Információk, érdekességek
Mennyi jódot kell szednem, ha pajzsmirigybeteg vagyok?
2024. október 17.
A pajzsmirigybetegségek terápiájában sok esetben nagy segítségre van a jód pótlása , ám sokan bajban vannak azzal, milyen dózisban is érdemes alkalmazniuk. Dr. Bérczy Judittól, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosától megkérdeztük, hogy vajon mikor van szükség plusz jód bevitelére, és honnan lehet tudni, hogy elegendőt fogyasztunk-e belőle.
Nem mindig jó, ha jódot szed a pajzsmirigybeteg
A pajzsmirigy alulműködés és a jódhiány kapcsolatával sokan tisztában vannak, hiszen a jód kulcsfontosságú anyag a szerv hormontermeléséhez, hiszen azok alkotórésze. Ebből következik, hogy ha valakinél pajzsmirigy alulműködést diagnosztizálnak- vagyis ha túl kevés pajzsmirigyhormon termelődik-, akkor plusz jód bevitelére van szükség. Azonban nagyon fontos, hogy ez nem minden esetben van így, ugyanis előfordulhat olyan hipothyreosis (pajzsmirigy alulműködés), amikor az extra jód csak ront a beteg állapotán.
Ilyen zavar a – pajzsmirigy túlműködésen kívül- az autoimmun Hashimoto betegség, az autoimmun pajzsmirigygyulladás, mivel a plusz jódbevitel hatására a gyulladás is fokozódhat, és ez az téves reakciót súlyosbíthatja! Ezen kórforma esetén részletes endokrinológiai kivizsgálás tisztázhatja a jódpótlás pro és kontráját.
Mennyi jódra van szükség?
Egy felnőtt napi jódszükséglete 150-200 mikrogramm, melyet be lehet vinni pl. alga, tengeri halak, jódozott só, jódozott ásványvíz, eper, tej-és tejtermékek fogyasztásával. (A tej és tejtermék fogyasztás mennyiségi, minőségi ajánlásakor igen körültekintően járjunk el, mert egyéni megítélést igényel). Amennyiben valaki jódhiánnyal küzd és plusz jódot szükséges bevinnie, az megoldhatja táplálékkiegészítő formájában is.
Amennyiben túl kevés mennyiségben van jelen a szervezetben, úgy pajzsmirigy alulműködésen, strúmán és göbök keletkezésén kívül csökkent koncentrációt, vetélést, meddőséget, depressziót eredményez. Érdemes tudni, hogy vannak olyan ételek – pl. káposzta, kelbimbó- melyek a jód felszívódását gátolják, ezért érdemes mértékkel fogyasztani belőlük, ha valakinél jódhiányt állapítottak meg. (Ha ezen élelmi anyagok elkészítésekor párolást, főzést alkalmazunk az ún. goitrogén anyagok elillannak).
Körömgomba kezelése – már az első tünetektől
2024. október 14.
A körömgomba napjainkban népbetegségnek számít, egyes felmérések szerint a körömeltérések több mint feléért gombafertőzések felelősek. A felnőtt korú lakosság 6-8%-a szenved körömgombától, a 40–60 éves korosztályban ez az arány 15-20%-ra nő.
A gomba a köröm mikroszkopikus repedésein keresztül jut be a körömbe, és azután már belülről fertőzi azt. A gombás fertőzés általában a láb- vagy kézujj körmének végénél elszíneződött (sárgásfehér, sárgásbarna) foltként kezdődik, majd a betegség előrehaladtával a teljes körömlemez elszíneződését, megvastagodását, töredezetté válását eredményezheti, a köröm alatt pedig morzsalékos anyag gyűlhet össze.
A lábkörmöket 5-6-szor gyakrabban érinti, mint a kézkörmöket, és gyakoribb időskorban. Körömgomba-fertőzés forrása lehet a mezítlábas járás közösen használt, nedves területeken (pl. strandokon, zuhanyzókban), de akár a korábbi körömsérülések vagy a láb, vagy a kéz bőrének gombás betegsége is.
Kialakulására hajlamosít a szellőzést gátló zoknik és cipők viselése, az erős izzadás, az elégtelen lábhigiéné. Kockázatát fokozhatja még a perifériás vérkeringési zavar, a cukorbetegség vagy az immunrendszer legyengülése, de akár örökletes tényezők is.
A körömgombát gyakran alulértékelik, pedig nemcsak kozmetikai probléma: fertőző és súlyosbodásra hajlamos betegség, és kísérheti a beteg részéről szégyenérzet is.
A körömgomba-fertőzés mértékének megfelelően, enyhe esetben helyi (közvetlenül a körmön használandó), előrehaladottabb esetben szájon át szedhető (tablettás) kezelés alkalmazható. A tablettás készítmények kizárólag orvosi rendelvényre hozzáférhetők, míg a helyileg ható oldatok jellemzően vény nélkül kaphatók a patikákban.
A helyileg alkalmazható, vény nélkül kapható ecsetelők önmagukban a betegség enyhébb formáiban használhatók, vagyis akkor, ha a körömlemeznek kevesebb mint a 80%-a fertőzött, a lunula (a köröm tövében található félhold alakú rész) nem érintett, és legfeljebb 1-2 gombás körmünk van.
Ha súlyosabb körömgombás megbetegedéstől vagy gombás körömfertőzésre hajlamosító betegségtől szenved (pl. perifériás vérkeringési zavar, cukorbetegség, az immunrendszer legyengülésével járó állapotok), vagy nem biztos abban, hogy gombás körömfertőzése van, vagy enyhe tüneteinek pár havi helyi kezelése után sem tapasztal javulást, keressen fel bőrgyógyász szakorvost!
Foghúzás véralvadásgátló kezelés során
2024. október 13.
Sajnos bizonyos esetekben foghúzás válhat szükségessé. Ez már önmagában is igen kellemetlen, ám sok kérdés vetődhet fel azokban, akik véralvadásgátló terápiában részesülnek. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondja, miket kell ilyen esetekben tenni.
Kissé vérzékeny állapot
Akár terápiás, akár prevenciós célzattal, sokan kényszerülnek arra, hogy különböző véralvadásgátló készítményeket alkalmazzanak, hogy elkerüljék a fokozott vérrögképződést. Ezek a gyógyszerek úgy működnek, hogy némileg a vérzékenység irányába tolják a fokozott véralvadás-vérzékenység egyensúlyát. Éppen ezért tartanak a foghúzástól – és egyéb fogászati beavatkozástól- azok, akik valamilyen antikoagulánst szednek.
Nem mindegy, milyen fogat húznak ki
Hogy mit is kell tenni, szükséges-e kihagyni a véralvadásgátlót vagy sem a foghúzás idejére, az attól függ, hogy mennyi vérzéssel jár alapból a művelet. Hiszen, ha a fog már eleve laza, ráadásul egy gyökerű, úgy nem szükséges felfüggeszteni a terápiát, ám ha erősen kapaszkodik a fog, több gyökerű, nehezebb az eltávolítása, úgy meglehet, hogy ki kell hagyni a gyógyszert szedését. (Az alvadásgátló kezelésben részesülő beteget fogászati műtét előtti/utáni teendőiről minden fogorvos értesülhetett a fogorvosok szaklapjaiba írt cikkek alapján.)
Nem mindegy, milyen véralvadásgátlót használ
Érdemes tudni, hogy az sem mindegy, ki milyen véralvadásgátlót használ, hiszen mást kell tenni különböző készítmények esetén, mivel más a hatásmechanizmusuk, a hatástartamuk, így a fogászati kezeléssel kapcsolatos javaslatuk is. A véralvadásgátlóknak a következő csoportjait különböztetjük meg: heparinok/LMWH, kumarin származékok, új típusú véralvadásgátlók (NOAC/DOAC).
Nem mindegy az INR
Az, aki régi típusú véralvadásgátlót szed, jól tudja, hogy milyen fontos az INR szint elvárt tartományon belül való tartása (leggyakrabban 2-3). Amennyiben ebből az intervallumból kicsúszik, úgy a terápia módosítására van szükség. Fontos, hogy foghúzás- és egyéb fogászati kezelés előtt- ellenőriztesse a beteg az INR szintjét, hiszen, ha 3,5 felett van, úgy vagy más dózisra kell áttérni, vagy pedig LMWH injekcióra, esetleg intézeti beutalás is javasolt lehet. Ez utóbbira főleg akkor lehet szükség, ha olyan társbetegségei vannak az érintettnek, mely szintén befolyásolja a véralvadást (pl. májbetegség, vesebetegség).
Pisifutam - Egy kínos betegség, amiről nem szeretünk beszélni
2024. október 12.
Mit értünk hiperaktív hólyag alatt? Hiperaktív a húgyhólyag, amikor akkor is vizeletürítési ingert jelez a számunkra, amikor még nincs is annyi vizelet a hólyagunkban, ami a normál vizeletürítési ingert kiváltaná.
Ha elcsöppen...
Ilyenkor sürgető vizelési inger jelentkezik, amelyet izomgyengeség esetén a húgycső nem tud megtartani, és így könnyen elcsöppenhet a vizelet, vagyis késztetéses inkontinencia jön létre. Tipikus példája ennek az, amikor valaki tudja hazafelé menet, hogy pisilnie kell, de még időbe telik, míg hazaér. Ahogy közeleg az ajtónyitás, illetve a kulcs a zárba kerül, tűrhetetlen, sokszor kontrollálhatatlan vizeletürítési inger lép akcióba és ilyenkor sokszor történhet baleset is.
Melyik korosztályt érinti leginkább?
Nem korosztály kérdése, hanem inkább rossz megszokás, beidegződés. Sokszor jelentkezik stressz helyzetekben ez a probléma, mintha a hólyagunk ki akarna menteni minket szorongatott helyzetünkből. Mindannyian ismerjük a vizsgadrukkot: van, akinek ilyenkor hasmenése van de; van, akinek a hólyagja lép működésbe, muszáj kimenni, kiüríteni azt. Ilyenkor, ha átmenetileg is, de kiszabadulunk a stressz helyzetből, ezzel a hólyagunk „eléri célját”.
Férfiaknál vagy nőknél gyakoribb?
A nők hólyagkapacitása anatómiailag is általában kisebb, mint a férfiaké, ezért érzékenyebb a nők hólyagja. Ha egy nőnek utazás közben már sürgető vizelet ürítési ingere van, jobban tesszük, ha megállunk, és engedünk a hólyag sürgető ingerének, máskülönben az egész család rosszul járhat…
Minek a következtében alakulhat ki a nagyfokú hólyaggyengeség?
Ha nem figyelünk testünk jelzéseire, hólyagunkat rendszeresen túltágítgatjuk, nem megyünk el vizeletet üríteni már az első ingerre, hanem tartogatjuk (ugyan minek is?) a vizelet formájában kiürülő salakanyagot, az gyengíti mind a húgycső, mind a hólyag izomzatát, és arra szoktatja a testünket, hogy ilyen erőteljes, sürgető ingereket alkalmazzon, hátha arra majd jobban odafigyelünk. Olyan, mintha felhangolnánk az inger intenzitását. Ráadásul a pangó vizelet táptalaj a felszálló fertőzéseknek, így könnyen tud kialakulni hólyaggyulladás, ami a sürgető vizelési ingerek még gyakoribbá válásához vezet.gunkat is.
Betegséget jelezhet, ha étkezések után kipirul az arca!
2024. október 11.
Borok, pezsgő, sajtok, diós sütemény és csokoládé – csak néhány azok közül az ételek közül, amelyek sok hisztamint tartalmaznak. Ha a szervezetünk ezt nem tudja megfelelően lebontani, akkor nagyon sok féle tünetünk jelentkezhet, ezek egyike az étkezések során jelentkező arcpirulás és kimelegedés. A hisztamin intolerancia kezeléséről dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
Az arcpirulás és kimelegedés okainak bonyolult felderítése
A hisztamin intolerancia annyira szerteágazó tüneteket okozhat, hogy az érintettek gyakran több szakrendelést is végig járnak, mire a problémájukra fény derül.
Arcpirulás és kimelegedés miatti, klimax-szerű panaszaikkal – a hisztamin intolerancia fájdalmas, erős menstruációs görcsöket is okozhat – nőgyógyászhoz fordulnak.
Ha orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás is jelentkezik, akkor fül-orr-gégészhez, esetleg allergológushoz.
Alacsony vérnyomás, szapora szívverés miatt kardiológiai problémára gondolnak.
A csalánkiütéses, bőrviszketéssel járó tüneteikkel kapcsolatban pedig bőrgyógyász véleményét kérik.
A fokozott fáradékonyságnak, szédülésnek, alvászavarnak és fejfájásnak pedig akár belgyógyászati, hormonális vagy neurológiai oka is lehet.
A leggyorsabb diagnózis a gyomor- és bélrendszeri tünetek kapcsán születhet
Ha a betegeknél az arcpirulás és kimelegedés mellett gyomorégés, hasi fájdalom, puffadás, hányinger, hasmenés vagy székrekedés jelentkezik, akkor rövid időn belül gasztroenterológushoz fordulnak. Amennyiben az egyéb tünetek is megerősítik a gyanút, a kivizsgálás célzottan – a hasonló tüneteket okozó betegségek kizárásával – hisztamin intolerancia irányába kezdődhet meg.
Mi okozza az arcpirulást?
A hisztamin intolerancia tüneteit a szervezetben termelődő, hisztamin lebontását végző diamino-oxidáz (DAO) enzim csökkent termelődése, illetve csökkent aktivitása okozza. Értékét vérvizsgálattal lehet meghatározni.
A DAO enzim csökkenése bekövetkezhet allergiák, gluténérzékenység vagy kontaminált vékonybél szindróma miatt, de okozhatja a hisztamin felszabadulását segítő, vagy a DAO enzim működését gátló gyógyszerek (pl. antibiotikumok, fájdalomcsillapítók) szedése, vagy ételek és italok fogyasztása.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...345...249