Információk, érdekességek
Figyelemzavar és hiperaktivitás
2015. szeptember 30.
Manapság nagyon felkapott téma a hiperaktivitás és figyelemzavar. Különböző hozzáállásokat lehet tapasztalni a szülők, az iskola és a szakemberek részéről.
Egy korábbi időszakban a hiperaktivitás mint probléma létezését is megkérdőjelezték, de mára láthatjuk, hogy megjelenik gyerekek és felnőttek között is. Volt egy időszak, amikor túldiagnosztizálták a hiperaktív gyerekeket, és nagyon sokan kapták meg ezt a diagnózist. Most is változik, hogy ki hogyan áll hozzá, ezért fontosnak tartok néhány lényeges szempontot leírni a könnyebb állásfoglalás érdekében.
Előzetes felmérés
A hiperaktivitás már korán megjelenhet. Bár diagnózist csak általános iskolában kapnak a legtöbbször a gyerekek, sokuknál a visszaemlékezés rámutat, hogy már csecsemőként is voltak jelek.
- A diagnózis a szülőkkel készített interjúval kezdődik: a gyermek korai fejlődése nagyon fontos, mert a hiperaktivitás, vagy ADHD (attention deficit and hyperactive disorder) mögött organikus okok feltételezhetők, melyek a magzati időszakban, vagy a születés körül történtek.
- Fontos jelzés lehet a mozgásfejlődés alakulása is. Valamikor túl gyors fejlődés figyelhető meg: kúszás-mászás hiánya és hamar jár, vagy szinte fut. Más esetekben a mozgásfejlődés elmarad az életkorilag elvárttól. Fontos jelzés lehet a temperamentum, étkezési szokások.
- Illetve ilyenkor próbálja megismerni a szakember a családi működést, a családi struktúrát is.
- Ezután a gyerekkel is készítenek interjút hatéves kor felett, akik családi és kortárskapcsolataikról fontos dolgokat mesélhetnek, illetve érzelmi érettségük és önértékelésük is felmérhető.
- Nagyon fontosak az óvodai és iskolai információk. A hiperaktivitás tünetei minden közegben megjelennek-e, vagy csak bizonyos helyzetekben?
- Sok esetben együtt jár a hiperaktivitás tanulási nehézségekkel is, így pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálat is javasolt, hogy részképességekről is kialakuljon a képünk.
- Ezután következnek a pszichológiai tesztek, szomatikus vizsgálat, és lehetőség szerint megfigyelés: szülőkkel kapcsolatos magatartás, feladathelyzetre adott reakció, strukturált/strukturálatlan helyzetben való viselkedés.
A 8. hónapban született babák szoptatása
2015. szeptember 25.
A méhet idő előtt elhagyni kényszerülő babáknál a szoptatás az édesanyával való élettani kapcsolat folytatása.
Az érettség határán születnek ezek a picik, a várandósság 34–36. hete között. Az ő súlyuk már elérheti a 2,5 kg-ot, de ennek ellenére különböző mértékben nehezebb lehet a méhen kívüli élethez való alkalmazkodásuk.
Gondoltad volna, hogy agyuk térfogata még csak 60%-a az időre születettekhez képest?
Az éretlenséggel küzdő piciknek különösen fontos az anyatej, amelynek összetétele a baba igényeinek megfelelően változik. Több nehezítő körülmény lehet, amíg eljutsz a sikeres szoptatásig, ezért jó, ha előre felkészülsz.
A babák speciális szoptatási tényezői:
- Idegrendszerük érettsége miatt nehezebb a mellre tapadás.
- Gyengeségük miatt nem tudnak megfelelő vákuumot képezni, hatékonyan szopni.
- Hosszú szoptatással sem laknak jól, miközben nagyon elfáradnak.
- Több alvást igényelnek, ezért sokszor kell őket felébreszteni a szoptatáshoz.
- Élettani sárgaság is gyakoribb és nehezen oldódó.
- Előfordul az élettaninak tekintett 10%-nál nagyobb súlyvesztés anélkül, hogy betegségre kellene gondolnod.
- Általában a mamák helyzete sem problémamentes.
Gyermektípusok
2015. szeptember 22.
Sokan ösztönösen is nagyon jó szülőkké válnak, másoknak kell egy kis segítség, tanács. Bármelyik típushoz is tartozunk, ahhoz, hogy gyermekünk fejlődését józanul, elfogulatlanul tudjuk megítélni, érdemes nyitott szemmel járni a környezetünkben lévő hasonló korú gyermekeket figyelve, vagy szakemberek tanácsait olvasva, hiszen csak akkor tudunk neki segíteni, ha objektíven, elfogulatlanul tudjuk őt szemlélni a korának megfelelően.
Segíteni is akkor tudjuk gyermekünk fejlődését, ha tisztában vagyunk vele, milyen folyamatok zajlanak a gyermek fejlődésében, milyen funkciók érnek abban az időszakban. Milyen érési folyamatok történnek.
Sokat segít, ha nem csak az életkori sajátosságokkal vagyunk tisztában, hanem ezen kívül azt is megfigyeljük, hogy gyermekünk milyen típusba tartozik.
• A taktilis gyermekek nagyon szeretnek odabújni hozzánk, szeretik, ha megérintjük, megsimogatjuk, ölelgetjük. Inkább csendesebbek, bújósabbak.
• A verbális típusoknak szóbeli dicséretnek sokkal jobban örülnek, vagy ha az a jutalom, hogy most ők beszélhetnek, ők mesélhetnek el valamit. Szeretnek sokat beszélni.
• A vizuális típusnak elég sokszor, ha összenézünk, rámosolygunk. Mesét nézni jobban szeret, mint hallgatni.
• Az auditív pedig jobban örül annak, ha szóban megdicsérjük, vagy mesét hallgathat.
A figyelemzavar kezeléséről
2015. szeptember 21.
A figyelemzavar korai felismerése nagyon fontos, hiszen a figyelemzavaros gyermeknek, még ha nincsenek is speciális tanulási és észlelési nehézségei nehezebb a dolga, hiszen a tanuláshoz figyelni kell, az intelligencia önmagában nem elegendő.
Az írás-, olvasástanuláshoz ráadásul jókora kitartás és monotóniatűrés is szükséges a begyakorlás fázisában.
Aki nem figyel az órán, az gyakorlatilag nincs jelen. Annak otthon nem csak ismételnie kell a tananyagot, hanem előlről kezdve megtanulni. Tehát sokkal több idő, és energia szükséges hozzá.
Azt tudjuk, hogy a figyelemproblémás gyerekek is tudnak kiemelkedőek lenni egy-egy olyan dologban ami érdekli őket, de nem az irányított helyzetekben, amelyek számukra nem elég vonzóak.
Mivel könnyen elterelhetőek, elég, ha a tanórán van egy kis háttérzaj, például: utcáról beszűrődő hangok (madárcsicsergés, mentőautó, stb…), máris elkalandoznak.
Beszédkészség
2015. szeptember 20.
Sok gyermeknél megfigyelhető, hogy beszédkészségük iskolakezdésre nem felel meg az életkoruknak. Elgondolkodtató, hogy ez összefüggésben van-e a digitális eszközök használatával, ahol a gyermeknek nincs szüksége használni a nyelvet, hiszen némán is egyszerűen tájékozódik ikonok segítségével, valamint azzal, mennyi élő mesét hall, mennyit beszélgetnek vele?
Mire iskolába kerül nem csak az a fontos, hogy jó szókinccsel rendelkezzen, hanem, hogy kialakuljon a beszédfegyelme is.
Tudjon késleltetni, ne azonnal beszéljen, ha mondani szeretne valamit, ne vágjon bele más szavába.
Nagycsoportos gyermekünknél mindenképpen vizsgáljuk meg e két tényezőt.
Életkorának megfelelő szókinccsel rendelkezik-e? Szereti-e a meséket, szeret-e beszélni, szívesen mesél akár a vele történtekről, akár a játékötleteiről?
Ki tudja-e várni, hogy rá figyeljünk, vagy állandóan a felnőttek szavába vág?
Sok gyermeknek ezt bizony meg kell tanítani, hiszen ha ezek nem alakulnak ki, sajnos hátráltatják a gyermek tanulását.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...203204205...289