Információk, érdekességek
Amit nem értesz meg, meg is ölhet
2007. július 29.
Eddig is tudtuk, hogy nem tesz jót az egészségnek, ha nem értjük meg az orvosi információkat, egy új tanulmány szerint viszont akár halálhoz is vezethet.
Egy hatvanöt éves és annál idõsebb betegeken végzett tanulmány azt az eredményt hozta, hogy azok, akik nem értették az alapvetõ írásos orvosi instrukciókat, nagyobb valószínûséggel haltak meg hat éven belül, mint azok, akiknek ez nem okozott problémát. A halálozási arány eltérése akkor is jelentõs maradt, amikor a kutatók figyelembe vették a betegek egészségügyi állapotának különbségét.
A brokkoli csökkenti a prosztatarák kialakulásának esélyét
2007. július 28.
A brokkoli és a karfiol csökkentheti az agresszív prosztatarák valószínûségét.
A brokkolit és karfiolt gyakran fogyasztó férfiaknál kisebb valószínûséggel alakul ki agresszív prosztatarák azokhoz a férfiakhoz képest, akik kihagyják ezeket a zöldségeket étrendjükbõl - derül ki a Journal of the National Cancer Institute legújabb számából.
Ez a felfedezés egy olyan kutatás során derült ki, amelyben 29000 USA-beli, 55-74 év közötti férfi vett részt, akiket átlagosan négy éven át követtek nyomon. Amikor a kutatás elkezdõdött, semelyik férfinak sem volt prosztatarákja. Kitöltöttek egy kérdõívet étrendjükrõl.
Az életet adó víz
2007. július 15.
A vízre nagy szüksége van az emberi szervezetnek - fizikai és mentális egészségéhez egyaránt. Testünk nagy részét folyadék alkotja, ám életkortól függõen, eltérõ arányban. Amíg például a csecsemõk szervezetének 75%-a víz, addig az idõseknél ez csupán 60%. Mi sem mutatja jobban a víz fontosságát a szervezetünkre, mint hogy élelem nélkül akár 50 napig is kibírjuk, folyadék hiányában viszont mindössze néhány napig élhetünk csak.
Szervezetünk kiválasztással kb. 2,5 liter folyadékot veszít naponta, amelyet pótolni kell. Ebbõl adódik, hogy 1,5-2 liternyit kell innunk mindennap, sõt: sportoláskor vagy nagy melegben még ez a mennyiség sem elegendõ!
Élni, mint hal a vízben
2007. július 03.
A táplálkozási szokások világszerte megfigyelhetõ változása (a szükségesnél több energia-, zsír-, szénhidrát-, kevesebb rostbevitel) mellett a lakosság egészségét nagymértékben befolyásoló tényezõnek számít az országonként eltérõ jellegzetes élelmiszer-fogyasztási tradíció. Felmérések bizonyítják, hogy azoknál a népcsoportoknál, ahol rendszeresen sok halat esznek (pl. a grönlandi eszkimóknál, a japán halászoknál), jóval kisebb arányú a szív- és érrendszeri betegségek elõfordulása, mint azokban az országokban - köztük hazánkban is -, ahol ennek éppen az ellenkezõje figyelhetõ meg. Borban az egészség
2007. június 23.
Tudósok kísérletek alapján bebizonyították, hogy a szõlõ húsa ugyanolyan egészségesen hat a szívre, mint a héja.
A múlt évben az American Chemical Society Journal of Agricultural & Food Chemistry címû folyóiratában megjelent tanulmány arról számolt be, hogy a vörösbor egészségesebb a szívnek, mint a fehér.
Az eddig megjelent tanulmányok szerint a szõlõ szívet védõ összetevõk - a polyphenol-antioxidánsok - megtalálhatók a gyümölcs héjában és magjában is. A szõlõ vörös színanyagot tartalmazó héja keveredik a szõlõ húsával, a vörösbor készítése során. Ahhoz, hogy fehérbort kapjunk, a szõlõhéjat külön kell választani a húsától. Emiatt hiszik sokan, hogy a vörösbor és a vörös szõlõ leve kedvezõbben befolyásolja a szív mûködését.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...143144145...160