Információk, érdekességek

Nehéz helyzetben voltam, de túl vagyok rajta

2020. július 06.

Az élet a leggyakrabban gondokkal teli, illetve boldog és fájdalmas időszakok váltakozásaiból áll… Sokszor úgy gondoljuk azonban, hogy nem tudjuk túltenni magunkat egyes sorscsapásokon. Szerencsére vannak megoldások a megpróbáltatások utáni talpra álláshoz.

Fotó: gettyimages.comSzerelmi csalódás, súlyos betegség, munkahely elvesztése, gyász… És sorolhatnánk a különféle fájdalmas eseményeket, olykor sorscsapásokat, amelyekben részünk lehet életünk folyamán. Hiszen tapasztalhatjuk, hogy az élet nem mindig kegyes hozzánk. Talán ismerjük is a (többé-kevésbé megvalósult) belenyugvás és talpra állás képességét egy megpróbáltatás után. Ami az egyedi adottságot jelenti mintegy a túlélésre. E képesség eredete a kisgyermekkori kötődések minőségében rejlik (ilyen pl. a biztonságot adó kötődés).

Egy erő, melynek megléte tőlünk függ, és nem kapcsolódik az iskolázottsághoz, sem a családi indíttatáshoz vagy a kulturális gyökerekhez – eredete meglehetősen rejtélyes. Egyes vizsgálódások szerint mindazok, akik a viszonylag rövidebb idő alatt történő talpra állás képességével rendelkeznek, bizonyos közös vonásokkal jellemezhetők. Ilyen lehet például, hogy 
• erős az élnivágyásuk, 
• értelmet adnak a megpróbáltatásoknak, 
• megmagyarázzák azokat, 
• tanulnak belőlük,
• vigyáznak magukra, hogy lelkileg ne sérüljenek maradandóan stb. 

Egyes gyakorlatokkal pedig ösztönözni tanácsos a megpróbáltatások utáni „túlélés” kreatív reflexeit, így törekedve a nehézségek legyőzésére. Természetesen úgy tűnhet, hogy e gyakorlatok semmit nem érnek, ha mindent felülmúló bánat (pl. gyász) uralkodik el rajtunk. Mégis hozzájárulhatnak ahhoz, hogy visszanyerjük életkedvünket, ki-ki a maga ritmusa szerint.

5 kulcs a talpra álláshoz súlyos élethelyzetek után:

1. Újfajta kapcsolatba lépek érzelmeimmel és érzeteimmel

Amikor nehéz perceket élünk át, úgy érezzük, nincs mire támaszkodnunk, semmi nem segít… Biztonságérzetünk megrendül, sőt gyakran elhagyatottnak érezzük magunkat. Ilyen helyzetekben fontos figyelni a testünkre, hogy elnémítsuk lelkünknek/elménknek azt a felét, amely a fájdalmat, félelmet táplálja. Összpontosítsunk a meditálásra, amely segít elfogadni a megélt szenvedéseket. Fejlesszük képességünket, hogy a jelenre figyeljünk, tudatosan megélve fizikális érzeteinket és érzelmeinket is.


Ízületeink egészsége és védelme

2020. július 02.

Az emberi szervezetben több mint 170 ízület található, amelyek védik és összekapcsolják a csontokat, továbbá lehetővé teszik a merev vázrendszer mozgását. Ízületeink egészsége jelentősen befolyásolja mozgásunkat, ily módon életminőségünkre is hatással van.

Fotó: 123rf.comPorckérdés

Az ízületi porc 70% vízből, 15% kollagénből, 10% proteoglikánból és 5% ízületi sejtből épül fel. A kollagénrostok szilárdítják és a nagyobb erőbehatással szemben ellenállóbbá teszik a porcszövetet. Felépítésükben nagy mennyiségű kéntartalmú aminosav vesz részt, ezért fontos szervezetünk számára a megfelelő kénbevitel. A porc rugalmasságát a glükózaminból és kondroitin-szulfátból felépülő proteoglikánok biztosítják. Ezen két rostrendszer térhálóként egymásba kapaszkodva alkotja a porc vázát. Ez az ízületi kötőszövet életünk során folyamatosan lebomlik és újjáépül. Sajnos a folyamat az életkor előrehaladtával jelentősen lassul, és egyre gyakrabban fordulnak elő az ízületeket érintő megbetegedések, melyek lehetnek gyulladásos illetve kopásos (degeneratív) eredetűek. 50 éves kor felett a leggyakrabban előforduló mozgásszervi megbetegedés az artrózis, amely a kopásos ízületi betegségekhez tartozik.

Legfőbb alkotók

A porcok védelme érdekében alkalmazott étrend-kiegészítőkben gyakran megtaláljuk az ízületeket felépítő anyagokat: kollagént, glükózamint és kondroitin-szulfátot.

Az ízületek megújulásának alappillére a glükózamin, melynek az ízületek felépítésén túl, a gyulladások mérséklésében is szerepe lehet. A glükózamin egy természetes vegyület, azonban még kiegyensúlyozott táplálkozás mellett sem mindig biztosított a megfelelő bevitele. Vízmegkötő tulajdonságának köszönhetően biztosítja az ízületi porc megfelelő rugalmasságát. Glükózaminkúra során ajánlott nagy mennyiségű vizet fogyasztani.


3 jel, amikor komolyan kell venni a nyakfájdalmat

2020. június 12.

Fotó: 123rf.com

A nyakfájdalom meglehetősen gyakori panasz, de nem minden esetben jelez komoly problémát. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos azokra az esetekre hívja fel a figyelmet, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. 

Vészhelyzetben nem szabad késlekedni

Vannak bizonyos vészhelyzetek, amikor késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni a nyakfájdalom miatt, ilyenek például a baleset, gerincsérülés miatt fellépő fájdalom, vagy a komoly, más szimptómákkal párosuló fájdalom. Az alábbiakban azonban nem ezekről a vészhelyzetekről lesz szó, hanem azokról a szituációkról, amikor nem tudjuk eldönteni, szükség van-e orvosi vizsgálatra vagy sem.

Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a nyakfájást fertőzés, autoimmun betegség, daganat vagy más rendszerbetegség okozza, de ilyenkor jellemzően más komoly panaszok is jelentkeznek, amelyekkel feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Vannak emellett olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén szintén szükség van kontrollra, hogy kiderülhessen, pontosan mi okozza a gondot.

Ezek a következők:

6 hétnél régebben áll fenn a panasz.
A fájdalom nem elhanyagolható, és nem javul, esetleg romlik.

Legalább egy tényező társul a nyakfájdalom mellé az alábbiak közül.
– A gerinc érintésre fájdalmas.
– Indokolatlan fogyás tapasztalható.
– Láz és/vagy hidegrázás jelentkezik.
– Komoly fejfájás és/vagy nyaki merevség és/vagy láz és/vagy zavartság lép fel. Ezek akár agyhártyagyulladás jelei is lehetnek.
– Hirtelen fellépő, ún. thunderclap (mennydörgés) fejfájás, ami ugyan döntően ártalmatlan, de ki kell vizsgáltatni.
– Lüktető, pulzáló fájdalom a halántékban vagy a fej hátsó részén.
– Végtagokban jelentkező furcsa érzések: gyengeség, zsibbadás, rossz koordináció, amit gyakran nem is kapcsolunk össze a nyakfájással.
– Megmagyarázhatatlan hányinger, hányás, ami akár a nyaki gerinc stabilitási problémáira is utalhat.
– Szteroid vagy droghasználat, valamint a HIV fertőzés fennállása, amelyek komoly nyakfájdalmat okozhatnak.
– Más testtájon is jelentkező ízületi fájdalmak, 40 éves kor előtt megjelenő és egyre romló panaszok, nehéz emésztés, irritált szemek – ezek mind utalhatnak bizonyos autoimmun betegségekre.


Kerüljük a pánikkeltőket!

2020. június 05.

Fotó: gettyimages.com

A „pánikolás” azt jelenti, hogy félelemhullám csap át az emberen, mert fenyegetést észlelt. Csakhogy a félelmek sok esetben nem racionálisak, illetve a veszély elhárítására tett kísérletek túlzók is lehetnek.

Nemcsak a vírus, a pánik is fertőző. „Ha a szomszéd spájzol egy járványra, én sem várhatok a csodára…” Az ember társas lény, megosztja másokkal a híreket, ha pedig érzelmi feszültséget él át, a társai körében keres megnyugvást (és megerősítést, hogy helyesen cselekedett). A félelem beszédtémát generál, a veszély észlelése ezáltal tovább adódik, ahogy a rá adott reakciók is.

A pánik gyújtópontjában többnyire az emberek körében terjedő hír áll, valamint az, hogy ezt a hírt és a hozzá kapcsolódó egyéb értesüléseket nem dolgozzák fel racionális módon – a forrásnak utánanézve, pro és kontra érveket mérlegelve –, hanem gondolkodásbeli torzításaik szemüvegén keresztül látják őket. Annak alapján, hogy miként dolgozzuk fel a környezet információit, és hogyan reagálunk a stresszre, két alapvető személyiségtípust különböztethetünk meg:
Az „érzékenyítő” típusú emberek hajlamosak felnagyítani a környezetükben észlelt veszedelmeket. Az ő esetükben nagyobb esély van arra, hogy egy aggasztó értesülés hatására elönti őket a pánik, túlzó módon reagálnak, és gerjeszthetik a pánikot.
Az „elnyomó” típusú emberek inkább elnyomják magukban az aggodalmat, és nem viselik túl jól a fenyegetett helyzetekben a bennük keletkező szorongást. Annak érdekében, hogy ne kelljen átélniük ezt a feszültséget, hajlamosak figyelmen kívül hagyni a veszélyre figyelmeztető információkat, és hajlamosabbak az irreális optimizmusra is. Ők azok, akik azt mondják, „jobb a rossz dolgokkal nem foglalkozni”, és akkor is békésen alszanak, amikor már ég a ház.

Mitől függ a reakciónk?
Az, hogy egy válság küszöbén vagy egy ténylegesen bekövetkezett fenyegetettségi helyzetben hogyan reagálunk, függ:

  • a személyiségtípusunktól,
  • a személyes élettörténetünktől (átéltünk-e már hasonló válságot vagy fenyegetettséget, és ha igen, milyen élmény volt és milyen tapasztalatokkal jöttünk ki belőle),
  • és attól, hogyan reagál a társas környezetünk, mert ez ránk is biztosan hatással van.
  • tájékozódjunk hiteles forrásból!

Hogyan gyógyulhatsz a csakráid segítségével?

2020. június 04.

A csakrák azok az energiaközpontjaink, amelyek szétosztják és áramoltatják az életerőt a testünkben, és tartalmazzák a tanulnivalóinkat, megoldandóinkat. Ha megtanuljuk harmonizálni őket, könnyebb lesz egészségesen tartani a testünket, lelkünket, megtalálni az egyensúlyunkat és megoldásokat találni.  

„Az isteni lényeg az erő hét fokozatán keresztül van biológiai rendszerünkbe ágyazva, s ez a tudás elvezet bennünket személyes erőnk kifinomult, magas szintű használatához.” (Caroline Myss)

Kép: Gerd Altmann / PixabayMik azok a csakrák?
A csakra szó szanszkrit eredetű, jelentése: kerék, energiaörvény, láthatatlan energiaközpont, amelyen keresztül az emberi szervezet több szinten kapcsolódik a környezetéhez, információkat és energiát vesz fel és ad le. Az aurát érzékelni képes látók tölcsérhez hasonló, forgó energiaáramlásként írják le. A különféle gyógyító és bölcseleti irányzatok többsége hét fő csakrát különböztet meg a gerinc, illetve az itt húzódó függőleges energiavezeték (szusumná) mentén, a legfontosabb szervek, belső elválasztású mirigyek közelében.

A legalsó (gyökércsakra) és a legfelső csakrát (koronacsakra) lefelé, illetve felfelé táguló, az óramutató járásával megegyező irányban forgó energiatölcsérként képzelhetjük el. A köztük lévő öt másik csakrát a test előtt és mögött elhelyezkedő, a testtől távolodva táguló energiatölcsérekként vizualizálhatjuk, melyek a testünkön keresztül találkoznak egymással, miközben (ha egészségesek vagyunk) az óramutató járásával megegyező irányban forognak – mindegyik csakra más-más sebességgel.

Amikor a csakrák nem jól működnek

A csakrák élő, energiával teli, energiát befogadó és szétosztó „részeink”, ugyanúgy „megbetegedhetnek”, mint a fizikai szerveink. Ilyenkor az adott csakra alul- vagy túlműködéséről beszélünk. Ha a csakra alulműködik, feladatát nem vagy csak szegényesen tudja ellátni, túlműködés esetén pedig túl sok energiát fektethetünk a vele kapcsolatos témákba, egyoldalúan azon a szinten éljük meg az életet. A csakrákon átáramló energiák mennyisége és minősége életszakaszaink függvényében is változik.

Amikor a tökéletes egészség és teljes egyensúly állapotában vagyunk, energiánk akadálytalanul áramlik az alsó csakrától a felső csakráig és vissza, fenntartva az élet folyamatát. Ám az érzelmi, lelki, mentális vagy akár fizikai sérülések energetikai blokkokat hozhatnak létre ebben a finom hálózatban, lelassítva és megtörve ezáltal az energia szabad áramlását. Amikor egy-egy csakrán nem áramlik keresztül a megfelelő mennyiségű és minőségű finomenergia, a csakra működése megakad, ez pedig a csakra uralma alatt álló szervek alul- vagy túlműködését, megbetegedését idézheti elő.

Mivel a csakrák egymással szoros kapcsolatban álló energiaközpontok, az egyik csakra blokkja a többire is negatív hatással van, általános energiahiányt, gyengeséget, az egyensúly megbomlását okozhatja. Ezért fontos a csakrákat összefüggő rendszerként szemlélni, és a gyógyítás során a szervezet (test-lélek-szellem) egészét szem előtt tartva összahangban alkalmazni a különféle gyógymódokat (szellemi tudatosság, lelki szinten az érzelmek gyógyítása és megélése, fizikai szintű gyakorlatok, pl. jóga, sport, tánc, energetikai gyakorlatok, pl. szintén jóga, légzőgyakorlatok stb.).


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...171