Információk, érdekességek
Lassan olvas, gyorsan olvas – mennyire fontos alsósoknál a tempó?
2017. április 15.
Gyakori aggodalomra okot adó dolog a kisiskolás szülők körében az, hogy vajon hogyan is olvas a gyerek. Az első-másodikos gyerek már ismeri a betűket, és a felnőttek, nagyik, anyukák, nagybácsik, szomszéd nénik szívesen ki is kipróbálják, vajon mit is takar ez. És nagyon gyakran csörög ilyenkor a logopédus telefonja, ahol aggódó hangon kérdezik tőle, hogy miért nem akar, vagy miért ilyen lassan olvas ez a gyerek, talán baj van?
Az esetek nagyon nagy többségében nincs, hiszen hajlamosak vagyunk e téren is a mai gyermekekkel türelmetlenek lenni. Pedig nekik is időre és gyakorlatra van szükségük ahhoz, hogy az olvasás olyan tudássá váljon életükben, amivel már nem kell foglalkozniuk, csak használniuk, mint az információszerzés legfontosabb eszközét.
Ugyanakkor érthető ez a felnőttekben megfogalmazódó aggodalom, hiszen kulcsfontosságú mai világunkban az olvasás elsajátításának, alkalmazásának profizmusa, nélküle az iskola, és a világban való boldogulás is nehezített. Éppen ezért fontos, hogy ne siettessük a folyamatot, hanem a gyermek saját érettségéhez szükséges tempót elfogadva gyakorlatba ültessük át a betűk, szótagok, szavak, szövegek világának ismeretét. Nem siettetni, hanem adott szinten biztosítani kell a gyerekeknek a gyakorlat megszerzését.
Saját magához mérjük
Soha ne a többiekhez, hanem saját magához, saját tempójához, igényeihez mérjük a gyerek olvasási teljesítmény, fejlődését. Vannak olyan gyerekek, akik maguktól, némi kérdezősködés után kiválóan megtanulnak olvasni már az óvodában, de semmiképpen ne ők legyenek a mérvadóak, nekik ez könnyen megy. A gyerekek jelentős részének hosszú időre van ahhoz szüksége, hogy az önálló, már ismert betűk folyamattá (szótag, szó, mondat, szöveg) szerveződjenek nála, és ezek értelmet kapjanak. Hiszen az olvasás lényege a megértés, az írott szöveg tartalmának megismerése. Erre koncentráljunk, ne az olvasás tempójára első, második osztály végén.
Várandósok émelygése
2017. április 13.
Míg egyes kismamák sosem találkoznak a reggeli rosszulléttel, hányás és émelygés nélkül telnek terhességük hetei, másoknak napi rutinná válhat ez – kiváltképp az első trimeszterben.
Statisztikák szerint a várandós nők mintegy 70%-a szembesül a kellemetlenség enyhébb vagy súlyosabb változatával. Tapasztalataim alapján a terhesség alatt bármitől lehet hányni, és látszólag semmi nem képes a hányást felfüggeszteni. Az idő múlása többé-kevésbé ezt a problémát is megoldja, azonban hónapos időtávokban kell gondolkodni.
Mi áll a háttérben?
A terhesség 6-7. hetétől tapasztalt és akár a 16. hétig tartó émelygés és hányás pontos kiváltó oka ismeretlen. Valószínűleg hormonális változások állnak a háttérben, és felelőssé tehető a HCG, az ösztrogén vagy a progeszteron a problémáért. Egyes orvosok gyomor- és bélrendszeri okokat valószínűsítenek, mások pszichoszociális faktorokat emlegetnek, és úgy vélik, hogy esetleg a kismama nehezen barátkozik meg a terhesség gondolatával, és ez vezet hányáshoz. Megfigyelték, hogy akiknél korábban a migrén, a tengeri vagy légi utak, vagy akár hosszabb autóutak hányingert okoztak, azoknál gyakoribb a terhesség alatti rosszullét is. Családon belüli halmozódás is kimutatható.
Ha ezt érzed, nem a gyomrod rontottad el
A terhességi hányás különbözik a gyomorrontás okozta hányástól:
• Várandósság alatt intenzíven jelentkezhet émelygés bizonyos szagok, ízek kapcsán.
• Érdekes módon az ízérzet megváltozhat, nyelés során egyes ételeket például keserűnek érezhet a kismama.
• Fokozott mértékű nyálelválasztás teszi még kellemetlenebbé a helyzetet.
• Láz, hasmenés és hasi fájdalom, hasi görcsök azonban normál esetben nem társulnak a terhességi hányáshoz. Ha mégis, fel kell keresni a kezelőorvost. A terhességi hányás súlyos változata, a hyperemesis gravidarum a nők mintegy 5%-át érinti, esetükben a napi akár 10-szeri hányás következményeként súlyvesztés következik be, és fennáll a kiszáradás veszélye. Ők kórházi kezelésre szorulnak, cukor- és sópótlásra, infúziós kezelésre lehet szükség. A súlyos hányás velejárója a vizeletben megjelenő aceton.
Négyéves kor előtt “huzalozódik” a kicsik agya
2017. április 09.
A kisgyermek két- és négyéves kora között nyílik ki a nyelvi fejlődés “ablaka” az agyban, ekkor kezelhető a legjobban a nyelvi lemaradás is.
A környezeti hatások leginkább négyéves kor előtt befolyásolják a nyelvi készségeket, az agy új szavak elsajátítását szolgáló “huzalozása” ugyanis ilyenkor zajlik – idézi a BBC hírszolgálata a The Journal of Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányt.
A kicsik agyát kutatva
A londoni King’s College és az amerikai Brown Egyetem kutatói 108, normális agyfejlődést mutató gyermeket vizsgáltak egy- és hatéves koruk között. Felvételeket készítettek a kicsik agyáról, hogy megvizsgálják a mielin, vagyis az idegsejteket szigetelő velőshüvely kialakulását.
Meglepetésükre azt tapasztalták, hogy a mielin eloszlása négyéves kortól állandónak bizonyult, ami arra utal, hogy az agy ebben a nagyon korai életkorban a legformálhatóbb, tehát a környezeti hatások ekkor érvényesülnek a legerősebben. Ez azt is megmagyarázza, miért tanulnak meg két nyelvet is egyszerre könnyedén a kisgyermekek.
Hajlékony áramkörök 4 éves kor előtt
Jonathan O’Muircheartaigh, a King’s College munkatársa, a kutatás vezetője elmondta, hogy mivel a nyelvi készségekkel összefüggő agyi áramkörök négyéves kor előtt a leghajlékonyabbak, a megkésett beszédfejlődés kezelését a kritikus életkor előtt el kell kezdeni. A kisgyermek nyelvi lemaradása sok fejlődési zavar, köztük az autizmus korai tünete is lehet.
Aludj baba, aludjál…
2017. április 08.
Alszik a baba, alszik…De nem gyakran és még csak véletlenül sem akkor, amikor kellene. Mind a baba kialvatlanság, mind pedig a rendszertelen alvások szülőkre gyakorolt hatása, igen komoly gondokat tud okozni az egész családnak.
Egyszer megkeresett egy meggyötört édesanya, aki elpanaszolta, hogy kétéves leánya egyáltalán nem alszik. A kialvatlan anyuka fáradt és kétségbeesett volt, szemben vidám és eleven kislányával. Miután részletesen megbeszéltük, mennyit alszik a kislány, kiderült, hogy kilenc órát naponta. Igaz viszont, hogy négyet nappal, két részletben, a maradék ötöt éjszaka, de éjfél és négy óra között többnyire ébren van (és vele együtt a kialvatlan család). A kilenc óra alvás nem sok ebben a korban, de úgy tűnik, hogy ennek a kislánynak elegendő. Csakhogy a szülőknek nem lehet elég négy óra alvás! – meséli tapasztalatait Dr. Boross Gábor gyermekgyógyász.
Fáradt szülők
Az alvászavar meglehetősen általános probléma ebben az életkorban. A cambridge-i egyetem pszichológusainak tanulmánya szerint a 14 hónapos gyermekek szülei a rendszeres éjszakai felébredést tartják a legnagyobb problémának. Egy részletes felmérés során – szintén Nagy-Britanniából – a megkérdezett édesanyák 35%-a számolt be arról, hogy az éjszaka egy részében ébren volt. Harmincöt százalék! Ennyi fáradt szülőt!
Fiú vagy lány? – Lehet befolyásolni a gyerek nemét?
2017. március 31.
Sok leendő szülő fürkészi a praktikákat és követi a régi idők megfigyelőinek és jósainak javaslatait, amikor a születendő gyermeke nemét próbálja befolyásolni. Vajon használhatóak ezek a praktikák?
Bár az idevágó módszerek tudományos megalapozottsága erősen hiányos, néhány faktor ténylegesen képes befolyásolni azt, hogy kisfiú vagy kislány fog születni.
Régi megfigyelések és tudományos tanulmányok utalnak arra, hogy ínséges időkben több lánygyermek születik, mint fiú. Egy kutatás eredményei is bizonyítják az előbbieket: Kínában a nagy éhínség idején (1959 és 1961 között) több lánygyermek született, mint fiú. A megfigyelések alapján az éhínség kezdete után mintegy egy évvel volt először megfigyelhető az, hogy jelentősen kisebb arányban születtek fiúk; azaz az anyák már az éhínség idején estek teherbe. Az éhezéses időszakot követően mintegy két évvel kezdett csak hirtelen emelkedni a fiúszületések aránya, és gyorsan helyreállt a – válságos éveket megelőzően is fennálló – kiegyensúlyozott fiú-lány születési arány.
Miért születik több lánygyermek a nehéz időkben?
A kutatók sem szolgálnak egyértelmű magyarázattal az okokra vonatkozóan. Nem ismert, hogy az anya éhezése esetén már a terhesség kezdetén nagyobb valószínűséggel fogan-e meg lánygyermek, vagy ugyanolyan arányban alakul ki terhesség mind a leendő fiú-, mind a leendő lánygyermekek esetén, csak az elvetélt embriók, magzatok között nagyobb arányban vannak fiúk. Mindenesetre feltételezhető, hogy a „gyengébb nem” az erősebb, azaz a lányok túlélőképessége nagyobb, ami a nehéz időkben látványosan is megmutatkozik.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...164165166...290