kulcsszerepet játszik a magabiztos döntéshozatalban, a felelősségvállalásban és a hatékony kommunikációban is.  „Ha magas az önbizalmunk, könnyebben állunk ki magunkért, és kevésbé befolyásolnak a külső elvárások. Ezzel szemben az alacsony önbizalom gyakran halogatáshoz vagy kapcsolati problémákhoz vezethet” – teszi hozzá a pszichológus.

A Mindwell szakértője kiemeli, hogy az önbizalom fejlesztése türelmet és következetességet igényel. Az apró célok kitűzése, sikerélmények gyűjtése, a pozitív önbeszéd gyakorlása és a támogató kapcsolatok fenntartása mind hozzájárulhatnak az önbizalom növeléséhez.

„Az önbizalom építése hosszú távú folyamat, de egy-egy egyszerű technika, például a pozitív belső párbeszéd vagy a testtartás tudatos javítása azonnali eredményeket is hozhat. A legfontosabb azonban, hogy ne féljünk segítséget kérni – akár családtól, barátoktól, vagy szakembertől” – emeli ki a pszichológus.


Életközepi válság: Mit nem mondanak el a tudomány nevében?

2025. február 22.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az életközepi válság régóta foglalkoztatja a pszichológusokat és a szociológusokat, hiszen ez az életkor nemcsak a visszatekintés, de a jövő tervezésének időszaka is. De vajon mennyire befolyásolják döntéseinket a biológiai és pszichológiai tényezők ebben az életkorban, és mit mond erről a tudomány?

„Az élet első felének programja nem feltétlenül működik az élet második felében. Fontos elismerni, hogy az életünk különböző szakaszaiban más és más kihívásokkal nézünk szembe.”Jung, aki idén lenne 150 éves, már a múlt században megfigyelte azt, amit a mai felgyorsuló világ egyre nagyobb kontraszttal mutat meg nekünk.

Biológiai változások és hatásaik

Az életközepi válság hátterében számos biológiai tényező rejlik. Kutatások igazolják, hogy ebben a korban a hormonális változások, például a nők esetében a menopauza vagy a férfiaknál a tesztoszteronszint csökkenése komoly érzelmi és fizikai hatásokkal bírhatnak. Ezek az élettani változások befolyásolhatják a hangulatot, az alvási szokásokat és az energiaszintet, ami összességében hozzájárulhat a válság érzéséhez.
 

Pszichológiai tényezők és az identitáskeresés

Az életközepi válságot gyakran kíséri az identitáskeresés folyamata. A középkorú emberek hajlamosak újraértékelni életcéljaikat, társadalmi szerepeiket és saját identitásukat. Több pszichológiai tanulmány is kimutatta, hogy az emberek ebben a korban sokszor úgy érzik, még nem érték el azokat a célokat, amelyeket fiatalkorukban kitűztek maguk elé. Ez a belső konfliktus okozhat stresszt és szorongást, ami az önértékelés csökkenéséhez vezethet.


Társadalmi nyomás és az elvárások súlya

A társadalmi és kulturális elvárások szintén jelentős szerepet játszanak az életközepi válság kialakulásában. A középkorú felnőttek gyakran szembesülnek az idő múlásának tényeivel, ami felerősítheti a sikerrel, családi élettel és karrierrel kapcsolatos elvárásokat. A "mindent meg kell valósítani" érzése pontosan ebből a nyomásból származik, és sokan érzik úgy, hogy szűkös az idő a valódi kiteljesedéshez.

Erik H. Erikson, a pszichoszociális fejlődéselmélet megalkotója, a középkorú emberek életének egyik fő kihívását az úgynevezett „generativitás vs. stagnálás” szakaszaként jellemezte. Szerinte: „A középkor igazi válsága nem a személyes teljesítmények hiánya, hanem az a kihívás, hogy számot adjunk arról, mit adunk vissza a következő generációnak.”

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...235