Információk, érdekességek

Hogyan étkezzünk egészségesen ünnepekkor?

2025. december 27.

Az ünnepek menüsoránál kis újítással egészségesebb változatot is készíthetünk.

Az ünnepi menü is lehet egészséges, csak oda kell figyelni az összetevőkre, azok minőségére, figyelni kell az elkészítési módra, és persze az elfogyasztott mennyiségre.

• Hal bőven kerülhet a karácsonyi asztalra, mert nagyon egészséges, főleg, amelyiknek kedvező a zsírsavösszetétele, tartalmaz ómega-3 zsírsavat (busa, lazac, makréla, hering, pisztráng, szardínia)
• A halászlének nagy a zsírtartalma. Ha viszont csak az alaplé készül pontyból, a belefőzött hal pedig valamelyik zsírszegény fajtából (csuka, busa), az már egészségesebb megoldás.
• A leveseknek folyadékpótló és telítő ereje van, amit használjunk ki!
• A pácolt, füstölt húsokat inkább csak mértékkel válasszuk.
• Feldolgozott húsfélék, vörös húsok heti egy-két alkalommal legyenek a tányéron. Nem kell lemondani róluk, mert értékes fehérjeforrások, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt is fontosak.
• A húsokat ne bő zsiradékban süssük, hanem roston vagy sütőzacskóban.
• Köretnek zöldséget is lehet tálalni a hagyományos krumpli helyett.
• A fehér rizs helyett inkább válasszuk a barna rizst.
• A máknak magas a rost- és a kalciumtartalma, a zsírsavösszetétele is kedvező, éppen úgy, mint a dióé, ezért bátran használhatjuk ezeket.
• A sütemények töltelékéhez, a krémekhez ideális választás a kalóriaszegény túró, vagy a zsírosabb, de alacsony szénhidráttartalmú mascarpone sajtkrém.
• Az aszalt gyümölcsöknek magas a cukortartalma, ezért inkább csak ízesítésre, díszítésre használjunk belőlük.
• A sima liszt helyett használjunk teljes kiőrlésű lisztet.
• Vigyázat! Az alkohol nem pótolja a folyadékot! Csak az alacsonyabb alkoholtartalmú sörök tartalmaznak elég vizet a folyadékpótláshoz. A nagy evészetek megterhelik az emésztőrendszert, puffadást, teltségérzetet okoznak. Nem mozgunk eleget, ami még inkább fokozza a panaszokat. Mindenképpen legyen otthon epeműködésre, emésztésre való készítmény.

Konyhából a sürgősségire – hogy ne váljon az ünnepi készülődés rémálommá!

2025. december 27.

Kevesen gondolnák, de az ünnepi hangolódás, majd a meghitt pillanatok éppúgy hozzátartoznak az év végéhez, mint a háztartási balesetek. Karácsony környékén megnő a sürgősségi osztályok forgalma, gyakoriak ugyanis a vágott és szúrt sérülések, illetve a végtagtörések. Számos baleset a kapkodásból és fáradtságból fakad, pedig könnyedén megelőzhetőek lennének, hogy az ünnep valóban meghitté és ne rémálommá váljon.

Sütés, főzés, dekorálás, ajándékcsomagolás, kapkodás, állandó rohanás – az ünnepi készülődés nem telhet el egyik nélkül sem, de épp ezek azok az elfoglaltságok, amelyek a legtöbb sérülést okozzák decemberben. Bár az ünnepnek a meghittségről, a szeretetről és a közös időtöltésről kellene szólnia, sok esetben a kapkodás, a stressz, a feszültség és ezekből adódóan a sérülések veszik át a helyet. A baleseti statisztikai adatok szerint ebben az időszakban a konyha rejti a legtöbb veszélyforrást és sokan hamar a sürgősségi osztályon kötnek ki a halpucolás vagy egy tepsi zserbó miatt. Az ünnepi menü készítése, a halpucolás vagy a hús előkészítése, de akár a zöldségpucolás súlyos vágott sérüléseket okozhat, különösen a kézen. Megnövekszik ilyenkor a mosogatás közben elszenvedett üvegszilánk vagy törött edény okozta sérülések száma is.

„Laikusként nehéz eldönteni, mi az a kézsérülés, amellyel későbbi károsodás nélkül, biztonsággal átvészelhetjük az ünnepeket, és mi az, amivel haladéktalanul szakorvoshoz kell fordulni. A gyakran ünnepi sérülés áldozatává váló kéz, illetve ujjak esetén, ha a fájdalomtól nem tudjuk mozgatni, hirtelen látványos duzzanat alakul ki, rendellenesen mozog, ne halogassuk, hogy megmutatjuk orvosnak. Sajnos előfordulhat, hogy csonttörés vagy ficam alakult ki, illetve vágott sérülések esetén pedig olyan ín, vagy akár ideg sérült meg, amely a későbbiekben mozgás-korlátozottsághoz is vezethet” – fogalmazott Dr. Hetthéssy Judit Réka PhD a Kézklinika kézsebésze, a Semmelweis Egyetem v. adjunktusa.

A szakember szerint ezek a balesetek könnyedén megelőzhetőek lennének némi körültekintéssel. A védőkesztyű és a megfelelően karbantartott éles eszközök használata, a csúszós felületek megszüntetése is mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a konyha ne váljon sürgősségi osztállyá.

Karácsony képernyőmentesen

2025. december 26.

Mikor nyúltál utoljára a telefonodhoz? Öt perce? Vagy még el sem tetted reggel óta? A magyarok naponta átlagosan 6 óra 10 percet töltenek online, ebből 3 órát mobilon, 1 óra 48 percet szentelve a közösségi médiára[1]. A közelgő karácsonyi ünnepekkor a szeretteink körében eltöltött idő tökéletes alkalom arra, hogy tudatosan szakítsunk az egészségre és a társas kapcsolatainkra is káros, túlzott online jelenléttel, és felismerjük, hogy a digitális detox nem luxus, hanem égető szükséglet. A Budai Egészségközpont szakembere ehhez ad hasznos tippeket.

A magyarországi felnőtt lakosság háromnegyede az ébredéstől számított egy-két órán belül már online van, a 18-29 évesek 42 százaléka pedig szinte abban a pillanatban nyúl a telefon után, ahogy kinyitja a szemét[2]. A diákok harmada az összes szabadidejét ülve tölti, naponta legalább négy órán át a mobilon lógva vagy a számítógép előtt[3]. Miközben a közösségi médiában görgetünk, videókat nézünk vagy a képernyőt bámulva játszunk, a testünk és az agyunk fokozatosan megadja magát.

Amikor már a testünk jelez

„Egyre több olyan pácienssel találkozunk, akik krónikus nyaki és vállfájdalommal, fejfájással vagy gerincproblémákkal érkeznek hozzánk, és kiderül, hogy a kiváltó okok között jelentős szerepet játszik a napi többórás telefonhasználat. A folyamatos lefele nézés, az úgynevezett „mobiltelefon-nyak” ráadásul nemcsak a nyaki csigolyákat terheli túl, hanem az arcbőr megereszkedését is okozza. Minél több időt töltünk lehajtott fejjel a képernyő fölött, annál látványosabb a gravitáció munkája az arcon” – mondja Andrássy Fanni, a Budai Egészségközpont pszichológusa.

Az elektronikus eszközök (mobiltelefon, tablet, laptop, okostévé vagy videójáték-konzolok) ma már szinte minden pillanatban lekötik a figyelmünket. A túlzásba vitt használatukból eredő fizikai tünetek listája pedig hosszú és ijesztő: krónikus fejfájás, látásromlás, tartós hátfájás, mozgáshiány okozta elhízás, sőt akár fokozott ráncosodás. A mentális hatások ugyanakkor talán még aggasztóbbak. A folyamatos online jelenlét szorongást, alvászavart, koncentrációs nehézségeket okoz, és a fiatalok körében egyre gyakoribb az internetfüggőség. A 12-18 évesek 31,3 százaléka enyhe, 21,2 százaléka mérsékelt, 10,1 százaléka pedig súlyos függőséget mutat[4].