Információk, érdekességek
Pneumococcus-fertõzés gyermekeknél
2006. november 08.
A pneumococcus-baktérium különösen az 5 évesnél fiatalabb gyermekeknek okozhat súlyos, életveszélyes betegséget, amely védõoltással megelõzhetõ.
A pneumococcus évente több mint 700 ezer öt év alatti gyermek halálát okozza a világban, Magyarországon pedig évente több ezer gyermeket betegít meg, akik közül ötvenen súlyos, életveszélyes pneumococcus-fertõzést kapnak.
Az egészséges emberek orrüregében és garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikroorganizmus. Különösen a 2 évesnél fiatalabb csecsemõk hordozzák nagy arányban az orrgaratukban a pneumococcus kórokozót.
Itt a nátha...
2006. november 02.
A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.
A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.
Pikkelysömör
2006. november 01.
A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.
Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.
Eséllyel a rák ellen
2006. október 21.
A daganatos megbetegedések közül a nõk közel felét érinti az emlõrák és a méhnyak rák. Ha az elváltozást idõben diagnosztizálják, a kezelések segítségével legyõzhetõ napjaink népbetegsége: a rák.
Méhnyak ráknak nevezzük a méhnyak hámeredetû rosszindulatú daganatát. A kockázati tényezõk közül a legjelentõsebb a humán (emberi) papilloma vírussal (HPV) való fertõzöttség. A betegség gyakoriságára jellemzõ, hogy 100 000 nõbõl évente 30-40 betegszik meg, az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik. A méhnyak rák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki (az újszülött leánygyermekek 2,3%-a számíthat arra, hogy élete folyamán méhnyak rákos lesz). A tünetek leginkább akkor jelennek meg, ha a rák beszûri a méhnyak izomállományát, illetve ráterjed a környezõ szövetekre. Ilyenkor gyakori a szemölcsök megjelenése, az abnormális vérzés a menstruációs idõszakok között vagy közösülés után, valamint a szokatlan hüvelyfolyás.
Inkontinencia
2006. szeptember 30.
Az inkontinencia akarattól független vizeletvesztés vagy vizelettartási elégtelenség. Meglepõen sok embernek, fõleg nõknek okoz problémát, megkeserítve az életüket.
Több oka lehet. Állhat strukturális, szerkezeti eltérés a háttérben. Ilyenkor stresszinkontinenciáról beszélünk. Ez esetben a panaszt a gátizomzat meggyengülése és ennek következtében a hólyagalap megsüllyedése okozza; ilyenkor a húgycsõ záróizma nem mûködik megfelelõen. Hasûri nyomásfokozódás (köhögés, tüsszentés, nevetés stb.) esetén néhány csepp vizelet akaratlanul eltávozik. Ez az elváltozás általában együtt jár a hüvelyfal süllyedésével. Kiváltó ok lehet több, általában nagyobb súlyú gyermek szülése, kötõszöveti gyengeség; de 50 éves kor felett gyakran elõfordulhat mindezek nélkül is.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...242243244...256