Információk, érdekességek

Ha elkezd dadogni a gyermek

2021. május 17.

Minden szülő nagy izgalommal várja gyermeke első szavait. De ha észreveszi, hogy a kicsi elakad a szavak kimondásakor, vagy a legtöbbször csak nehezen jön ki a szó a száján,  dadog, egyre nő a szülői aggodalom…

Íme néhány jó tanács ahhoz, hogyan reagáljunk rá úgy, hogy ne sértsük meg vele a gyermeki lelket, de eredményre is jussunk.

Gyermekünk elkezdett dadogni?

Ez a probléma főleg attól fogva jelentkezhet, amikor a kicsi próbálja mondatokba foglalni a szavait, mert szeretne kommunikálni a környezetével. Senki nem dadog egyedül: ez a baj mindig olyan helyzetben alakul ki tehát, amikor a gyermek kapcsolatba kerül, édesanyján kívül, másokkal is. A dadogás a leggyakrabban 5 éves kor előtt kezdődik, általában 2 és fél év körül –mondják a logopédusok. De nem szabad azonnal megijedni! Minden gyerek habozik, tétovázik, vagy ismétel a nyelv elsajátításának időszakában. Ezért természetesen még a legenyhébb módon sem szabad megróni. A legjobb, ha a szülő „nem veszi észre” a dadogást, és ha egy bizonyos idő eltelte után sem múlnak gyermekénél ezek a nyelvi nehézségek, szakember tanácsai alapján igyekezzék korrigálni a hibát. Komolyabb esetekben terápiára van szükség.

Ha a dadogás nagyon korán kezdődik (az esetek kb. 75%-ában), olykor csak átmeneti. További felmérések pedig kimutatták, hogy a fejlett országokban általában a gyerekek 4-5%-a, a felnőttek 1%-a dadog, és  nagyobb százalékban kisfiúknál jelentkezik.

Figyelmeztető jelek

Ilyen jelek lehetnek többek közt: „harc” a szavakkal és a vizuális kontaktus elvesztése a beszélgető partnerrel. Amikor a gyermek szavakban kezdi kifejezni magát, hajlamos arra, hogy bosszankodjék (mert például gyorsabban gondolkodik, mint ahogyan a szókészletéből meríteni tudna), majd ennek következményeként sokszor nem is néz arra, akivel kommunikál. Magával van elfoglalva… Ha viszont már csak a legnagyobb nehézségek árán jön szó a szájára, és akkor is dadogást veszünk észre nála, logopédus segítségét tanácsos igénybe venni.

Az okok feltárása

A dadogást a környezet és az elvárások hirtelen megváltozása gyakran kiváltja (például iskolakezdés). Amellett sokszor egy olyan, a gyermek számára váratlan vagy kellemetlen esemény, ill. tartós érzelmi feszültség kapcsán is megjelenhet, mint például kistestvér születése, családi konfliktusok, rideg anya, agresszív apa, a szülők válása. Ilyenkor késedelem nélkül reagálnunk kell rá, és célszerű szakemberrel konzultálni. (Ez az ún „traumás dadogás”, mely felnőtt korban is jelentkezhet).

A logopédusnál

Amikor szakemberhez fordulunk, az elfogadható okokat keres, melyek előidézték és fenntartják a problémát. Egyúttal segíti a szülőket a gyermek érzelmi, nyelvi „túlterheltsége” megszüntetésében (például korához képest bonyolult nyelvi kifejezőkészséget várnak el tőle), vagy túlzottan igénybe veszik a motorikus funkcióit (ez a mozgási túlterheltség eredhet például a nem a korának megfelelő életritmusból). Ha sikerül ezektől a nehézségektől megszabadulni, minden esély megvan a dadogás abbamaradására – hangsúlyozzák a szakemberek.

Gyakran előfordul, hogy a logopédus a terápia részeként megmutat a szülőknek néhány lazítási gyakorlatot, melyet a gyermek számára kívánatosnak tart. Ezt természetesen rendszeresen el kell végeztetni csemeténkkel.

Mi is segíthetünk a gyermeknek a feszültség feloldásában

A dadogó gyermek gyakran elég makacs, akaratos, ideges, vagy maximalista – mondják a szakemberek. Ha a tökéletességre törekszik, a szülők segíthetik oly módon, hogy megpróbálják rávenni: kevesebbet követeljen meg magától, így feszültség sem fog felhalmozódni benne. Amennyiben viszont bosszankodó, ideges alkat, adjunk neki olyan tanácsokat, mint: „lélegezz mélyeket, hagyj több időt magadnak, nyugodj meg…” Ha makacs típus, minél jobban unszoljuk, hogy beszéljen helyesen, annál jobban ellenkezik, ugyanakkor fölöslegesen hangsúlyozzuk is a problémáját. Egy ideig ösztönözhetjük a különféle gesztusokkal való kommunikációra (testtartás, kézmozdulatok, arckifejezés változtatása segítségével) – a gyermek úgyis mindenképp el fogja sajátítani a nyelvet! A beszédprobléma megszűnése sokat javít a gyermek pszichés állapotán is (pajtásai már nem gúnyolódnak vele, a felnőttek nem csodálkoznak rá, nem javítgatják ki stb.).