Információk, érdekességek

Étvágytalanság, émelygés, hányás? Segítség onkológiai betegeknek

2024. október 26.

Fotó: 123rf.com

A személyre szabott, modern onkológiai terápiák sokkal hatékonyabbak lehetnek a korábbiaknál, de lehetnek olyan mellékhatásaik, amelyek rontják a betegek életminőségét. Az egyik jellemző mellékhatás az étvágytalanság, esetleg az émelygés és a hányás. Ezek ellen azonban sokat lehet tenni, akár magával az étkezéssel is. A témáról dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont belgyógyásza, klinikai onkológus, palliatív orvos beszélt.

Émelygés, hányás – így lehet segíteni

Régebben a kemoterápia egyik legkellemetlenebb mellékhatása volt a hányinger és a hányás, ma már azonban az infúziós kezelés elejétől fogva olyan gyógyszereket adnak a betegeknek, amelyek jó eséllyel kiiktatják ezeket a jelenségeket. Éppen ezért akkor is rendszeresen kell szedni a rendelt gyógyszereket, ha nem jelentkezik az émelygés, hiszen így kerülhető el a kemoterápiát követő napokon a rosszullét. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a hányinger a gyógyszerek ellenére sem szűnik meg, hiszen ez egyéni érzékenység kérdése is. Ilyen esetben a táplálkozásban is érdemes változtatásokat végrehajtani, és enni valamit, amikor éppen nem jelentkezik az émelygés.
– A kezelés alatt álló betegeknek nem kell a megszokásokhoz ragaszkodnia. Ha még reggelire is jól esik a meleg leves, akkor egyen bátran és érdemes otthon tartani olyan nassolnivalót is, amit nagyon szeret – mondja Pádi doktornő.

– Sokaknak ebben az élethelyzetben a kímélő, zsírszegény, húsmentes fogások válnak be, már csak azért is, mert a kemoterápia átmenetileg megváltoztathatja az íz- és szagérzékelést. Emiatt előfordulhat, hogy a hús nem lesz olyan étvágygerjesztő, mint korábban, bár ez más alapanyaggal is megeshet. Ilyenkor érdemes új ízekkel, új fűszerekkel kísérletezni, hogy kiderüljön, mi ízlik a legjobban. 

Étvágytalanság – kísérletezzünk étvágygerjesztőkkel

A daganatos betegségek kezelése közben nem cél a fogyás, éppen ezért, ha valaki étvágytalansággal küzd, mindenképpen fontos megtalálni azokat az ételeket, ízeket, állagokat, amelyek étvágygerjesztőek a beteg számára. Sokaknak ilyenek a zöldségek és a gyümölcsök, akár nyersem, akár párolva. Ezért mindig érdemes a fogásokat feldobni valamilyen színes zöldséggel, gyümölccsel, még akkor is, ha a beteg nem tudja megenni a díszítést. Egy csík sárgarépa, uborka- vagy paradicsomszelet, egy kis zöldfűszer, pár szem szőlő vagy bogyós gyümölcs nagyon vonzó lehet. Jó trükk a pürésített ételeket friss salátalevélen tálalni, a tápanyagokban gazdag gabonakását szeletelt sárgabarackkal vagy banánnal dúsítani.

Kevésbé kiadósnak érezhető az étel, ha kissé savas – tehát többet tud belőle enni a beteg. Ehhez elég annyi, ha tejszín helyett tejfölt teszünk a levesekbe, szószokba, ha az édességbe egy kanál joghurtot keverünk, vagy ha a tartalmasabb fogásokhoz pár csepp citromlevet adunk. Aki szájnyálkahártya-gyulladás miatt nem tudja elviselni a savas citromlevet, annak beválhat a reszelt citromhéj. Aki sem savanyút, sem pikánsat nem tud enni, annak érdemes kipróbálni a finomra őrölt zöldfűszereket. Azok ugyanis ingerlik az érzőidegeket, beindítják a nyálelválasztást és a gyomorsavtermelést, vagyis többet tud enni és jobban tud emészteni a beteg. Ezért ajánlott a borsmenta, a kapor, a bazsalikom, a koriander, az oregánó, a kakukkfű, a gyömbér, de kerülendő a bors, az erős paprika és a chili.


Trombózis után – mit szabad tenni és mit nem?

2024. október 25.

Fotó: 123rf.comMélyvénás trombózis után sokaknak komoly fejtörést jelentenek bizonyos dolgok és tevékenységek, hogy vajon ártalmasak-e az állapotukra nézve? Összeszedtük ezért a leggyakoribb kérdéseket, melyekre prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolt.

Szabad-e mozogni?

Nem csak szabad, kell is! Viszont nem mindegy, hogy mikor, ezért előtte mindenképp egyeztessen orvosával. Az utóbbi 30 évben jelentős változások történtek a guideline-ban, hiszen régebben a trombózisos betegeket szigorúan hat hétig fektették, aminek igen rossz következményei lettek. Viszont ez a felfogás már megváltozott és most már minél korábban rávesszük a betegeket a rendszeres mozgásra, figyelve arra, hogy olyan mozdulatokat végezzen, amik következtében a thrombus leszakadása nem fordulhat elő. (A fokozatosság a terhelésben nagyon fontos!)

Fontos továbbá, hogy olyan sportokat, melyek esetén nagyobb a sérülésveszély (pl. küzdősportok, beértve a bokszot, birkózást, kickbox-ot, focit, vízilabdát, kézi- és kosárlabdát, röplabdát, tehát minden potenciálisan sérülésveszélyes sportot) a páciens később se végezzen – figyelmeztet a szakember.

Végig injekcióznom kell magam?

Nem, heparint/LMWH-t nem szükséges a betegnek élete végéig szúrnia magának. Leggyakrabban 3-6 napig kapja a beteg terápiás dózisban naponta kétszer, a testsúlyára illesztett dózisban!  Amennyiben az orvos jóváhagyja, úgy egy idő után bátran lehet váltani valamilyen kumarin származékra vagy új típusú véralvadásgátlóra (NOAC) így a beteg megkímélheti magát az öninjekciózástól. Természetesen ritka kivételek vannak, amikor hosszabban kell adni, (ilyen pl. a terhesség is) de akkor már profilaktikus dózisban, naponta egyszer.

Lehet-e szaunába, szoláriumba járni?

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy a jövőben tartózkodnia kell az olyan tevékenységektől, mely a vénák kitágulását eredményezik, ugyanis ekkor megnő a vér pangása az erekben, mely fokozza a vérrögképződés rizikóját. Éppen ezért ekkor ne menjen finn-szaunába, gőzfürdőbe, egyéb 80-90 fokos helyekre (infraszaunába mehet), valamint kerülje a 36 foknál melegebb termálvizeket is.  Szoláriumba szabad menni rövid időre, de csak 3 hónappal az „esemény” után.


Idegzsába – így kezelhető a neuropátiás fájdalom

2024. október 24.

Az idegzsábáknak elsősorban az arcidegzsába és az isiász nevű formája ismert, ám dr. Prinz Géza, a FájdalomKözpont neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint ennél jóval nagyobb betegségcsoportot ölelnek fel az úgynevezett neuropátiás fájdalmak. A tipikus tünetekről és a kezelési lehetőségekről is érdemes tájékozódni.

Fotó: 123rf.comMi jellemző a neuropátiás fájdalomra?

A neuropátiás fájdalom tulajdonképpen a perifériás vagy központi idegrendszer egyes részeinek elsődleges károsodása vagy működészavara által okozott fájdalom. Mint a meghatározásból is kiderül, nagyon sokféle panaszt nevezhetünk neuropátiás fájdalomnak, hiszen azt sok különböző dolog okozhatja, beleértve az idegkárosodást, az idegirritációt, a fertőzést vagy más betegségeket.

Ennek a fájdalomnak a fő típusai a trigeminalis neuralgia (arcidegzsába), a posztherpeszes neuralgia (övsömört követő idegfájdalom), diabetikus neuropátia (cukorbetegek idegfájdalmai, érzéskiesése), posztoperatív idegfájdalom, az isiász (a derékból kiinduló, alsó végtag hátsó oldalába sugárzó idegfájdalma), és az alagút szindrómák.

Melyek az un. „polyneuropátiás” idegfájdalomra jellemző tünetek?
– Égő, viszkető, szúrásszerű, bizsergő érzés.

A fájdalom minden alkalommal az érintett ideg mentén jelentkezik. Előfordul, hogy jön és megy, de állandóan is jelen lehet, mozgásra fokozódhat.
– Érintésre és hidegre jelentkező túlérzékenység.
Még a finom nyomás is zavaró, sőt fájdalmas lehet.
– Gyengeség, érzéskiesés.
Az érintett terület mentén elhelyezkedő izmok akár a mozgásképtelenségig is elgyengülhetnek. 

A két leggyakoribb fájdalom: isiász és arcidegzsába

Ülőideg-gyulladásnak, ülőidegzsábának is nevezik az isiászt, ami nevét az emberi szervezet leghosszabb idegéről, a nervus ischiadicus nevű ülőidegről kapta. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amelynek okai szerteágaznak, de az ülő életmód feltétlenül kockázati tényezőnek számít.

A leggyakoribb kiváltó okok közé tartozik ezen felül a porckorongsérv, az ágyéki gerinccsatorna-szűkület, gyulladás vagy keringési rendellenesség. Előfordul, hogy egy rossz mozdulat, helytelenül végzett emelés miatt alakul ki a fájdalom, és igen ritka esetben daganat is okozhat ilyen tünetet. Az isiásznál a vezető tünet az alsó végtagi fájdalom, melyet köhögés, tüsszentés, hasprés jelentősen fokozhat, de jelentkezhet zsibbadás, érzéskiesés, szúró érzés, ügyetlenebb mozgás, esetleg izombénulás, súlyos esetben pedig akár vizelet- vagy széklet-visszatartási képtelenség jelentkezik.


Alacsony vérnyomás? 9 természetes vérnyomásemelő tipp

2024. október 21.

Az alacsony vérnyomás legtöbbször alkati adottság, amely azonban időnként panaszt, kellemetlenséget okozhat, bár egyes esetekben ez lehet egy háttérben álló betegség tünete is. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája természetes vérnyomásemelő módszerekről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

Fotó: 123rf.com9 természetes vérnyomásemelő tipp

Alacsony vérnyomás esetén csak ritkán szükséges kezelés, de mindenkinek hasznos ismernie azokat az ötleteket, amelyek kissé megemelik a vérnyomást, és segítenek elkerülni az esetleges gyengeséget, rosszullétet.  

  1. Kerüljük a tűző napot és ne üljünk sokáig meleg vízben!
    A meleg még jobban kitágítja az ereket, vagyis még lejjebb viszi a vérnyomást, ezért a meleg vizes fürdőkben, a kádban és a tűző napon is csak rövid ideig ajánlott tartózkodni. 
  2. Gyakran igyunk!
    A megfelelő folyadék-, főként vízfogyasztás kiegyensúlyozhatja a vérnyomást, így akkor is fontos rendszeresen kortyolni, amikor nem érezzük szomjasnak magunkat.
  3. Óvatosan az alkohollal!
    Bár a jelentős mennyiségű ital éppen emeli a vérnyomást, egy pohár bor egy picit lejjebb is viheti az értéket, így akikre jellemző az alacsony vérnyomás, csak óvatosan fogyasszanak! 
  4. Együnk kevesebbet, de gyakrabban!
    A gyakori kis adagok megelőzhetik a vérnyomásesést, ugyanakkor főleg idős magasvérnyomás betegeknél nem ritka az evés utáni vérnyomáscsökkenés. Nekik étkezés után érdemes lefeküdni.  
  5. Válasszunk sós ételeket!
    A sóról közismert, hogy emeli a vérnyomást, így alacsony értékek esetén beépíthetőek az étrendbe a sós fogások.  Ez nem jelent túlsózást, de érdemes a fogások közül a sós ízűeket előtérbe helyezni. 
  6. Egyeztessünk a gyógyszerelésünkről az orvossal!
    Bizonyos gyógyszerek lejjebb vihetik a vérnyomást – például egyes antidepresszánsok, vízhajtók -, ezért a már szedett gyógyszereinkről és alacsony vérnyomásunkról mindig tájékoztassuk a kardiológust!
  7. Próbáljuk ki a kompressziós zoknit!
    Bár visszér-betegség esetén kötelező a kompressziós harisnyák, zoknik viselése, azok abban is segítenek, hogy csökkentve az lábszárakban keringő vér mennyiségét, az máshová áramolhat. 
  8. Keresztezzük a lábunkat!
    Gyengeség és szédülés esetén beválhat a keresztezett lábbal ülés, ugyanis enyhén emeli a vérnyomást. Viszont éppen ezért nem szabad vérnyomásméréskor így ülni. 
  9. Kerüljük a hirtelen pozícióváltást!
    A helyzetváltozásra bekövetkező hypotonia egyik lehetséges oka a baroreflex (a vérnyomást szabályozó mechanizmus) érzékenységének csökkenése.  Ezt nevezzük orthostázisnak, amikor felálláskor lezuhan a vérnyomás, illetve lassabban emelkedik arra a kívánt mértékre, ami elégséges vérátáramlást biztosít a szervek számára.

A diabetes nem gyógyítható, de nem kell örökre a gyógyszer

2024. október 18.

Fotó: 123rf.com

A 2-es típusú cukorbetegség terápiájához nagyban hozzájárul a gyógyszeres és/vagy az inzulinos kezelés. Sokan úgy gondolják, hogy életük végéig szükségük lesz rájuk, ám dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa szerint nem ritka, amikor ezen készítmények elhagyhatóak.

Gyógyítható a cukorbetegség?

Először is fontos leszögezni, miszerint a tudomány jelenlegi állása szerint a cukorbetegség nem gyógyítható – ám megfelelő kezeléssel a normál vércukorértékek hosszútávon szinten tarthatóak. Ehhez azonban az orvos és a páciens közös munkájára, aktív közreműködésére van szükség.

A 2-es típusú diabetes terápiája két fő részből áll: az elsőszámú kezelési mód az életmódterápia. Ez személyre szabott CH diétát és rendszeres testmozgást foglal magában. Amennyiben a vércukorértékek megengedik, úgy emellé nincs feltétlenül szükség egyéb kezelésre, hiszen az életmódváltással a megemelkedett glükóz értékek kordában tarthatóak. 

Amennyiben a vércukorértékek túlzottan magasak, illetve, ha a diéta és a mozgás nem vezet kellő eredményre, úgy gyógyszeres kezelésre és/vagy inzulinos terápiára van szükség (természetesen az előírt életmódon kívül).

A gyógyszer/inzulin egy idő után akár el is hagyható

Ha valaki kézhez kapja a cukorbetegség diagnózisát, úgy gondolhatja, már élete végéig gyógyszereken fog élni. Pedig kitartással, az orvos, a dietetikus, illetve egy edző utasításainak betartásával a gyógyszer/inzulin dózisa csökkenthető, majd egy idő után akár el is hagyható. Ugyanis a megfelelő táplálkozással, a túlsúly leadásával a vércukor értékek mérséklőnek, ráadásul mozgással javul a sejtek inzulinérzékenysége, csökken a HbA1c érték, valamint  az izommozgás során, az izomszövet összehúzódáskor aktívvá válik az izom inzulint nem igénylő cukorfelvételi mechanizmusa. (Sőt, az izomszövet cukorfelvétele izommozgást követően 72 órán át megmarad).


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...249