Információk, érdekességek
A dohányzó apák fiainak 50 százalékkal kevesebb spermájuk van
2018. december 27.
Fele annyi spermájuk van azoknak a férfiaknak, akiknek apja dohányzott a gyermek fogamzása idején, mint a nemdohányzó apák fiainak – derítették ki a svédországi Lundi Egyetem kutatói.
Tanulmányok korábban összefüggést találtak az anya várandósság idején való dohányzása és gyermeke csökkent spermaszáma között. A svéd kutatók most függetlenül az anya dohányzásának hatásától kimutatták az apai dohányzás káros következményeit.
A PLOS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukba a szakemberek 104 17 és 20 év között svéd férfit vontak be. “Nagyon elcsodálkoztam azon, hogy az anya nikotinkitettségének szintjétől függetlenül, jóval alacsonyabb volt azon férfiak spermaszáma, akiknek apja dohányzott” – idézte Jonatan Axelssont, a tanulmány egyik szerzőjét a medicalxpress.com tudományos hírportál.
Ezen férfiak esetében a spermakoncentráció 41 százalékkal, a spermaszám 51 százalékkal volt alacsonyabb, mint nem dohányzó apák fiainál. A kotinin a nikotin metabolitja a szervezetben, és a szervezetet ért nikotinmennyiség biomarkere, amelyet a vérben lehet mérni. A kotinin szint mérésével a kutatók képesek megállapítani, hogy a szülők maguk dohányoznak-e, vagy ki vannak-e téve passzív dohányzásnak. Számos korábbi tanulmány kimutatta, hogy veszélyes a magzatra, ha az anya dohányzik, ám ebben a tanulmányban az apa dohányzási szokása és a fia spermaszáma közötti kapcsolat nagyon világos.
Csökken a tinédzser dohányosok száma
2018. december 16.
Fontos, hogy a fiatalokat távol tartsuk a dohányzástól és csökkenjen a dohányosok száma – hangzott el a Ne gyújts rá! világnap rendezvényén.
A lehető legkorábban fel kell hívni a fiatalok figyelmét a dohányzás káros hatásaira, kockázataira. A mindennapos testnevelés bevezetésével, a sportinfrastruktúra fejlesztésével, a közbeszéd irányításával, hogy minél kevesebb fiatal gyújtson rá.
A kétezres évek elejéhez képest ma félmillióval kevesebben gyújtanak rá, és csökkent a 13-16 éves korosztályban a dohányosok száma. A fiataloknak megadják a sportolás, a hasznos időtöltés lehetőségét, ha a közbeszédben – akár vitákat is kiváltva és vállalva – beszélnek a dohányzás visszaszorításának társadalmi szükségszerűségéről, ha a dohánypiacot megpróbálják szabályozni, akkor ezek a kis lépések elvezetnek ahhoz, hogy csökkenjen a dohányosok száma.
A dohányzás rendkívül súlyos egészségügyi és nemzetgazdasági probléma is. Egyfajta “kultúraváltásra” van szükség, amelyben előtérbe kerül az egészséges életmód. Az elmúlt években számos olyan intézkedés született, amelyre a kormány büszke lehet. Ilyen szigorítás, hogy bizonyos közterületeken tiltott lett a dohányzás, vagy nem lehet rágyújtani a vendéglátóhelyek zárt tereiben.
A gyakori alkoholfogyasztás korai elhalálozáshoz vezethet
2018. november 25.
A hetente négy vagy több alkalommal alkoholt fogyasztók körében 20 százalékkal nagyobb lehet az idő előtti elhalálozás kockázata, mint az ennél ritkábban ivók esetében – derült ki a Washington Egyetem orvosi karának kutatásából.A tudósok több mint 400 ezer, 18-85 éves ember egészségi és halálozási adatait elemezték.
Az Alcoholism: Clinical & Experimental Research című szaklap aktuális számában bemutatott tanulmányukban a tudósok arra jutottak, hogy egy-két ital elfogyasztása hetente négy vagy ennél több alkalommal az idő előtti halálozás kockázatát 20 százalékkal növelheti meg azokhoz képest, akik hetente legfeljebb három alkalommal fogyasztanak alkoholt. A megnövekedett kockázat minden korcsoportban hasonló volt.
“A 20 százalékos emelkedés jóval nagyobb probléma az idősek esetében, akiknél már eleve nagy a kockázat” – mondta Sarah M. Hartz, az egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
“Viszonylag kevesen halnak meg a 20-as éveikben, így a 20 százalékos emelkedés kicsi, de mégis jelentős. Ahogy az emberek öregednek, más okok miatt is növekszik a halálozás kockázata, így a 20 százalékos emelkedés 75 éves korban jóval több halált okoz, mint 25 éves korban” – foglalta össze a szakértő.
Kávé mint csodafegyver
2018. szeptember 17.
Reggelente a legtöbb ember még a szemét sem nyitja ki teljesen, amíg nem veszi magához az első adag kávéját. Azonban hogy a különleges ízű ital élénkítő hatásán túl is számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik, csak kevesen tudják.
Eszpresszó, filteres, hosszú kávé… Kedvenc italunk elkíséri szinte az egész napunkat, attól kezdve, hogy felkelünk az ágyból – főleg, ha ez nehezen megy… Hiszen a kávé mérsékelt fogyasztása mindnyájunk számára ajánlott „energizáló”, élénkítő gyanánt, nem is szólva egyéb jótéteményeiről.
Jól ismert magas koffeintartalma mellett a kávé magában rejt még ásványi anyagokat és vitaminokat is: káliumot, magnéziumot, kalciumot, nátriumot, vasat, cinket és rezet, továbbá a B-vitamin-csoport tagjait: B2-, B3-, B5-, B6-vitamint. Antioxidáns polifenolokban is bővelkedik. egy csésze kávé 200-550 mg-ot tartalmaz. Tanulmányok szerint a kávé a polifenolok legfőbb forrása (megelőzve a zöldség- és gyümölcsféléket és a teát), véd az időskori betegségektől, többek közt a ráktól vagy a degeneratív idegrendszeri, ill. szív- és érrendszeri problémáktól. Azt is megállapították, hogy napi néhány csésze kávé antioxidáns hatásainak köszönhetően csökkenti az infarktus veszélyét, valójában nem okoz magas vérnyomást, megelőzi a kalcium lerakódását az erekben, így mérsékli az érelmeszesedés kockázatát.
Életmódorvoslás - Mi az?
2018. július 04.
Az utóbbi években az orvostudományon belül a napi gyógyításban és a hétköznapi életben is egyre több szó esik az életmód gyógyító hatásáról, egyre többen foglalkoznak életmód-tanácsadással. Miután számos meggyőző kutatás áll rendelkezésre a hatékonyságról, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) fontosnak tartotta, hogy egyértelműen kimondja: az életmódorvostan a gyógyító orvostudomány része, és mint ilyen, meghatározta, az életmódorvoslás mint gyógyító módszer személyi feltételeit.
Az ÉMOT elnöksége májusi közgyűlésén az életmódorvostan definícióját az alábbiak szerint határozta meg:
Az életmódorvostan a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik ága, mely – az életmóddal összefüggő betegségek alap kiváltó okait megcélozva – átfogó életmódváltást (köztük táplálkozás, fizikai aktivitás, stressz-menedzsment, szociális támogatás és környezeti hatások befolyásolása) használ az életmóddal összefüggő betegségek megelőzésében, gyógyításában, a progresszió lassításában.
Az életmódorvostan interdiszciplináris ág, mely átöleli az egész orvostudományt, a pszichoszociológiát, a népegészségtant, a biológiát, mozgástudományt, és amelynek része a tanácsadás, vizsgálat, szűrés, az életmódváltás klinikai alkalmazása. Fontos leszögezni, hogy az életmódváltás szükség esetén együtt használatos a gyógyszeres kezeléssel és más gyógyító eljárásokkal.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...111213...45