Információk, érdekességek

Mi számít magas vérnyomásnak?

2018. március 16.

A magas vérnyomás olyan rizikófaktor, amely számos szív- és érrendszeri megbetegedésre hajlamosíthat, és potenciálisan halálos kimenetelű kórképek, pl. szívinfarktus, agyvérzés kockázatát fokozza.

A vérnyomás mérése a háziorvosi vizitek szinte elmaradhatatlan velejárója. Nem véletlenül. Többéves vizsgálatok eredményei támasztják alá, hogy a magas vérnyomásos betegek vérnyomását minél alacsonyabb értékre kell visszaszorítani. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy pl. a 180/100 Hgmm igen magas vérnyomásnak számít. Ha gyógyszeresen ezt 140/90-re szorítjuk vissza, már sokat tettünk a beteg egészségéért. Amennyiben azonban még nagyobb mértékben csökkentjük a vérnyomást, pl. 122/82-re, akkor még kifejezettebben csökkentjük a kockázatát annak, hogy az adott beteg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben megbetegszik, vagy akár meghal.

Új protokoll: 130/80 Hgmm a limitérték

Korábban a normális és a magas vérnyomás közötti határértéknek a 140/90 Hgmm számított. A legújabb tudományos eredmények és az azokból nyilvánvalóvá vált szív- és érrendszeri kockázatok ismeretében neves szakmai szervezetek, így az Amerikai Szív Társaság (AHA) és az Amerikai Kardiológiai Kollégium (ACC) úgy látják célravezetőnek, hogy a betegeknél az életmód-változtatást és az esetleges antihipertenzív gyógyszeres terápiát már hamarabb, alacsonyabb vérnyomásértékeknél el kell(ene) kezdeni, mint az az eddigi gyakorlatban jellemző volt. Ezzel összhangban az eddigi 140/90 Hgmm helyett a jövőben 130/80 Hgmm lesz a vérnyomásban a limitérték.


Egészséges-e a vegán étrend?

2018. február 16.

Tisztázzuk, miről is beszélünk. Mit nem eszik egy vegán? Hát, először is nem eszik húst. Idáig azonos a vegetáriánusokkal. Másodszor nem eszik tojást, tejterméket, mézet. Kézenfekvő a kérdés: honnan hát a fehérje? Honnan a vas, a kalcium és egyéb nélkülözhetetlen ásványi anyagok?  

Közkeletű tévedést van szerencsém eloszlatni: a fehérje nem az állati eredetű élelmiszer kiváltsága csupán. A fehérjék, amolyan lego kockák módjára építőkövei minden élőlénynek, így természetesen a növényeknek is. Ugyanabból az anyagból szőttek minket, az állatokat és a növényeket.

Ezzel együtt sajnálatosan elterjedt szokás azt a sok évtizede meghaladott tévhitet hangoztatni, hogy „az állati fehérje teljes értékű, míg a növényi nem az”. Oszlassuk el a ködöt! Az állati eredetű fehérjét azért nevezik teljes értékűnek, mert megvan benne mind a 8 esszenciális aminosav egyszerre. (Fenilanin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, treonin, triptofán és valin.) Ugyanakkor viszont semmi olyan nincs bennük, ami a növényekből nem beszerezhető. Egy növényben nem találjuk meg mind a 8-at egyszerre. Viszont ma már pontosan tudjuk, hogy melyik növényben melyik van meg és melyik nincs. A gabonafélékből a lizin és az izoleucin nevű aminosav hiányzik, a hüvelyesekből a triptofán és a metionin. Ezek a növények – a gabonafélék és a hüvelyesek - tökéletesen kiegészítik egymást. Ha például eszünk egy falafelt pitában, akkor máris biztosak lehetünk benne, hogy ételünk tartalmazta mind a 8 esszenciális aminósavat. Ezt nevezik úgy, hogy fehérje-komplettálás. Nem egy bonyolult dolog.


Mire is jó a homeopátia?

2018. február 11.

Azt vettem észre mostanában, hogy akik hozzám fordulnak segítségért, egyre többen kezdik úgy, hogy nem is tudnak sokat a homeopátiáról. Mire, milyen betegségekre lehet alkalmazni és hogyan is hat valójában? Ezekre a kérdésekre szeretnék most válaszolni, mert valószínű, hogy sokakban felmerültek már ezek a gondolatok.  

Hogyan hat a homeopátia?
Talán ez a legérdekesebb kérdés, mert még mindig keresik rá a választ. A jelen tudomásunk szerint a homeopátia egy információ, mely utasítást ad az immunrendszernek az egészséges állapot visszaállítására. Egy homeopátiás gyógyszervizsgálat során, az egészséges emberben kiváltott műbetegség tüneteit jegyzetelik le a homeopata orvosok majd a klinikai tesztelésük során ugyan ezt a gyógyszert már a hasonló betegségben szenvedő alanyoknak adják be. Az előbb azt írtam, hogy műbetegség, mert tényleg műbetegséget produkálnak a gyógyszerkísérletben résztvevők. A homeopátia nem vált ki mellékhatást és nem okoz szervi elváltozást sem, csak betegségre jellemző tüneteket produkál, mely tünetek megegyeznek azzal a valós betegséggel, melyet gyógyítani kívánunk. Szóval ha megtaláltuk a legmegfelelőbb homeopátiás szert mely lefedi a beteg tüneteit, akkor ez a gyógyszer egy erősebb műbetegséget idéz elő a már hasonló betegségben szenvedő betegben, de az immunrendszerünk az erősebb betegség ellen fordul ezzel meggyógyítva a tényleges betegséget, mivel azok egy és ugyan azok a betegségek. 
 
Összegezve: a homeopátia egy információ, egy utasítás a szervezetünknek, hogy hogyan gyógyítsa meg önmagát.

7 dolog, ami károsítja az immunrendszert

2018. február 05.

Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, a fertőzések elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese. Prof. Balázs Csaba immunológus, endokrinológus segítségével megtudhatjuk, hogy melyek azok a körülmények, vagy szokásaink, amelyekkel gátoljuk az egészséges működését.

1.    Alkohol

A rendszeres alkoholfogyasztás épp úgy károsítja az immunrendszert, mint az alkalmanként, nagyobb mennyiségben fogyasztott szeszes ital. A University of Massachusetts Medical School kutatói 8 éven át tartó vizsgálatukban az alkohol fogyasztás, a különböző fertőzések, a szervezetben zajló gyulladások és az immunitás közti kapcsolatot térképezték fel. Az adatok összegzése alapján megállapították, hogy a nagyobb mennyiségű alkohol hatására a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre és a szív- és érrendszeri, máj, és hasnyálmirigy betegségekre.

2. Magas zsírtartalmú étrend

A magas zsírtartalmú étrend hatására szintén romlik az immunrendszer működése. A Tufts University kutatói a tipikus nyugati étrendet (38 százalékos zsírtartalom) hasonlították össze egy koleszterincsökkentő étrenddel (28 százalékos zsírtartalom). A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a kevesebb zsírt tartalmazó étrend hatására javult a T-sejtek, vagyis a fehérvérsejtek azon típusának működése, melyek a fertőzések elleni védekezésben játszanak fontos szerepet.


A tisztaság fél egészség

2018. január 31.

Ha a kicsi sokat bukik, átnedvesedhet az ágymatrac. De az sem tesz jót neki, ha a nagyobb gyerek éjszaka bepisil. Ilyenkor a matracon könnyen telepednek meg a bacik és a gombák. Hogyan őrizzük meg a kicsik és a nagyok ágymatracának higiéniáját? Ehhez ad jó tanácsot a gyerekorvos.

Ha bukik a baba

Az első hónapokban gyakori, hogy a baba szopások után némi tejet bukik, néha a szülők számára ijesztő mennyiséget is. Ennek egyik oka lehet, hogy az anyatej folyékony, és az első hetekben nem működik tökéletesen a baba gyomrának záróizma. Az is előfordul, hogy a kicsi túl sokat szopik, ezért a feleslegtől bukással szabadul meg. Amikor a csecsemő szopás közben vagy utána köhög, az előidézheti a nagyobb mennyiségű bukást.

Megelőzési javaslatok:
– Szopás előtt ne hagyd a picit sokáig sírni, mert levegőt nyel közben.
– Szoptatás közben többször böfiztesd meg.
– A szopás után ne mozgasd intenzíven a babát.
– Fektesd az oldalára, mert így ki tud folyni a folyadék a szájából.

Fontos: a cumisüvegből táplált babák általában többet buknak! Ez főleg akkor van, ha több vagy nagyobb lyukú cumival etetitek, és emiatt dől a folyadék a szájába.

A váladék felfogására a picik feje alá gyakran tesznek pelenkát. Ennek ellenére sokszor átázik a lepedő és a matrac is, melyben gyorsan elszaporodnak a káros baktériumok és a gombák. A kellemetlen szag is állandósulhat.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...666768...160