Információk, érdekességek

Az életmentő D-vitamin – 2. rész

2014. november 18.

TUDTA-E, HOGY

• nyáron fürdőruhában történő napozáskor a bőr enyhe pirulását okozó napsugárzás hatására 10–20 000 NE D-vitamin képződik a szervezetben.
• a fekete bőrű embereknek öt-tízszer több napsugárzásra van szükségük ugyanannyi D-vitamin képzéséhez.
• a D-vitamint a szervezet két–három hónapig raktározza.
• a D-vitamin napi dózisa a 2012-es hazai konszenzus alapján 200 NE helyett 1500-2000 NE.
• ha megnézünk egy élelmiszercímkét, az ott feltüntetett D-vitamin ajánlott napi beviteli értéke (RDA) % a 200 NE-hez van viszonyítva.

D-vitamin-szint ellenőrzése a vérben

A vizsgálathoz vérmintát vesznek, a D-vitamin a vérszérumból és a vérplazmából egyaránt mérhető. A D3-vitamin féléletideje a keringésben két nap, a szervezet két-három hónapig raktározza a zsírszövetekben.

Normál értéke: Egy egészséges felnőtt vérében a plazma D-vitamin [25(OH)D] értéknek optimális esetben 40 és 70 ng/ml (100–175 nmol/l) között kell lennie. A 30 és 40 ng/ml közötti érték alacsonynak tekinthető, 30 ng/ml alatt D-vitamin-hiányról beszélünk. A D-vitamin szint felső határa 100-125 ng/ml fölött van, ennél magasabb koncentráció mellett már fennállhat a D-vitamin mérgezés veszélye.

---

Az életmentő D-vitamin – 1. rész

2014. november 18.

Állandóan azt halljuk: a magyarok D-vitamin ellátottsága kritikus. De tudjuk, mi is az a D-vitamin (ami valójában hormon), miért olyan égetően fontos az emberi szervezet számára, és hogy juthatunk hozzá a legbiztonságosabban? Ezekről szól mai két cikkünk! 

A Derült égbolt vitaminja

• A kezdetek…

A D-vitamin-hiány csonttünetei már az ókorban ismertek voltak, azonban részleteiben csak 1650-ben F. Glisson írta le. A csukamájolajat (amely valójában a tőkehal májának olaja) hosszú időn keresztül gyógyszerként használták a D-vitamin hiány kezelésére, azonban először csak 1824-ben D. Scheutte írta fel kezelésként.
A betegség első tudományos megközelítése McCollum és munkatársai nevéhez fűződik. 1914-ben vajzsírból egy zsírban oldódó alkotóelemet izoláltak, amelyet később „A-vitamin”-nak neveztek el. Az egészséghez szükséges zsírban oldódó alkotóelemek után kutatva Mellanby 1919-ben zsírszegény tejen és kenyéren élő kölyökkutyákon megfigyelte a csontbetegség kialakulását. A táplálékhoz hozzáadott vajzsír, vagy csukamájolaj csökkentette a betegség kifejlődését.
A kulcskísérletet 1922-ben McCollum és munkatársai végezték, amikor megfigyelték, hogy a felhevített tőkehalmájolajban az oxidáció során az A-vitamin megsemmisül, de a csont növekedéséért felelős alkotóelem nem. Ezt a hőálló, zsíroldékony alkotóelemet D-vitaminnak nevezték el.
Időközben, egy teljesen más gyógymód látott napvilágot a D-vitamin-hiány kezelésére. 1921-ben Hess and Unger megfigyelték, hogy „ a D-vitamin-hiány előfordulása szoros összefüggést mutat a napfény szezonális változásával”. Chick és munkatársai az előbb említettek alapján azt állították, hogy a napfénnyel ugyanolyan jól lehet kezelni a D-vitamin-hiányt, mint a csukamájolajjal.

---

Ezért van szükségünk minél több fényre

2014. november 17.

Amikor képzeletünkben a fényt az élettel társítjuk, igazunk van... Az éltető fénynek számos jótékony hatása van szervezetünkre nézve, melyek közé tartozik a kedélyállapot javítása, az éles látás megtartásának elősegítése, idősebb korban az ébrenlét-alvás ciklus szabályozása. Elengedhetetlenül fontos tehát mindennap mozogni a szabad levegőn, természetes fényben, és jól megvilágított belső térben élni - összességében vizsgálva életminőségünk javítása érdekében. 

A fény hatása a közérzetünkre

A dél-afrikai születésű és az Egyesült Államokban élő Dr. Norman E. Rosenthal, nemzetközi hírű pszichiáter professzor 1984-ben azonosította a szezonális depresszió (emocionális zavar) jelenségét a fényviszonyokkal összefüggésben.Kimutatta, hogy a fény alapvető szerepet játszik nemcsak hangulatunk alakulásában, hanem biológiai óránk szabályozásában is. Napjainkban a fényhatást elsősorban a téli depresszió, negatív irányú hangulatváltozás elleni harcban alkalmazzák terápiás célokkal. A mesterséges fényterápiánál egyszerűbb megoldás, a szabadban történő, rendszeres séta például azért javasolt, mert a fény javítja kedélyállapotunkat a rövidebb, borongós téli napokban is. Ilyenkor ugyanis kint, a szabadban még mindig több fény van, mint a mesterségesen megvilágított, belső terekben. Ugyanakkor segít a téli időeltolódással kapcsolatos problémák megoldásában (amikor nehezen szoknunk hozzá a nappalok és éjszakák, azaz az ébrenlét-alvás ritmusának változásához).

---

A teafű

2014. november 16.

Ez az ezeréves ital – azon túl, hogy kiválóan oltja a szomjat – a legváltozatosabb tulajdonságokkal rendelkezik: nem véletlenül állja az idő próbáját.

Különösen ajánlott fogyókúrázók számára

Igaz

A tea nemcsak kalóriaszegény (persze, ha tej vagy cukor nélkül isszák), hanem természetes vízhajtó is. Megkönnyíti a méreganyagok kiürítését a szervezetből, és elősegíti az emésztést. Mindazonáltal egyetlen tea sem fogyaszt, ha rendszeresen isszák ugyan, de nem vesznek figyelembe bizonyos táplálkozási szabályokat.

---

Bagdy Emőke professzor asszony szerint: pihenni muszáj!

2014. október 17.

Meglepő statisztikai eredményeket hozott a fent említet felmérés, miszerint közel 10 százalékkal utaztak többen szeptemberben, mint augusztusban. Az adatok megerősítik a szakemberek megfigyeléseit, hogy a kiégést megelőző módszerek mellett, mint például vitaminkúra, stresszoldás, salaktalanítás, homeopátia, az utazás sem elhanyagolható. Bagdy Emőke a pszichológiatudomány egyik legelismertebb szakembere szerint a legideálisabb, ha főszezonban megyünk nyaralni. Enne több oka is van, de ha a nyáron nem volt lehetőség, pótoljuk azt ősszel, mert utazni, pihenni muszáj.

---

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...888990...160