Információk, érdekességek
Hogyan készítsük fel allergiás gyermekünket a nyaralásra?
2015. július 20.
Nyári allergológiai szakrendeléseken gyakorta elhangzik, hogy a korábban teljesen panaszmentes gyermek a májusi-júniusi iskolai erdei táborból, vagy az augusztusi gólyatáborból feldagadt, bevörösödött szemmel, tüsszögve, sípoló tüdővel, nehézlégzéssel érkezik vissza. Hogyan lehetséges, hogy az eddig nem ismert allergia gyakran idegen környezetben, nyaraláskor, táborozáskor jelentkezik első alkalommal és az évek óta tünetmentes allergia is ilyen helyzetekben újul ki? Hogyan tudnánk minderre felkészülni?
Tudnunk kell, hogy az iskolai nyári táborok a legerősebb hazai pollenszezonokkal esnek egybe. Ilyen a május-júniusi pázsitfűvirágzás és az augusztus közepén jelentkező parlagfű szezon. Sok városi gyereknél a szezonnal való egybeesés és a táborozás alatti fokozott természetközelség miatt jelennek meg életük első allergiás tünetei.
Allergiás hajlamú családban, ha a szülők közül valamelyik erősen pollenallergiás, számítani lehet a gyermeknél is a szezonális tavaszi-nyári allergia kialakulására, jellemzően kisiskoláskorban.
Milyen korai tünetek utalhatnak arra, hogy gyermekünk nagy valószínűséggel 1-2 éven belül allergiás lesz?
Gyanús, ha gyermekünk minden nyáron megbetegszik, benáthásodik, elhúzódóan köhög, sípol a tüdeje, amikor más gyerekek hurutos betegségektől teljesen mentesek. Vagy jellemzően május-június vagy éppen augusztus hónapokban jelentkezik látszólag megmagyarázhatatlan szemhéjduzzanat, ajakduzzanat, csalánkiütés. Ezekben a bizonytalan esetekben is érdemes elvinnünk gyermekünket allergiavizsgálatra, pont azért, hogy felkészülhessünk a hevesebb tünetek esetleges váratlan megjelenésére.
Napfény és naptej – mi okozhat allergiát a strandon?
2015. július 19.
A nyaralás alatt és után megjelenő különböző kiütések, foltok komolyabb problémát is jelezhetnek. Allergiát okozhatnak a napsugarak, de a napvédő krém is. A hétköznapi nyelven napallergiának nevezett megbetegedés alapvetően kétféle betegségcsoportot jelent: a fényérzékenység és a fotoallergiát.
Fényérzékenység
Számos ember bőrén napfény hatására különböző kiütések, foltok, csalánkiütések jelenhetnek meg. Ezt a jelenséget nevezzük fényérzékenységnek, melynek pontos mechanizmusa egyelőre nem ismert. A betegek többnyire nem feltételezik, hogy bőrtüneteikért a napfény a felelős. Ennek oka, hogy a kiütések megjelenését nem kizárólag az erős, nyári napsugárzás okozhatja, hanem már a téli, kora tavaszi napsütés, illetve a különösen érzékeny egyének esetében pedig a zárt térben használt világítótestek hatására is jelentkezhetnek – figyelmeztet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont szakorvosa.
Bizonyos autoimmun betegségek is fényérzékenységet okozhatnak, különösen a lupus erythematosus.
A fényérzékenység kezelése többféle módon történhet. Sokat segít, ha tudjuk, melyek azok a körülmények, melyektől óvakodnunk kell, ha a bőrünk érzékeny a napfényre.
A nyári vakációnkat megkeserítheti, ha a nagy melegben megfeledkezünk róla, hogy a napfénytől a vízparti árnyék nem véd meg, hiszen még ott is annyi sugárzás éri a bőrünket, amely elegendő a bőrreakciók kiváltásához.
Így szabadulhatunk meg a pollenektől
2015. július 19.
Hazánkban javában tart az allergiaszezon, az emberek körülbelül 20-25%-a szenved ettől a betegségtől. Az elkövetkező napokban az erős allergenitású pázsitfüvek és a csalánfélék pollenkoncentrációja várhatóan a közepes-magas tartományban alakul. Nemsokára az allergia egyik leggyakoribb kiváltójának, a parlagfűnek a virágzása is beindul, így nem túlzás azt mondani, hogy augusztusban szinte a fél ország tüsszögni fog. Pedig nem kellene, hogy a nyár az allergiáról szóljon, hiszen megelőző kezeléssel az allergiás tüneteket jelentősen csökkenteni lehet, vagy akár meg is lehet őket szüntetni.
- Hogyan is alakul ki az allergia?
- Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
- A gyógyszereken túl milyen természetes gyógymódok léteznek?
- Mire kell még odafigyelni parlagfű allergia esetén?
Dr. Endre László allergológus válaszolt kérdéseinkre.
Rengeteg embert érint a tejcukor-érzékenység Magyarországon
2015. május 27.
Végre itt a nyár, beindult a várva várt fagyiszezon, és nemsokára nagyot haraphatunk kedvenc strandunkon a sajtos-tejfölös lángosból is. Ezt az örömet azonban könnyen elronthatják a finom falatokat követő olyan kínzó tünetek, mint például a csikaró hasfájás vagy a puffadás. A statisztikák szerint hazánkban közel 3 millió embert érint a laktózintolerancia, mégis nagyon kevesen tudják, hogy ez okozza a kellemetlenségeket.
Felnőttkorban akár egyik pillanatról a másikra egyre többen szembesülnek kínzó hasi panaszokkal bizonyos ételek fogyasztása után. A hasfájást, puffadást vagy hasmenést ilyenkor a legtöbb esetben tüneti kezeléssel orvosolják. Ezzel azonban a probléma - ami gyakran a tejcukor (laktóz) érzékenység - nem oldódik meg.
Természetes állapot, vagy betegség?
2015. május 22.
A tejcukorérzékenység esetében tulajdonképpen az általunk „kóros állapotként” kezelt enzimhiány a természetes felnőttkorban. Egy génmutáció miatt tudja az emberi szervezet bontani a tejcukrot.
A laktózintolerancia, más néven tejcukorérzékenység, a laktázenzim hiánya, illetve csökkent termelődése következtében kialakuló állapot.
A laktázenzim a tejcukorban (szinonim nevén laktózban) lévő két monoszacharid, a glükóz és a galaktóz közötti kötést bontja. A laktázenzim teljes vagy részleges hiánya esetén az összes tejcukor vagy annak egy része lebontatlanul kerül tovább a vékonybélből, és a vastagbélben – a baktériumok által – fermentálódik. A folyamat során többek között hidrogéngáz is képződik; ami érezhető panaszokkal jár: hasmenés, hasi teltségérzés, puffadás, gyomorkorgás stb.
A tejcukorérzékenység különböző mértékű lehet. A legtöbb ember minden következmény nélkül el tud fogyasztani egy pohár tejet. A tejmennyiség növekedésével azonban előbb-utóbb megjelennek a laktózintoleranciára jellemző kellemetlen tünetek.
Teljes laktázenzimhiány a tejcukorérzékenyek között csak néhány százalékban fordul elő (kb. 1–5%). Náluk már rendkívül kis mennyiségű tejcukor is súlyos emésztési zavarokat okozhat. Koraszülötteknél is előfordulhat tejcukorérzékenység, ez azonban fiziológiásnak tekinthető és bizonyos idő elteltével megszűnik. Nagyon ritkán az újszülöttek szervezete sem képes a laktázenzim termelésére. A tejcukor-érzékenységnek ez a formája az anyatejes táplálást is lehetetlenné teszi, és ha nem ismerik fel időben, a csecsemő állapotának jelentős leromlásához vezethet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...394041...72