Információk, érdekességek

Gyógyítsd magad a színekkel - csakrák

2017. április 23.

A színekkel való gyógyítás lehetőségeit tovább gazdagítja a csakrák és a szivárvány színeinek megfeleltetése, hiszen a csakráknak egyrészt a színekhez hasonló, összetett jelentéskörük van, másrészt az ember energiaközpontjai lévén elsődlegesen rezonálnak a színekre. 

Hogyan hatnak ránk a színek? A cikk első részéért kattints ide >>

A színekkel való gyógyítás és önismeret lényege, hogy figyeljük önmagunkat és a színekhez való, változó kapcsolatunkat. Önkéntelenül is  azt a színt választjuk a lakberendezésben, az öltözködésben, a mindennapi használati tárgyakban, de gyakran még az étkezésben is, amelyiknek a fiziológiai hatása, minősége számunkra éppen szükséges.

Színek egyszerű használata a hétköznapokban
A kiválasztott színt több szinten is használhatjuk mindennapi életünkben. Választhatunk ilyen színű ételeket, italokat, átfesthetjük szobánk falát, beszerezhetünk színes használati tárgyakat vagy ágyneműt, viselhetünk ilyen színű ruhát, belemerülhetünk színes képek, mandalák szemlélésébe, de mi magunk is festhetünk festményeket az adott színnel. Használjuk a fantáziánkat és kövessük a belső útmutatást ennek tekintetében!

Az öt szeretetnyelv a jógaórán

2017. április 22.

Dr. Gary Chapman nemrég járt Magyarországon és országszerte izgalmas és mély előadásokkal tanított a kapcsolatainkról, elmélyülésről, valódi szeretetről.

Időjárásváltozás – A légúti betegek is megérzik

2017. április 21.

Az időjárás változásaira egyénenként eltérően reagálunk. A melegfront érkezését tompaság, fáradtság, a reflexek lassulása jelzi, míg a hidegfrontra szervezetünk rendszerint fokozott ingerlékenységgel, fejfájással válaszol. A légnyomás- és hőmérséklet-ingadozás, a levegő páratartalmának hirtelen megemelkedése az egészséges szervezetre is hatással van, a krónikus betegséggel élőket azonban még inkább megviseli. Az asztmában és más krónikus légúti betegségben szenvedő betegek is gyakran számolnak be az időjárási változásokkal összefüggésben tüneteik rosszabbodásáról. A hideg levegő, a szeles időjárás vagy a túlzottan párás levegő egyaránt kedvezőtlen hatással lehet az alapbetegségre.

Mire figyeljünk?

• Asztmás betegeknél a hideg levegő gyors belélegzése – például szabadban végzett sportok esetében – könnyen rohamot provokálhat. Gyermekek esetében erre fokozottan figyeljünk, mivel a fiatalabb korosztályban sokszor ez az asztma első tünete.
• Szeles időben a pollenszám különösen magas lehet, így az allergiás légúti betegségekben szenvedők tünetei fokozódhatnak.
• COPD-s betegeknél a túl hideg és a meleg, párás levegő egyaránt kedvezőtlenül hat: a betegeket rendszerint negatívan érinti a nedves légtömegek beáramlása is, gyakran már a front érkezése előtt tüneteik rosszabbodásáról számolnak be.
• Magas pollenkoncentrációt mutató napokon vagy erősebb légszennyezettség mellett szintén erősödhetnek a légúti panaszok.

Álmatlanság

2017. április 20.

Az alvás alapvető létszükséglet a szervezet – így az idegrendszer – számára a regenerálódásához, elengedhetetlen a megfelelő szellemi és fizikai tevékenység végzéséhez. 

Az alvásigény egyénenként és életkoronként jelentős szórást mutat. Egy újszülött többnyire csak enni és inni ébred fel, ám az idős emberek többsége már alig néhány órányi alvással is beéri. Általában igaz, hogy ha valaki frissen ébred és kipihentnek érzi magát, akkor elegendőnek bizonyult számára az alvásra fordított idő, és megfelelő volt az alvás minősége is. A Whitehall II kutatás eredményei szerint a 35 és 55 év közöttiek számára az ideális alvásidő 7-8 óra.
Nagyon fontos, hogy mennyit alszunk és milyen minőségű az alvásunk.

Insomnia (alvási elégtelenség)

A családorvosi praxisban észlelhető egyik leggyakoribb tünetcsoport (4–29%), amely mögött számos életmódbeli tényező, ugyanakkor számos testi betegség vagy mentális zavar is előfordulhat. A nem pihentető, a kívánttól eltérő alvás élménye, mint egy alapvető biológiai és szociális folyamat elégtelensége, az egészségi állapot szubjektív értékelésére is negatív hatással van.

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2017. április 14.

Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?

Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökken szervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.