Információk, érdekességek
Amikor megvastagodik a bőr – mit kell tudni a hiperkeratosisról?
2024. október 09.
A hiperkeratosis egy összefoglaló megnevezés, amely a bőr bizonyos területének megvastagodására utal. A problémának számos megjelenése formája létezik az ekcémától a szemölcsig, így dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza szerint a kezelés is a diagnózisnak megfelelően összetett.
Mi okozza, milyen típusai vannak?
Hiperkeratosis alatt az elszarusodó hám szarurétegének a megvastagodását értjük, más szóval azt, amikor a szokásosnál nagyobb mennyiségben termelődik szaru. A szarunak a keratin nevű összetevője az, ami ilyen esetben nagyobb tömegben jelenik meg a bőr felhámjában. A hiperkeratosisnak két fő formája különböztethető meg.
– A nyomás okozta hiperkeratosis a túlzott nyomás, állandó vagy ismételt mechanikai hatásnak, a gyulladás vagy a bőr irritációja következtében alakul ki. Ez akkor történik, amikor a bőr extra réteg keratint kezd el termelni, hogy megvédje a károsodástól önmagát. Ilyen esetben észlelhető a bőrkeményedés – hétköznapi nyelven tyúkszem, a bőrkérgesedés.
– A nem nyomás okozta hiperkeratosis esetében nincs külső irritáció, a szakértők ezt egyrészt a genetikának, másrészt a fertőzéseknek tudják be. Ennek eredménye öröklődő elszarusodási zavarokhoz tartozó betegségek, illetve fertőzéses eredetű a HPV okozta szemölcs, a verruca vulgaris.
A hiperkeratosis megjelenhet számos bőgyógyászati kórképben – az ekcémában, pikkelysömörben, a különböző szemölcsök formájában, valamint fénykárosodás egyes bőrtüneteire is jellemző lehet a szaruréteg megvastagodása (actinikus keratosis). Ezen kívül természetesen még számos bőrbetegségben előfordulhat hiperkeratosis tünetként, amelynek azonosítása azonban bőrgyógyász feladata.
Milyen kezelési lehetőségek léteznek?
- A páciens első és legfontosabb teendője, hogy szakorvoshoz forduljon, ha bármilyen változást tapasztal a bőrén. A hiperkeratosis csak néhány formájánál jelentkezik fájdalom, így bizonyos bőrkeményedéseknél, szemölcsöknél, de ennek hiányában is fontos a bőrgyógyászati vizsgálat – hangsúlyozza dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza. Természetesen a kezelésről csak a diagnózis birtokában lehet dönteni, tudnunk kell, pontosan mi áll a bőr megvastagodása mögött. Ha a bőrképlet olyan helyen van, ami zavarja a pácienst, esetleg fáj, kipirosodik vagy csak esztétikailag zavaró, számos módszer közül választhatunk az eltávolításnál. Típustól függően szóba jöhet a fagyasztás, a sebészeti eltávolítás, az elektromos- vagy lézerkéssel való roncsolás, és szemölcsirtó szerek helyi alkalmazása egyaránt. A megfelelő módszer kiválasztása mindig az egyedi probléma felmérése után történhet meg. Ha a képletnél felmerül a rákos elváltozás gyanúja, szükséges lehet biopszia végzése, vagyis egy olyan mintavétel, amely során szövettani elemzés történik.
Érszűkületet jelezhet, ha járás közben megfájdul a láb!
2024. október 08.
Az érszűkület sokáig tünetmentes lehet, de a kezeletlen elváltozás akár a láb elvesztéséhez is vezethet. A kezdeti tünetekről és a betegség fokozatairól dr. Kósa Éva, a Trombózis – és Hematológiai Központ angiológusa beszélt.
Súlyos következményei lehetnek, ha nem ismerik fel időben
Az érszűkület a szervezet oxigént és tápanyagokat szállító ereit, az artériákat általánosan érintő betegség, ám leggyakrabban a szív, az agy, az alsó végtag és a has ereiben alakul ki. A betegségnek különböző fokozatai vannak, a legvégső stádiumában az ér teljesen elzáródik, és megindul az adott szerv szöveteinek elhalása. Szív- és agyi infarktus, a végtagok üszkösödése következhet be.
Sokáig tünetmentes
Az elváltozás hosszú ideig tünetmentes, vagyis panaszokat ugyan még nem okoz, de az érszűkületet kiváltó folyamat már elindult a szervezetben. Kialakulásának kockázata magasabb az idősek, dohányosok, cukorbetegek körében és magas koleszterinszint, magasvérnyomás betegség esetén. A rizikócsoportba tartozók számára éppen ezért fontos a szűrővizsgálat.
Érszűkület szűrés
Az alsóvégtagi érszűkület kimutatására az ún. boka-kar index meghatározás alkalmas, amely során megmérik és összehasonlítják a karokon és a lábakon mért vérnyomásokat. Az arteriográfiás vizsgálat a szervezet ereinek általános állapotáról ad képet. Az érbetegség korai jeleit mutatja ki, amit azután célzott vizsgálatok követhetnek. Elsősorban tünetmentes esetekben, rizikófaktorok meglétekor javasolt. Mivel az egyes érterületekre vonatkozóan nem ad információt, ezért fontos hangsúlyozni, hogy tünetek jelentkezéskor már ún. célzott vizsgálatokra van szükség. Célzott vizsgálatnak számítanak az említett boka-kar index meghatározáson túl, a hasi, nyaki erek ultrahang vizsgálatai, illetve a kardiológus által elvégzett szív-érrendszeri vizsgálatok pl. EKG, terheléses EKG, szívultrahang vagy izotópos vizsgálatok is.
A lábfájás már a második stádium jele
A tünetmentest követően, az érszűkület második fokozata, amikor egy megtett távolságot követően fájdalom jelentkezik az érintett lábban. A fájdalommentes távolságot 200 méter alatti és feletti csoportokba sorolták súlyosság szerint. Az érszűkületet ezért szokás „kirakat-betegségnek” is nevezni, mert a betegek séta közben gyakran megállnak, amíg a lábfájás csökken, mintha kirakatot nézegetnének. A harmadik stádiumban a betegnek már nemcsak járáskor, de nyugalomban is van fájdalma, majd a negyedik stádiumban a beteg láb már üszkösödik.
Hogyan szabadulhatunk meg a lumbágótól?
2024. szeptember 26.
A derékba nyilalló görcsös fájdalom komoly megpróbáltatást jelenthet, de bizonyos terápiákkal hosszú távon kezelhetővé válhat, egyes módszerekkel pedig gyorsabban is enyhíthető a kínzó érzés. A kezelési lehetőségeket dr. Arnold Dénes Arnold MsC, fájdalomspecialista, akupunktőr, a FájdalomKözpont sebésze ismerteti olvasóinkkal.
A görcsös fájdalom tünetei
A hát alsó szakaszának görcsös fájdalma igen intenzív érzésként jelentkezhet, gyakran sérülés hatására, de erre a panaszra hajlamosíthat a dehidratáltság, a mozgásszegény életmód miatt elgyengült izomzat és a várandósság is. A görcs ugyanis az ágyéki szakasz izmainak feszülése és összehúzódása miatt következik be, és sokszor nem csak a derékban okoz fájdalmat, hanem akár a csípőben és a lábban is. A görcs gyorsan kialakulhat akár egyetlen emelés vagy épp pozícióváltoztatás hatására, de krónikusan is jelen lehet, például egy hátsérülés után, vissza-visszatérő görcs formájában.
A tünetek is változatosak lehetnek:
– feszülés a derékban,
– lehajlás után kiegyenesedési, mozgási nehézség,
– benyilalló, hirtelen, vagy akár krónikusan fennálló fájdalom,
– izomgyengeség a hát alsó szakaszán és a környező izmokban,
– bizonyos helyzetek – például hosszú ideig tartó ülés vagy állás – hatására fokozódó panaszok.
A fájdalomra többféle azonnali segítség is létezik
Masszázs
Gyakoroljunk nyomást az érintett izomra 30-60 másodpercig, aztán dörzsölgessük körbe a területet. Ez nemritkán kellemetlen érzéssel járhat, arra azonban ügyelni kell, hogy a masszázs jelentős fájdalomérzetet ne generáljon. Jó szolgálatot tehet a szivacsból készült masszázshenger – ennek használatáról krónikus fájdalom esetén érdemes egyeztetni a kezelőorvossal.
Hidegterápia
Akut folyamatnál, például isiásznál a hideg terápia is csökkentheti a gyulladást és ellazíthatja az izmokat. 20 percre helyezzünk hideg borogatást a derékra, de ügyeljünk rá, hogy ne essünk túlzásba. Ha jégtömlőt alkalmazunk, azt egy törülközőbe csavarva helyezzük az érintett területre.
Víz- és elektrolit-utánpótlás
A dehidratáltság is okozhat izomgörcsöt, és fokozhatja is azt. Igyunk gyakran vizet, illetve szükség esetén elektrolitokkal dúsított sportitalt.
Nyújtás
Sokaknak segít a görcsös izomzat nyújtása, az ún. child-pózban vagy a cicahát pózban, esetleg hanyatt fekve, a csípőt finoman emelgetve. Az is enyhülést hozhat, ha sétálunk egyet.
Olyan, mint az infarktus – az angina elmúlik, de ki kell vizsgálni
2024. szeptember 23.
Az úgynevezett angina pectoris során az ember mellkasi fájdalmat, nyomást érez, amelyet többek közt légszomj, izzadás is kísérhet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, hogyan különböztethető meg az angina a hasonló tüneteket okozó szívinfarktustól és miért fontos a kivizsgálás akkor is, ha elmúlt a mellkasi szorítás.
A mellkasi fájdalmat komolyan kell venni
Maga az angina pectoris kifejezés annyit tesz, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. A stabil angina pectoris (AP) azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanakkor, ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek változatosak és másodlagosak (!), előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség érzés.
A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort-AP, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Jellemző még, hogy a fájdalom közben beadott nitrát vagy más néven nitroglicerin tartalmú tabletta megszünteti a panaszokat – ez önmagában is diagnosztikus értékű.
Ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a mellkasi fájdalom valóban angina pectoris volt, orvosi szempontból elsődleges diagnosztikus feladatunk, hogy a pácienst kardio CT-re, szívkatéterezésre eljuttassuk. A diagnózis megszületéséig eltelő rövid időszakban adhatunk Aspirint, és szükség esetén nitrátot, bétablokkolót és további gyógyszereket – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Honnan tudhatjuk, hogy infarktus vagy angina pectoris?
Az angina pectoris és a szívinfarktus legfontosabb közös vonása maga a szorító mellkasi fájdalom, ami – különösen, ha először fordul elő – nagyon ijesztő lehet. Ám míg az AP kapcsán a fájdalom viszonylag hamar elmúlik, addig infarktus esetén ez nem igaz, sőt, esetleg fokozódhat is. A stabil angina pectorishoz képest az instabil AP is vészhelyzetet jelent, tehát a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez valójában az infarktus előszobája. Tehát ha a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!
Vaskó doktortól tudható, hogy az okok közt a legfőbb különbség, hogy míg a stabil angina pectoris legfőbb okozója a koszorúér szűkülete, addig az infarktus nem elsősorban a koszorúér meszesedésének tudható be, hanem egy ún. „vulnerábilis” plakk leválásának, ami elzáródást okoz az érben.
Ezek a tünetek utalhatnak demenciára
2024. szeptember 16.
A szellemi hanyatlás lehet egy előrehaladó, egyre romló betegség vezető tünete, de számos idegrendszeri működési zavar is járhat átmeneti szellemi hanyatlással. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint a vizsgálatok célja azon betegségek felismerése, amelyekre elérhetők terápiás eljárásokat.
A demenciáknak több típusa ismert
A progresszív demencia (előrehaladó elbutulás) az agysejtek elvesztésével járó neurológiai betegség, melynek számos oka lehet.
- Vaszkuláris demencia: az agy körül írt vérellátási zavarának, oxigén ellátásának csökkenésének következménye, amely az idegsejtek pusztulásához vezet. Ezt eredményezheti kis erek elzáródása (mini stroke-ok sorozata), vagy nagy verőerek elzáródása nyomán kialakult agylágyulások.
- Lewy –testes demencia: rendellenes szerkezetek, Lewy-testek jelennek meg az agyban, és vezetnek az idegsejtek elhalásához.
- Fronto-temporális demencia: az agy ezen területein rendellenes fehérjelerakódások okozzák a neuronok elhalását.
- Kevert demencia: többféle típusú demencia van jelen, és a tünetek is igen változatosak.
- Lassú vírusbetegségek okozta demenciák, mint pl. a Jacob-Creutzfeld kór
A legismertebb demenciával járó betegség: az Alzheimer-kór
Az Alzheimer-kór általában fokozatosan jelentkezik: először csak enyhe memória zavarokkal, tanulási nehézségekkel. Jel lehet a „megfelelő szó” használatának nehézsége, probléma megoldó képesség hanyatlása, döntéshozatalok nehezedése, vagy a tárgyak 3 dimenzióban történő érzékelésének zavara.
Alzheimer-kórban (és más típusú demenciákban is) az első fő tünet a rövidtávú memória romlása: az érintettek elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, de a régmúlt eseményeire még teljesen tisztán emlékezhetnek.
A mindennapi „rutin” feladatok (pl. tisztálkodás, öltözködés, evés) egyre nehezebb, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé válhatnak, az esetek többségében magatartásuk, személyiségük is megváltozik. Összességében a teljesítőképesség mind mentális, mind fizikális szinten folyamatosan csökken; a betegek egy idő után önellátásra is képtelenné válnak, egyre nagyobb mértékű – 24 órás- felügyeletet igényelnek, végül legtöbbször valamilyen testi betegség szövődménye okozza a páciensek halálát – pl. tüdőgyulladás.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...456...249