Információk, érdekességek

Csecsemőkori reflux – ilyen tünetei vannak

2017. március 01.

Meddig tekinthetjük normális jelenségnek a csecsemőkori bukásokat és mikor gyanakodjunk refluxra? Erről, és a betegség egyéb tüneteiről is kérdeztük dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.

A csecsemők fejletlen emésztőrendszere miatt a savas gyomortartalom könnyen visszajut a nyelőcsőbe, pici babáknál ezért gyakori az étkezések utáni bukás. Ez nem feltétlenül jelez minden esetben problémát, okozhatja az is, ha a baba nagyobb mennyiséget fogyasztott egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakott jól. Ha azonban valóban reflux áll a gyakori bukások hátterében, azt fontos mielőbb felismerni és kezeltetni, mert ellenkező esetben súlyos szövődményeket – súlygyarapodás elmaradása és nyelőcsőszűkület  – is okozhat!

1. Hányás

Evés közben a csecsemők sok levegőt is nyelnek, ezért fontos étkezések után függőleges helyzetben büfiztetni a babát, hogy ez a levegő távozni tudjon. Aggodalomra ad okot, ha a bukások ennek ellenére is az átlagosnál gyakrabban jelentkeznek, vagy mellette hányás is rendszeresen előfordul.

2. Zöldes-sárgás bukás

A bukások színe normál esetben fehér. Reflux esetén azonban a bukás zöld vagy sárga, esetleg véres is lehet. Az elszíneződést az epét tartalmazó váladék, ill. az extrém ritkán jelentkező nyálkahártya felmaródás esetén jelentkező friss vér okozhatja.

3. Tiltakozás az evés ellen

A nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav rövid idő alatt gyulladásokat idézhet elő az érintett területen, ezért a csecsemő számára a nyelés fájdalmassá válhat. A fájdalom miatt a baba nyugtalan, rosszul alszik, elutasíthatja az evést. A reflux jele lehet, ha sokszor hátrafeszíti a nyakát és hátát, mert így megnyúlik a nyelőcső, ami enyhíti a kellemetlen érzést.


Segítség, már megint beteg a gyerek!

2017. február 28.

A farkasordító hideg és a ködöd-szmogos idő mellé ez a tüsszögések, torokfájások, és tömeges iskolai hiányzások időszaka is beköszöntött. Szinte nincs olyan kisgyerekes család, ahol a téli hónapokban ne ütné fel a fejét a nátha vagy az influenza réme, a gyerekek minden korosztályát egyaránt érintő, leggyakoribb légúti megbetegedések.

A nátha, más nevén a megfázás kiváltója vírusos fertőzés. Leggyakoribb kórokozója a rhinovírus, mely a megbetegedések mintegy feléért felel. A vírusok megtelepednek az orr vagy orr-garat nyálkahártyáján, és a nedves környezetben a gazdasejtekben gyorsan szaporodnak. A náthát a kisgyerekek általában évente többször is elkapják, mert az immunrendszerük még nem működik teljes erővel. Ráadásul az óvodában, iskolában, zárt környezetben könnyebben megfertőzik egymást. Segíti a nátha terjedését a zárt helyiségek száraz levegője is, ami miatt a nyálkahártya is kiszáradhat, és ez kedvez a kórokozók megtelepedésének. Bár a nátha enyhe lefolyású betegség, többnyire komplikációk nélkül zajlik le, mégis ez az óvodai és iskolai hiányzások legfőbb oka, mert meglehetősen ragályos.

Amikor már itt a baj

Általában torokfájással kezdődik, amely 1-2 napig tart. Ezután, vagy ezzel párhuzamosan kezdődik az orrfolyás, orrdugulás, és a száraz köhögés, amely rendszerint a negyedik-ötödik napon lép fel, és hosszabb ideig, gyerekeknél 2-3 hétig is eltarthat. Kísérő tünet lehet még az általános levertség, gyengeség, tüsszögés, égő érzés a torokban, az orrban és a fülfájás is. A nátha magas lázzal nem jár, de hőemelkedés előfordulhat.


Romló jegyek az iskolában – A pajzsmirigy is lehet a hibás?

2017. február 26.

A pajzsmirigyzavarok igen változatos tüneteket produkálnak, és sokszor olyannyira apró figyelmeztető jelei vannak, hogy az ember könnyen átsiklik rajtuk. Ilyen lehet például a gyerek iskolai teljesítményének romlása is, ami olykor pajzsmirigy-alulműködés következménye. Hogy milyen tünetekre érdemes ezen kívül figyelni, és hogy mit lehet ellene tenni, arról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

Pajzsmirigyzavarok a kicsiknél

A pajzsmirigy problémái igen gyakori betegségnek számítanak a felnőttek körében, ám a gyermekendokrinológiai szakrendelésen lévők nagy része is a szerv elégtelen működésében szenved. Bár ritkán, de előfordulhat a pajzsmirigy túlműködése is, ám a fiatalabb korosztály tagjait jellemzően a csökkent hormontermelődése sújtja, ami lehet veleszületett és szerzett állapot is. Előbbi esetben már a gyermek igen korai életszakaszában diagnosztizálják a betegséget (újszülöttkori szűrés), míg a szerzett pajzsmirigyzavarra általában serdülőkorban derül fény.

A pajzsmirigy alulműködés az egész szervrendszerre negatív hatást gyakorol, ezért fontos a terápia mielőbbi megkezdése, különösképp csecsemőkorban. Hiszen pajzsmirigyhormonok hiányának következtében a csecsemőknél normál ütemű növekedés és a fejlődés lelassulhat, valamint mentális retardáció is bekövetkezhet.

Az iskolás korban diagnosztizált pajzsmirigyzavarnak már szerencsére nincs hasonló következménye, ám igen kellemetlen tüneteket, később pedig akár meddőséget és egyéb egészségügyi problémákat is okozhat, így a kezelése minden korosztály számára kiemelt jelentőséggel bír.


Anyukák, fontos: vizsgáltassuk meg a kicsik hallását!

2017. február 24.

A halláskárosodás az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség. A probléma időben történő felismerésével és a megfelelő kezeléssel sokat tehetünk azért, hogy a gyermek meg tudja értetni magát és beilleszkedjen a társadalomba. Nézzük, hogy mely esetekben kell még inkább odafigyelni és milyen módszerekkel lehet megvizsgálni az újszülöttek hallását.

A halláscsökkenés az egyik leggyakrabban előforduló fejlődési rendellenesség, ami nemzetközi felmérések szerint ezer csecsemőből akár hatot is érinthet. Az esetek egy része genetikai okokra vezethető vissza, de szerzett károsodásról is lehet szó. Ma már kötelező minden újszülött esetében az objektív hallásvizsgálat, amellyel a halláscsökkenés és a hallóideg veleszületett károsodása kizárható.

„A halláscsökkenés előfordulásának kockázatát növelheti, ha a családban már előfordult a probléma. Rizikófaktornak számít a fül és a koponya fejlődési rendellenessége és a 1500 grammnál kisebb születési súly is, de a magzat méhen belüli fertőzése és a terhesség alatt szedett gyógyszerek miatt is kialakulhat a rendellenesség” – sorolta Dr. Fülöp Györgyi, a Czeizel Intézet fül-orr gégész, audiológus főorvosa, aki hangsúlyozta, hogy az újszülötteknek egy hónapos korukig át kell esniük a hallásszűrésen.

A csecsemő halláskárosodását különféle vizsgálati módszerekkel lehet megállapítani. „Régebben csak szubjektív módon, az ún. lármadobbal tették próbára az újszülöttet és azt figyelték, hogy reagál-e a hangra. Ez azonban elavult, pontatlan, ill. nem ad információt arról, hogy milyen mértékű a halláskárosodás és hogy az csak az egyik- vagy mindkét fület érinti-e” – mondta el Dr. Fülöp Györgyi, aki hozzátette, hogy szerencsére ma már modern, objektív eszközökkel tudják megvizsgálni a kicsik hallását, ahol nincs szükség a baba visszajelzésére.

„Az objektív diagnosztikai módszerekkel a páciens együttműködése nélkül, műszerek segítségével tudjuk vizsgálni a hallást. Az egyik ilyen az otoakusztikus emissziós szűrés (OAE), melynek során egy puhavégű szondán át klikk-hangingereket juttatunk a hallójáratba és így kapunk gyors, pontos információt a szőrsejtek működéséről a belső fülben” – magyarázza a Czeizel Intézet szakorvosa.


Felháborító! Miért nincsen neki gyereke?

2017. február 20.

A bennem élő NŐ-ben ez a kérdés mérhetetlenül sok indulatot képes kiváltani. Bármilyen nézőpontból is tekintek rá, magában hordozza az elvárást és a megítélést. Ha nem szülök, akkor nem vagyok elég jó? Rosszul "működöm", párkapcsolatilag, egészségileg, lelkileg, valahogyan?

Fájdalmat okoz és visszahúzódásra késztet, szégyennel tölt el. De, ami a legfontosabb, nem támogat engem sem a változásban, sem az elfogadásban. Nem engedi meg a számomra, hogy megtapasztaljam: a legjobban viszem az életem, ahogyan csak tudom. Segítőként gyakran tapasztalom ezeket a fájdalmakat, a szégyent. A legtöbb nő mélységesen mélyen vágyik arra, hogy anya lehessen és nagyon fájdalmasan éli meg, hogy ez nem történik meg. 

Kevesen vannak, akik nem vágynak babára

Csak nagyon kevés nővel találkoztam, aki azt tudta mondani, hogy ő egyáltalán nem vágyik babára. Minden alkalommal tiszteletet ébreszt bennem, amikor valaki ilyen őszintén képes találkozni önmagával. De még ebben az esetben is ott bujkál a szégyen, „nem vagyok így elfogadható”. Ez pedig nagyon meghatározóvá teszi a családi és társadalmi kapcsolatokat. Gyakran találkozom azzal, hogy a gyermektelen nők inkább nem mennek új társaságba, vagy nagy családi rendezvényekre, mert kérdések kereszttüzében találják magukat. Amit vagy sajnálkozó, vagy megítélő pillantások kísérnek.

 


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...167168169...290