Információk, érdekességek
Gyermekkorban az orrvérzés nem is olyan ritka.
2015. március 28.
Az enyhe lefolyású, többnyire spontán szűnő, váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkező orrvérzések gyermekkorban nagyon gyakoriak. Ellátásukhoz ritkán szükséges orvosi segítség. A fül-orr-gégészeti rendelőkben „orrvérzős” gyermekkel akkor is találkozunk, amikor éppen nincs baj, csak az otthoni, főként éjszaka jelentkező vérzések miatt tanácsért keresnek fel bennünket a szülők.
Szinte minden esetben felvetődik a kérdés, hogy mi az oka a gyakori gyermekkori orrvérzésnek. Az esetek többségében szerencsére banális okról van szó. A gyermekkorban oly gyakori nátha az orr belsejét bélelő nyálkahártya szárazságával és gyulladásával kezdődik.
Kezdődő nátha
Gyermekkorban az orrsövény bemeneti részén mindkét oldalon, szimmetrikusan, jellegzetesen dús érfonat van. A nyálkahártya alatt nagyon felületesen helyezkedik el, ezért könnyen sérül.
Különösen így van ez a nátha kezdetén, amikor a nyálkahártya kiszárad, és az érfonat spontán sérülése könnyen bekövetkezik. Sokszor tapasztaljuk, hogy a nátha orrvérzéssel kezdődik, amikor az orr még nem váladékozik, csak viszket és gyakori a tüsszögés.
A fertőző betegségek egy része, például a kanyaró, a régi időkben a diftéria vagy mostanában a járványos méreteket öltő influenza is hasonló tünetekkel indul.
Mitől vérzik a kicsi orra?
2015. március 28.
Gyermekkorban is gyakori panasz, illetve tünet az orrvérzés, mely időnként rémületet kelt a szülőkben. Ez részben abból adódik, hogy a családtagok mindenfajta vérzéstől megijedhetnek, másrészt igen gyakran a környezet viszonylag kis mennyiségű vérrel való beszennyeződése, nagy mennyiségű vérzés látványát kelti. Utóbbi azonban csalóka, hiszen, ha belegondolunk, akkor egy fél kávéscsészényi víz kiöntése is mekkora foltot hagy a konyha kövezetén!
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a leggyakoribb okokat és a teendőket.
Ezek okozhatnak orrvérzést
- Az orrnyálkahártyát sűrű hajszálérhálózat szövi át, amelynek jelentősége abban áll, hogy a belélegzett levegőt felmelegíti. Ennek a hajszálérhálózatnak a sérülése eredményezi az orrvérzést. Könnyű belátni, hogy abban az esetben, amikor a hajszálerekben megnövekszik a vérnyomás, akkor azok fala megrepedve orrvérzést okoz. Ilyen vérnyomás-emelkedést azonban legtöbbször teljesen átmeneti és banális dolgok okoznak, nem pedig a félelmetesnek ható magasvérnyomás-betegség.
- Egy banális nátha során az orrnyálkahártyán zajló gyulladás miatt kitágulnak a hajszálerek. Ez természetesen a bennük áramló vér mennyiségét illetve annak érfalra gyakorolt nyomását is megnöveli. Ha ilyenkor egy további nyomásfokozódás lép fel (erőteljes orrfúvás, tüsszentés, orrszívás, hosszabb légvételi szünet alvás közben), akkor ennek az érfal már nem tud ellenállni, és megreped.
Mikor kell elkezdeni a fogmosást?
2015. március 25.
A helyes szájápolás tanulható, és érdemes már gyerekkorban elsajátítani, felnőttkorban ugyanis a szájhigiénia javítása, a szokások megváltoztatása sokkal nehezebb.
A szájhigiénia tanulható: első lépésként az a legjobb megoldás, ha a gyerek fogát a szülő mossa, így a helyes fogmosás mozdulatait, érzetét megtanulja a gyerek. Ehhez szükség van arra, hogy maga a szülő tudja, hogyan kell jól fogat mosni, és hogy együtt tudjon működni a gyerekkel – a fogmosásban és az élet egyéb területein is.
„Én a lányaim 8 hónapos korában kezdtem a fogmosást, amikor már volt néhány foguk, és tudtak egyedül ülni a kádban. A javaslatom az, hogy a gyerekek 7-8 éves koráig folytassák a szülők a fogmosást. Ekkor a gyerek már elég érett ahhoz, hogy megértse, hányféle fogfelszín van, miért kell azokat alaposan megmosni, és hogy rá lehessen bízni a fogmosás felelősségét” – mondta dr. Balsai Tamás fogszakorvos.
„Már gyerekkorban is az elektromos fogkefe használatát javasolom legalább napi két alkalommal, amelynek nagy előnye, hogy a kis fejjel mindenhova elérünk, és a szájüregen belül nagyon jól irányítható. A gyerekek fokozatosan megismerhetik az érzést, ahogy a fogkefe feje végigmegy a szájban, azt, hogy milyen erővel kell mosni, és ami a legfontosabb: hogy milyen a tiszta száj érzése” – tette hozzá a szakember.
Felnőttkorban a szájhigiénia javítása, a szokások megváltoztatása sokkal nehezebb, mivel a felnőttek 90%-a meg van győződve róla, hogy tud fogat mosni. Pedig jól fogat mosni nagyon nehéz, hiszen olyan elzárt területek vannak a szájban, amelyek nagyon nehezen érhetőek el. A felnőttek egy része azt gondolja, elsősorban az számít, hányszor mosnak fogat, pedig a sokszori fogmosás rossz technikával nem sokat ér.
Mikor és milyen teát (ne) igyanak a csecsemők?
2015. március 25.
Bár a csecsemők teáztatása nem kötelező, vannak jól bevált, régóta használt gyógyteák, amikre a csecsemők bizonyos betegségei esetén szükség lehet. Milyen esetekben, milyen teákkal ajánlott itatni a csecsemőt?
Alapszabály: a csecsemőknek csak növényi összetevőket tartalmazó, azaz színezékektől, aromáktól, hozzáadott cukroktól mentes teát szabad adni. A gyógyszertárban megvásárolt teák minőségében bárki megbízhat, a tea kiválasztásában kérje gyógyszerésze segítségét!
Legyen szó bármilyen teáról is, ha az csecsemőknek készül, azt ízesíteni nem kell, sem cukorral, sem mesterséges édesítőszerekkel, sem mézzel.
Édeskömény-, kömény- és kapormagtea
A legelső teák közé tartoznak a köményteák; amik a csecsemők 2 hetes korától alkalmazhatók. A csecsemő születését követő első három hónapban ezek a leggyakrabban, szinte kizárólagosan használt teák. Mindkét fajta köménytermés és a kapormag is az emésztést segítő, puffadás elleni hatóanyagokat tartalmaz. Hasfájós csecsemők esetén segíthet a gyakori sírások megszűntetésében, amennyiben a bélgázok okozta feszítés okozza a sírást. A teák íze kellemes, balzsamosan édeskés, ami általában találkozik a csecsemők ízlésével. A teák további ízesítésére nincs szükség.
Jó tudni, hogy általában az anyatejtermelést serkentő teák összetevői között is gyakran szerepel édeskömény, konyhakömény, kapormag, amik hatóanyagai az anyatejen keresztül a csecsemőbe is átjutnak.
Gyerekek a kamrában
2015. március 24.
Születéskori oxigénhiányos állapot, figyelemzavar, autizmus spektrum zavar – mind rejtélyes betegségek, amelyek sajnos egyre gyakrabban fordulnak elő hazánkban is. Oxigénhiányos állapottal évente körülbelül 450 gyermek jön világra Magyarországon, és autizmus spektrum zavart is egyre gyakrabban diagnosztizálnak. A fenti problémákkal szembenéző gyerekek és családjaik számára segítséget jelenthet a hiperbár oxigénterápia.
A mozgáskoordinációs problémákkal, vagy izommerevséggel küzdő gyerekek esetében alapvetően fontos a mozgásterápia. Külföldön azonban már évek óta hiperbár oxigénterápiás kezelésekkel igyekeznek növelni a különböző manuálterápiák hatékonyságát – méghozzá igen eredményesen.
„A magas nyomású oxigénterápia hatékonyságát, a születéskori oxigénhiány miatt kialakult károsodások kezelése esetén mi magunk is tudjuk igazolni. Ezen kívül számos más gyerekkori probléma tüneteit is lehet kezelni hiperbár oxigénterápiával, ilyen például az autizmus spektrumzavar, vagy figyelemzavar” – mondta el dr. Szolnoki Nikolett, a Hiperbár Centrum orvosigazgatója. „Természetesen sok minden függ a gyermek állapotától, leleteitől, lelki alkatától ezért minden esetben tartunk a kezeléssorozat megkezdése előtt egy konzultációt.”
A hazánkban egyedüliként hiperbár oxigénterápiás kezeléssel foglalkozó Hiperbár Centrum az elmúlt évben összesen 8 gyereket kezelt: 5 születéskori oxigéhiány miatt károsodott, 2 autizmus spektrum zavaros, illetve egy figyelemzavaros kisgyerek fordult meg a Budakeszin lévő magas nyomású kamrában. Mindegyik gyermek a kezeléssorozattól elvárható eredményeket ért el.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...216217218...289