Információk, érdekességek

A pitypang gyógyhatása és felhasználása

2025. március 28.

Gyom léte miatt sokan megvetik, pedig ez a tápértékekben gazdag növény gyógyító képességéről szóló hírneve több mint ezer évre nyúlik vissza. Segíthet a menstruáció előtti tünetek (állatkísérletek azt mutatják, hogy segíthet), pangásos szívelégtelenség és a magas vérnyomás kezelésében, de megelőzhető az epekő és egyéb betegségek is. Sajnos, a felhasználása nem olyan közismert, mint akár például az áfonyának, kökénynek vagy a gyömbérnek, pedig sokkal könnyebben hozzáférhetünk, szinte bárhol.

Korán tavasszal szedik a fiatal leveleit salátának és úgy, mint a frissen kisajtolt levét vértisztító tavaszi kúrának használják, főleg; a francziák. Zölden kissé kemény és roppant keserű a levele, azért előbb meg szokták fehéríteni úgy, mint az endíviát. Leveleit szeretik az állatok a legelőn, jó takarmánynövény. Az egész növény fehér tejnedvet és egyéb anyagokon kívül még egy taraxin nevű keserű anyagot tartalmaz.

A gyógyászatban főleg a gyökerét használják radix taraxaci név alatt, de azért a levelei is szerepelnek. A gyermekláncfű a gyógyfűkereskedelemben kétféle alakban szerepel, ú. m. radix taraxaci cum herba és radix taraxaci sine herba név alatt; előbbi alatt a tavasszal, virágzás előtt szedett és megszárított egész növényeket, utóbbi név alatt pedig tisztán csak a gyökerét értik.

Külsőleg a levelét és nedvét szemölcsre használhatjuk (hatékonyabb a vérehulló fecskefű), főzetét vagy forrázatát vízhez adva (lábfürdőt kapunk) pedig visszeres lábakra kiváló.

Gyökeréből kivonatot (extractum taraxaci) készítenek, melyet az altest betegségei (bél- és májbajok stb.) ellen használnak. A gyermekláncfűnek kiemelkedő a lecitin tartalma, amely nagyon fontos szerepet játszik a sejtfal védelmében és megújulásában, csökkenti a koleszterinszintet, a zsírt energiává alakítja, segít a stroke és a szívinfarktus megelőzésében. (Két német tanulmány is igazolta, hogy a gyermekláncfű megkönnyíti a zsiradékok emésztését elősegítő epekiválasztást)

A pongyola pitypang az egyik tápanyagokban leggazdagabb tavaszi növényünk. Magas az A-, C-vitamin, foszfor és Béta-karotin tartalma.

Az egyik legnagyobb érdekessége a megkóstolásában rejlik. A kesernyés íznek erőteljes a hatása az emésztési funkcióra. A keserű íz növeli a nyáltermelést, ami segít lebontani a szénhidrátokat a szánkban. Ez pedig jó néhány emésztési kiválasztást serkent, mint a HCL (a gyomorsav, ami annyi mindenért felel, például lebontsa a fehérjét), és az epe (ami fontos a zsírok emésztéséhez).

Ismert népi hagyomány ezeknek a kesernyés növényeknek a fogyasztása, hogy a nehéz, zsíros téli ételeket felváltsa a friss ételek fogyasztása, ahogy beindul a termő szezon.

Kísérletek során, mikor gyermekláncfűvel etettek állatokat, súlyuk 30%-át veszítették el. (Szakértők nem ajánlják vizelethajtókkal az állandó súlyfelesleggel küszködőknek, inkább az alacsony zsírtartalmú, magas rosttartalmú diétás és a mindennapi tornagyakorlatokat részesítik előnyben)

A pitypang (gyermekláncfű)

2025. március 28.

Taraxacum officinale

Régi vagy más ismert nevei: asszonyhűség, bárányfejűfű, barátfej, barátfejűfű, barátfő, barátfű, békavirág, békasaláta, bimbófű, buborékfű, buglyosvirág, erdélyben czikória, cikóriavirág, csattogógaz, cserbóka, csürkevirág, disznókék, disznósaláta, ebtej, eszterláncfű, éjjelilámpa, férfihűség, gyermeklánc, gyermekláncfű, gyermeklánczfű, hányóra, kácsavirág, kákics, kikirics, kislibavirág, kopaszbarát, kotlóvirág, kutyavirág, kutyatej, lámpavirág, láncvirág, láncfű, lánclapi, marcivirág, májusi virág, női hűség, oroszlánfogfű, pampula, papatyi virág, papvesszeje, pilisfű, pongyola pitypang, pitypang pimpó, pimpam, pimpiparé, pimpampárévirág, pimpo, pimpónya, pipevirág, raponc, récevirág, saláta, sárvirág, tejesfű, tejesfűvirág, törpe, törpe sárgacikória, tyúkvirág, oroszlánfog, vadsaláta, vakulócsirke, vénasszonyvirág, zsibavirág

Perzsa neve: talk chakok – „keserűfű”
Arab neve: tarakshagog
Angol neve: dandelion
Francia neve: dent de lion (oroszlánfog)

Fészkesek – Compasitae

A gyermekláncfű évelő növény, mely magról kelve az első évben csak egynéhány tőállású levélből álló csomót hajt; a második évtől kezdve pedig virágzik. Gyökere egyenesen lefelé nő a földbe, vastag, húsos, külsőleg vöröses barna, belül fehér színű, kettétörve fehér tejnedvet bocsát. Szára igen rövid s ezért a levelek mind tőállásúak és sűrű levélrózsát képeznek. A levelek nyeletenek, agyarasak, kerületük többnyire lándzsaalakú.

A levél széle egyenlőtlenül csipkézett, mélyen öblös bevágású. A levél hossza 6 és 30 cm között van, szélessége a felső harmadban 2—7 cm. A rügyben foglalt levelek még gyapjasak, kifejlett korukban azonban kopaszok. A sűrű levélcsomóból indul ki a teljesen levéltelen, csöves alkotású tőkocsán, mely tetején egyetlen egy virág fejecskét visel. A tőkocsán is kopasz, legfeljebb a virágfészek alatt kissé molyhos. Kettétépve tejelő és miután belül üres, a gyermekek belőle láncokat fűzhetnek össze.

A tőkocsán 5—35, átlag 25 cm magasra nő, elvirágzás után 60 cm-nyire is megnyúlik. A virágfészket kívül zöld gallér veszi körül, mely három sorban elhelyezkedett lándzsás, hegyes végű levélkékből áll. A két külső, köre „pongyolán” lelóg (innen is származik a neve a pongyola pitypang), míg a belső kör a virágokhoz simul. A virágok sárgák.
Elvirágzás után a virágból szürkésbarna színű kis terméske keletkezik, melynek tetején a hosszúnyelű bóbita áll. Utóbbi repülőkészülékül szolgál, úgy, hogy a szél könnyen tovaviheti. A gyermekláncfű virágfészkei a reggeli órákban kinyílnak és délfelé becsukódnak. A gyermekláncfű tavasszal, leginkább májusban virágzik, de nyílik áprilistól októberig.

Sünpara a kertben: vigyázzunk rájuk!

2025. március 27.

Itt a tavasz, kezdődnek a kerti munkák. Figyeljünk oda tüskés társbérlőinkre, óvatosan bolygassuk a lomb- és rőzserakásokat! Sünbarát útmutató néhány lépésben.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.

Ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk – akár nyáron, akár télen –, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:

• első lépésben, fentről lefelé haladva előbb a vasvilla nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün;
• ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
• lehetőség szerint soha, az év egyik hónapjában se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (ez amúgy is tilos), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, így szó szerint megsülnek;
• ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket (!); ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;
• a háztartásokban keletkező gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy a következő fejezetben bemutatott süngarázzsal;
• amennyiben a lomb- és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni mesterséges süngarázzsal, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.