Információk, érdekességek
Segítség, hogy jól menjen az olvasás
2016. május 13.
Minden tanulás alapja az információ megszerzése, mely manapság olvasás útján a leggyakoribb. A tudásanyagok már nem szájról szájra terjednek, mint régen, hanem könyvekből, legújabban pedig internetről szerezzük meg őket. Alapvető fontosságú azoknak a részterületeknek a jó fejlődése, melyek azért felelősek, hogy megértsük amit olvasunk. Ahhoz, hogy a szöveget magáévá tegye egy gyermek, nagyon fontos folyamaton megy keresztül. Először is kell egy jó olvasási készség. Majd a szöveget értelmeznie kell, végül megjegyezni.
Ahhoz, hogy pontosan olvasson, először is elengedhetetlen a betűk ismerete, azaz, hogy nem keveri őket, nem téveszti össze őket egymással, hiszen vannak szavak, melyek félreérthetővé teszik a szöveget, ha azt máshogy olvassuk. (pl. a szimmetrikus betűk esetében. Nem mindegy, hogy a papa megetette a babát, vagy a baba megetette a papát)
Ha jól elolvasta a gyermek a szöveget, akkor még nem biztos, hogy érti is amit olvas.
A megfelelő értelmezéshez az alapot a lehető legszélesebb szókincs nyújtja.
Ennek kialakulásához nagyon fontos a lehető legtöbb mondókázás, éneklés, mese hallgatása, beszélgetés. De ezen túl az is, hogy a gyermek képzelete jól működjön.
Ezért nagyon fontos, hogy ugyanazt a mesét sokszor megismételjük, hiszen minden egyes mesélés során egyre részletgazdagabban tudja elképzelni a történet apró részleteit is, nem csak a cselekményt nagy vonalakban.
Óvjuk meg gyermekeinket a betűk mögé bújt arctalan trollok világában
2016. május 11.
Felnőtt ember vagy. Sokat láttál, tapasztaltál már, és elvileg megfelelően óvatos vagy, mikor az internetet és a közösségi oldalakat használod. Tényleg az vagy? Használod az adatvédelmi beállításokat, és a védelem eme módszerét meg is mutattad a gyerekednek?
Ugye felfogod, hogy ha egyszer valaki valamit feltölt a világhálóra, annak nyoma örökre megmarad? Ugye mikor a gyermeked elkezdte használni az internetet elmondtad neki, hogy milyen veszélyeket rejt a virtuális világ?
Meséltél neki a trollokról?
Persze tisztában vagyok azzal, hogy a selfie képes okostelefonok, fényképezők világában sokszor nehéz ellenállni a kísértésnek, hogy állandóan képeket, bejegyzéseket tegyünk közzé. Hisz ha nem vagy fent a Facebook-on, nincs Instagrammod, nem Twitterezel, akkor talán nem is létezel.
Mindenki tetszeni akar, mindenki pozitív megerősítésre vágyik, ezért csináljuk. No, és persze ott vannak a kukkolók is. Ők nem posztolnak, nem like-olnak, csak csendben leskelődnek. Azt is kijelenthetjük, hogy különbséget kell tenni, az ártatlan, vicces vagy épp szarkasztikus beszólások és a rosszindulatú trollkodás között.
Hogyan szeressem jól a gyerekem?
2016. május 10.
A megelőzés alappillére a szülő hitelessége, és az, hogy jól szeressük gyermekeinket. De mit is jelent valójában az, hogy jól szeretni? Szülőként akár fel is háborodhatnánk ezen, mert ugyebár szeretni kizárólag csak jól lehet. Sajnos azonban ez nem így van. Gondoljunk csak bele saját szüleinkkel való kapcsolatunkba, vagy nézzünk szét szűk környezetünkben: mennyi konfliktus, félreértés, eltávolodás származhat abból, ha valaki úgy érzi, szülei nem igazán, vagy nem igazán jól szerették. A következő mondatokat aktív droghasználóktól hallottam, amikor arra kértük őket, beszéljenek a szüleikkel való kapcsolatukról, illetve arról, mennyire érezték a szüleik szeretetét:
"A testvéremet jobban szerették. Neki mindent megengedtek, nekem semmit."
"Úgy éreztem, valójában anyám/apám soha nem figyelt rám igazán"
"Kevés időt töltöttek velem, mindig lepasszoltak valakinek"
"Mindent megkaptam, de nem szerettek igazán"
"Apám soha sem segített nekem, ha kértem. Mindig azt mondta, magad uram ha szolgád nincsen"
"Nem kaptam igazi ölelést, érintést, simogatást, anyám nagyon rideg volt velem"
Ezek a mondatok önmagukért beszélnek, azt mutatják meg, hogy ugyan minden szülő őszintén és nagyon szereti a saját gyerekét, de annak a kifejezésében lehetnek elakadásai. Gyakran előfordul az is, hogy mások szeretetéhségét úgy elégítjük ki, ahogy azt mi magunk elvárnánk a minket szeretőktől. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy gyermekünknek is ez az igénye. A probléma a szülő-gyerek kapcsolatban akkor erősödik fel, ha a szülő nem tud rugalmasan reagálni a gyerek szeretet szükségletére.
Anyának lenni
2016. május 07.
Minden nő, aki anya is egyben, került már komoly dilemmába "mennyire vagyok jó anya" kérdéskörben. Vannak ősanyák, akikben ez a kérdés fel sem merül. Vannak anyák, akik hetente kerülnek ebbe a spirálba. És vannak nők, akik az ettől való félelem miatt lemondanak az anyaságról. Mi rejlik a kérdés mögött igazából?
Az anyaság a nők életében az egyik legszentebb tapasztalás. De nem minden esetben tudjuk ezt anyák olyan örömtelinek megélni, mint ahogy arról álmodtunk.
Több oka van.
Az egyik igazán meghatározó tényező ebben a kérdésben, hogy milyen anyai mintát ismerünk. Az a minta, amit édesanyától láttunk, tanultunk, meghatározza a mi anyaságunkat 100%-ban. Minden, amit és ahogy vele megéltünk, meghatározza azt, amit mi tovább adnunk.
Nagyon fontos az az élethelyzet, amibe érkeztünk. Vajon tervezett gyerekek voltunk? Vajon lánynak vártak minket? Apa és anya boldogok voltak akkor? Vajon a családi alapok stabilak voltak? Vajon anya félt-e az anyaságtól? Mennyire viselte meg a fizikai testet az áldott állapot? Áldott volt ez az állapot velem vagy teher?
Beszédkészség
2016. május 02.
Sok gyermeknél megfigyelhető, hogy beszédkészségük iskolakezdésre nem felel meg az életkoruknak. Elgondolkodtató, hogy ez összefüggésben van-e a digitális eszközök használatával, ahol a gyermeknek nincs szüksége használni a nyelvet, hiszen némán is egyszerűen tájékozódik ikonok segítségével, valamint azzal, mennyi élő mesét hall, mennyit beszélgetnek vele?
Mire iskolába kerül nem csak az a fontos, hogy jó szókinccsel rendelkezzen, hanem, hogy kialakuljon a beszédfegyelme is.
Tudjon késleltetni, ne azonnal beszéljen, ha mondani szeretne valamit, ne vágjon bele más szavába.
Nagycsoportos gyermekünknél mindenképpen vizsgáljuk meg e két tényezőt.
Életkorának megfelelő szókinccsel rendelkezik-e? Szereti-e a meséket, szeret-e beszélni, szívesen mesél akár a vele történtekről, akár a játékötleteiről?
Ki tudja-e várni, hogy rá figyeljünk, vagy állandóan a felnőttek szavába vág?
Sok gyermeknek ezt bizony meg kell tanítani, hiszen ha ezek nem alakulnak ki, sajnos hátráltatják a gyermek tanulását.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...186187188...290