Információk, érdekességek
Gluténérzékenységi vizsgálat: tévedésből negatív
2017. április 16.
Egyre többen tartanak gluténmentes diétát, mert rendszeresen hasi panaszoktól, vagy különböző tünetektől – fejfájás, krónikus fáradtság, hajhullás, vérszegénység, végtagokban zsibbadás, akaratlan hízás vagy fogyás – szenvednek, de nem találják az okát. Sokak számára a glutén kizárása sem hoz megoldást, ám a hosszabb ideje tartó diéta megnehezítheti a kivizsgálást.
Glutén-hisztéria?
Az utóbbi években kerültek a figyelem középpontjába a glutén fogyasztásával összefüggő panaszok, ennek hatására egyre többen döntenek úgy, hogy száműzik étrendjükből ezt a mára igencsak rossz színben feltüntetett fehérjét, mely a gabonafélék egyik összetevője. A búza, a rozs és árpa helyett ezért egyre többen választanak alternatív helyettesítőket maguknak a konyhában.
Vannak, akik a glutén elhagyásával észrevehető javulásról számolnak be, ám sokan továbbra is ugyanazokkal a tünetekkel küzdenek, mint korábban, ekkor döntenek úgy, hogy kivizsgáltatják a panaszaikat. A gluténmentes élelmiszerek magasabb ára miatt számukra az eltelt időszak azonban nemcsak több kiadással járt, de arra is fel kell készülniük, hogy a vizsgálat elvégzéséhez ismét vissza kell vezetniük étrendjükbe a glutént, ami erősebb tünetek megjelenését okozhatja.
A pázsitfűfélékre allergiások már most gondoljanak a kezelésre!
2017. március 16.
A pázsitfűfélék családjába több növényfaj tartozik, ezek váltakozó időpontokban virágoznak, ezért az általuk okozott allergiás tünetek áprilistól egészen szeptemberig tarthatnak. Hagyományos tüneti kezeléssel és házi praktikákkal természetesen csökkenteni lehet a tünetek erősségét, ám ha tartósan megszabadulna a pázsitfű-allergiától, akkor érdemes az allergén immunterápiát választania! Február végén, március elején még elkezdheti a kezelést.
A pázsitfű-allergia tünetei
Pontos adataink nincsenek a betegek számáról, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb allergia hazánkban – meséli dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Tünetei a légúti allergiák tüneteivel megegyeznek: amint a pollenszám emelkedni kezd a levegőben az érintetteknél tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, jelentkezik, de gyakori panasz az allergiás kötőhártya-gyulladás is, sőt a pollenek a bőrre kerülve is okozhatnak tüneteket, viszketés, kiütések is jelentkezhetnek.
Tüneti kezelés és házi praktikák
Amikor az allergén növény virágzása közeledik, a gyakorlott allergiások felkeresik allergológus kezelőorvosukat, aki állapotunk és szükség esetén friss vizsgálati eredményeik függvényében felírja az idei évre szóló kezelést. Ez egyáltalán nem biztos, hogy megegyezik a tavalyi évben használt készítményekkel, sőt akár szezon közben is módosítható, tüneteink és panaszaink függvényében. A szakember emellett el fogja mondani, hogy milyen házi praktikákat érdemes bevetni az allergiás tünetek csökkentésének érdekében. Ne teregessünk például a szabadba a frissen mosott ruhát, mivel a pázsitfűfélék pollenjei könnyen megtapadhatnak rajtuk; pollenszezonban mossunk esténként hajat, hogy éjszaka ne szenvedjünk a napközben hajunkba tapadt pollenek miatt; nyírjuk rendszeresen rövidre a kertben a pázsitot (lehetőleg ne mi, de ha muszáj, akkor viseljünk közben pollenszűrős maszkot) és meleg, szeles időben lehetőleg ne szervezzünk szabadtéri programot.
Ön is tehet azért, hogy allergiásként (el)ismerjék a betegségét!
2017. március 09.
Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, sokan még mindig nem veszik elég komolyan, a betegség a többség megítélése szerint az enyhe, „csak allergia” kategóriába esik. Ön is tapasztalja, hogy tejallergiásként gyakran kínálják laktózmentes termékekkel, mert nem tudják, melyik fogalom mit takar? Vagy gluténérzékeny, de ismerősei szerint egy kis kóstoló nem árthat a gluténtartalmú fogásokból? Esetleg nem értik, hogy mitől könnyezik olykor a pollenszezonban? Könnyítse meg a saját életét és segítse a környezetében élőket azzal, hogy kitölti az allergiás betegek életminőségét felmérő kérdőívet, és így hozzájárul a betegség jobb megismertetéséhez!
A Budai Irgalmasrendi Kórház Allergológia és Immunológia Osztálya, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Szociológia Tanszéke és a Budai Allergiaközpont felmérést végez az allergiában szenvedő betegek körében. Prof. Nékám Kristóf allergológus közlése szerint a kutatás célja, hogy az érintett betegek válaszainak elemzésével hozzájáruljon az allergiás megbetegedések társadalmi jelentőségének hatékonyabb felismertetéséhez, az allergiás betegellátás szervezettebbé tételéhez. „A kérdésekre adott válaszokból vizsgálni tudjuk az allergiában szenvedő betegek életmódja, betegségkezelési stratégiái és állapotváltozása közti összefüggéseket. Szándékunk, hogy a kapott eredmények felhasználásával is közelebb kerüljünk az allergiás betegek életminőségének javításához.”
Az információ hiánya is akadályozza a betegségek megfelelő kezelését
Nékám Kristóf professzor elmondta, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben megduplázódott az allergiás betegek száma Magyarországon, még mindig nagyon keveset tudunk a betegségről. Tapasztalatai szerint a betegszám emelkedést nem követte a különböző allergiák jobb megismerése.
„Sem a betegek, sem a környezetükben élők nem tudnak eleget a betegségükről, ez pedig nagymértékben megnehezíti a kezelést, a jobb életminőség elérését. A bevezetőben említett példáknál maradva, nagyon sokan nem értik, hogy az ételallergiások diétáját mennyire szigorúan kell venni, nem tudják mi a különbség az ételérzékenység és az ételallergia között, de sokszor az érintettek maguk is hajlamosak elbagatellizálni a betegségüket.”
Ez azt jelenti, hogy sok beteg évek óra nincs jól, de nem fordul orvoshoz szakszerű kezelésért, inkább csak beszalad pollenszezon elején a patikába valamilyen recept nélkül vásárolható készítményért. Először jobban lesz, de az idő múlásával már a korábban bevált gyógyszer nem használ, erősödnek a tünetei, és nem ritka eset, hogy orvoshoz már csak akkor kerül, ha az életminőségét erősen rontó tünetei vannak, több allergiája kialakult, vagy - súlyosabb esetben - már asztmatikus tünetei is jelentkeznek.
A genetikától is függ, hogy kinél alakul ki laktózintolerancia?
2017. február 22.
Egyre több laktózmentes termék sorakozik a boltok polcain: felvágottak, tejek, sajtok és más tejtermékek csomagolása hirdeti, hogy az adott készítményt bátran fogyaszthatja az is, akinél korábban panaszokat okoztak a laktóz tartalmú ételek. Mitől függ, hogy kinél jelentkeznek idővel a tünetek, milyen okok állhatnak a laktózintolerancia kialakulásának hátterében? Erről kérdeztük dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát.
Ez a laktózintolerancia két leggyakoribb típusa
Hasfájás, puffadás, görcsök, hasmenés – a laktózintolerancia, más néven tejcukor-érzékenység jellegzetes tünetei. A laktózérzékenység lehet múló, ezt másodlagosnak (szekunder) nevezik, mivel valamilyen betegség következtében jön létre. Azonban lehet genetikailag meghatározott, végleges elváltozás is. Az elsődleges (primer) laktózintoleranciát nem előzi meg betegség, az életkor előrehaladásával, rendszerint 12 éves kor felett alakul ki arra hajlamos egyénekben jelentkezik.
Egyre többen kérik a genetikai vizsgálatot
Az utóbbi időben észrevehetően többen érdeklődnek a tejcukor-érzékenység genetikai vizsgálatával kapcsolatban, csecsemők, kisgyermekek részére szeretnék elvégeztetni – számolt be tapasztalatairól dr. Polgár Marianne, aki a tavalyi évben a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Budai Allergiaközpont Év Kiváló Orvosa díjat. A szülők alapvetően jó nyomon járnak, hiszen ebben az életkorban a hasi panaszok, hasfájás, görcsök, esetleg hasmenés hátterében valóban valamilyen ételérzékenység, allergia vagy tejcukor-érzékenység mutatható ki. Ám ha valóban laktózintolerancia okozza a panaszokat, akkor annak hátterében csecsemők és kisgyermekek esetében még nem a genetikai eltérés, hanem valamilyen betegség következményeként kialakult laktózfelszívódási zavar áll. A genetikai vizsgálat elvégzése tehát csak bizonyos életkor felett indokolt.
Gyakran beteg a gyerek?
2017. február 20.
Az őszi-téli időszakban gyerekeknél nem ritka, hogy akár 5-6 alkalommal is megbetegszenek: torokfájás, nátha, köhögés, esetleg láz jelentkezik. A szülőknek ilyen esetben érdemes arra is gondolni, hogy a lakás, a gyerekszoba levegője is hozzájárulhat a gyakori betegségekhez…
Allergiás vagy beteges?
Az óvodás-kisiskolás korú gyerekek napi 9-10 órát, vagy többet is a szobájukban töltenek, az éjszaka folyamán belélegzett levegő minősége ezért fontos, hogy megfelelő legyen – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A doktornő szerint különösen a levegőben lévő allergének jelenléte okoz gondot. Ilyen esetben a gyakran beteg, elhúzódó orrdugulástól, köhögéstől szenvedő gyereknél többnyire csak későn, jó néhány betegség után derül ki, hogy allergiás. „Az allergének folytonos jelenléte ingerli a nyálkahártyát, ezáltal egy állandósult gyulladást képes előidézni. Ebben az állapotban az érzékeny nyálkahártya sokkal sérülékenyebb, nem tudja ellátni megfelelően védő szerepét, a kórokozók könnyebben a szervezetbe jutnak.”
Allergének a lakásban
Téli időszakban elsősorban a lakásban élő háziállatok okozhatnak tüneteket, illetve a fűtési szezonban, ha a meleg mellett a páratartalom is magasabb az ideálisnál, akkor a háziporatka és penészgomba koncentráció is nő, mert a magas páratartalom kedvez az elszaporodásuknak – figyelmeztet dr. Somogyi Éva. „Érdemes allergiára gondolni, ha a gyermek a lakásban gyakran köhög, tüsszög, vagy orrdugulásról, orrfolyásról panaszkodik. Mivel a háziporatka fő táplálékát az emberi lehullott hám jelenti, ezért a tünetek főként éjszaka, az ágyban jelentkeznek. A háziporatka bőrtüneteket is okozhat az arra érzékenyeknél. Érdemes ezt is vizsgálni, ha a gyermeken kiütések jelennek meg vagy ekcémás bőrtünetei fokozódnak.”
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...343536...73