Információk, érdekességek

Az MSD vehette át az Év Gyógyszere díjat

2021. július 28.

A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság rangos szakmai elismerését idén az allogén őssejt-átültetésen átesett felnőtteknél gyakran kialakuló veszélyes vírusfertőzés megelőzésére kifejlesztett gyógyszer érdemelte ki. Magyarországon egyedi méltányossági kérelemmel már elérhető a díjazott készítmény, amely az érintettek körében végzett klinikai vizsgálatok szerint jelentősen csökkenti a CMV-fertőzés kiújulásának, a súlyos, gyakran halálos kimenetelű szövődmények kialakulásának veszélyét, és javítja a betegek túlélési esélyeit. 

A lakosság több mint fele fiatalkorára nagyrészt tünetmentesen átesik a herpeszvírusok családjába tartozó CMV (cytomegalovírus) okozta fertőzésen, de a kórokozó megmarad a szervezetben, így újra feléledhet, támadásba lendülhet1. Egészséges embereknél rendszerint ez nem igényel kezelést, ezzel ellentétben a szervtranszplantáción átesett betegek olyan kezelést kapnak, amely gyengíti az immunrendszerüket, a csontvelő átültetett betegek immunműködése pedig eleve károsodott. Így ebben a csoportban a CMV már komoly, akár halálos kimenetelű szövődményeket is okozhat. Az MSD díjazott készítménye azért számít áttörésnek, mert Magyarországon korábban csak a kialakuló betegségek kezelésére álltak rendelkezésre csekély számban gyógyszerek, a megelőzésre nem. A komoly innovációt jelentő gyógyszernek egyelőre nem ismertek az alkalmazhatóságát korlátozó mellékhatásai.

„Nagy megtiszteltetés, komoly szakmai elismerés, hogy az MSD 1996, 2002, 2006 és 2017 után egyedüli vállalatént immár ötödik alkalommal nyerte el a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság „Év Gyógyszere” díját. Erre korábban még nem volt példa hazánkban, büszkék vagyunk az elismerésre” – mondta Dr. Barótfi Szabolcs – az MSD klinikai kutatási igazgatója.

A díj odaítéléséről 

„Az Év Gyógyszere védjegyzett díj odaítélésekor az értékelés főbb szempontjai a hatásmechanizmus újdonsága, a tudományos felfedezés áttörő volta, a gyógyszer hiánypótló szerepe hazánkban az adott terápiás területen, kedvező mellékhatás és interakciós profilok, kedvező metabolizmus és farmakokinetikai tulajdonságok, költséghatékonyság, felhasználóbarátság, és nem utolsósorban a hazai kutatásfejlesztési hozzáadott érték”mondta el Prof. Dr. Ferdinandy Péter, az MFT elnöke, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója. 

„Az MSD azért tudta ismételten elnyerni az „Év Gyógyszere” díjat hazánkban, mert a pályázott készítmény csökkent immunitással jellemzett állapotokban is lehetővé teszi ennek a súlyos szövődménynek a megelőzését. Az új hatásmechanizmusú, innovatív molekula szelektív cytomegalovírus-ellenes hatással rendelkezik” mondta Prof. Dr. Bitter István, az MFT szakmai bíráló bizottságának elnöke, az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság elnöke, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi tanára, professor emeritusa. – „Ennek ellenére a kezelés mentes azoktól a súlyos (toxikus) mellékhatásoktól is, melyek az eddig alkalmazott megelőző kezeléseket jellemezték – pl. allogén őssejt-transzplantáció esetén. A szakirodalomban megjelent adatok megerősítették a gyógyszer profilaktikus hatékonyságát és dokumentálták a halálozás csökkenését is” – tette hozzá Prof. Dr. Bitter István.

A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság „Év Gyógyszere” díját idén június 24-én ünnepélyes és sajtónyilvános eseményen adta át a győztesnek, az MSD Pharma Hungary Kft.-nek.


Minden eddiginél több iker születik világszerte

2021. július 28.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Minden eddiginél több iker születik világszerte: évente mintegy 1,6 millióan, minden 42. gyerek ikerként jön világra.

A gyerekvállalás későbbre tolódása és a mesterséges megtermékenyítés különböző módszerei hatására az 1980-as évek óta egyharmadával növekedett az ikerszülések száma – olvasható a Reproduction Medicine című tudományos lapban bemutatott jelentésben.

Az Oxfordi Egyetem kutatója, Christiaan Monden és kollégái számításai szerint 2010 és 2015 között 165 országban ezer születésből 12 ikerszületés volt. 1980 és 1985 között még ezer szülésre 9 ikerszülés jutott 112 ország adatai alapján.

Az ikrek mintegy 80 százaléka Afrikában és Ázsiában jön világra, de a nyugati országok is felzárkóznak: míg az arány Afrikában stabil maradt, Európában 60 százalékkal, Észak-Amerikában 71 százalékkal növekedett. Ázsiában is nőtt az arány 32 százalékkal.

A tudósok szerint a számok arra utalnak, hogy az értékek Európában és Észak-Amerikában elérték a csúcsot. A növekedés nagyrészt a kétpetéjű ikreknél megfigyelhető, míg az egypetéjűeknél alig változott. Ezt a szakértők főként a mesterséges megtermékenyítéssel hozzák összefüggésbe, de az anya életkora is szerepet játszik.

Monden szerint azért is lehet csúcsértékről beszélni, mert a hangsúly egyre inkább az egybabás szülésre kerül. “Ez azért is fontos, mert az ikerterhességeknél nő a babák és gyerekek magasabb halálozási aránya, magasabb az anyák és a gyerekek komplikációkockázata a terhesség alatt, a szülés során és a szülést követően” – idézi a szakembert a BBC.com.

Az ikrek esetében több a szülési szövődmény, gyakrabban érkeznek korán, alacsonyabb születési súllyal, valamint nagyobb a halvaszületés kockázata is.

Különösen Afrikában születik sok kétpetéjű iker, ezen belül Nyugat-Afrikában magas az ikerszületések száma. Valószínűleg a genetikai hajlam fontos szerepet játszik ebben. Afrikában az ikreknél különösen nagy a gyerekkori halálozás kockázata. Így bár egyre jobban közelít az európai és afrikai országok ikerszületéseinek aránya, a túlélési esélyeket tekintve hatalmasak a különbségek.

Az alacsony és közepes bevételű országokban születő ikrek sorsára ezért különös figyelmet kellene fordítani – vélik a tudósok. Afrika Szaharától délre elterülő részén évente több mint 200 ezer gyerek veszíti el ikertestvérét életük első évében.


Végtaghiányos gyerekek elfogadásáért jelenik meg gyerekkönyv

2021. július 23.

Végtaghiányos gyerekek elfogadásáért jelenik meg gyerekkönyv a 6-10 éves korosztály számára szerdán a Móra Könyvkiadó gondozásában; Kiss Judit Ágnes költő-írónő A csodabogár című regénye azt mutatja meg, hogy a végtaghiányos gyerekek ugyanolyan életet élhetnek, mint ép társaik.

A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány tájékoztatása szerint a kisiskolásoknak szóló, A csodabogár című regényben Zsófit, a főszereplőt szülei új iskolába íratják. Korábbi osztálytársai sokszor csúfolták azért, mert más, mint a többiek. Az új iskolában az első napon rendkívüli dolog történik vele: egy különleges bogarat talál a szekrényében. Kezdetben viszolyog tőle, de amikor a rovar beszélni kezd hozzá, Zsófi megbizonyosodik arról, nem egy átlagos lény szegődött mellé.

Az alapítvány projektjében megvalósuló könyv nemcsak a végtaghiányos gyerekeknek szól, hanem minden olvasót érzékenyebbé, elfogadóbbá tesz a célcsoport iránt – hangsúlyozta az MTI-nek Lévay Petra, az alapítvány ügyvezetője.A végtaghiányos gyermekek életminőségét nagyban befolyásolja a pozitív önértékelés és a környezet elfogadó viselkedése. A könyv célja, hogy megmutassa: a végtaghiányos gyermekek ugyanolyan teljes életet élhetnek, mint ép társaik. A csodabogár című regény mellé két óravázlat, illetve két foglalkozásterv is készült, amelynek egy része az alapítvány honlapján lesz elérhető.

Az óravázlatokat Peresztegi-Stiller Zsuzsanna készítette, munkáját egy érintett szülő és fogyatékosságügyi szakemberek segítették.

Az ügyvezető beszélt arról is, hogy 3 év alatti gyerekek és óvodások számára is készül ismeretterjesztő, a testséma fejlesztésére fókuszáló könyv, amely megmutatja, hogy testileg is milyen sokfélék vagyunk. Az óvodásoknak szóló kötethez Az állatkert hőse című mesekönyvet dolgozták át.

Az illusztrációkat középiskolás diákok rajzolták önkéntes munkában – mondta az ügyvezető. A végtaghiányos gyerekekben egyfajta szorongást okozhat, hogy egyáltalán nem, vagy csak elvétve szereplői a meséknek. De azáltal, hogy megmutatjuk nekik, hogy ők is részesei lehetnek egy-egy történetnek és akár főhősei is, növeljük az önbecsülésüket.

A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítványt 1988-ban hozták létre érintett szülők. Az alapítvány célja a végtaghiányos gyermekek testi és szellemi fejlődésének elősegítése az egészséges, boldog felnőtté válás reményében. Munkájukban az érintett gyermekek egészséges testi fejlődését gyógytornával és úszásoktatással segítik, és nagy hangsúlyt fektetnek a sorstársi közösségek megerősítésére.


Huszonhét ritka anyagcsere-betegségre tudnak szűrni

2021. július 05.

Fotó: gettyimages.com

Egy 400 millió forintból megvalósult beruházásnak köszönhetően már huszonhét ritka anyagcsere-betegség újszülöttkori szűrését tudják elvégezni a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A szegedi gyermekklinika laboratóriumában évente 45-50 ezer újszülött vérmintáját vizsgálják. A klinika az egyike annak a két hazai centrumnak, ahol a ritka anyagcsere-betegségek 1975 óta kötelező szűrését végzik. A vizsgált betegségek száma 26, de a közeljövőben várhatóan 27-re emelkedik. Az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika Anyagcsere-betegségek Szűrővizsgálati Laboratóriuma a szigorú nemzetközi minőségbiztosítási normáknak is megfelelő szűrési rendszerével Európa élvonalába tartozik.

Bereczki Csaba, a klinika igazgatója a közlemény szerint elmondta, hogy a fejlesztés során két modern műszert, laboratóriumi diagnosztikát végző tömegspektrométert vásárolt az intézmény. Fendler Judit, az SZTE kancellárja pedig tudatta, hogy a mintegy 400 millió forintos beruházásból kialakított diagnosztikai centrum új helyszínen, a gyermekgyógyászati klinika újszegedi telephelyén működik ezentúl.

A szűrés során vizsgált megbetegedések néha közvetlenül a születés után, máskor a korai vagy késői gyermekkorban súlyos, akár az idegrendszert is érintő károsodást, a fejlődés elmaradását vagy a már megszerzett képességek elvesztését, esetleg halált okozhatnak.

Az egyetlen csepp vérből a születést követő három napon belül elvégzett laboratóriumi vizsgálatnak köszönhetően kiszűrhető, hogy az újszülött szenved-e valamelyik ritka betegségben, az azonnal elkezdett kezelés és diéta eredményeként a gyermek pedig teljes értékű életet élhet. A szegedi laboratóriumban vizsgált páciensek között évente 50-60 ilyen megbetegedést fedeznek föl.


Segítség az asztmás betegeknek

2021. június 27.

Fotó: gettyimages.com

Új készítményt vezettek be az asztmás betegek kezelésére az Európai Unióban. Az előzetes vizsgálatok alapján a hosszúhatású hörgőtágító jelentősen növeli a megfelelő asztmakontroll esélyét, és azt, hogy az asztmás beteg teljes értékű életet élhessen. A készítmény azért is kiemelkedő fontosságú, mert hosszú ideje nem került sor új gyógyszer bevezetésére ezen a terápiás területen.

Az asztma népbetegség: világszerte 300 millió asztmás ember él, számuk 2025-re meghaladhatja a 450 milliót. Az Európai Unióban a betegek száma több millióra tehető, Magyarországon közel 300 ezer felnőtt asztmás beteget tartanak nyilván. A tünetes asztma esetében nagyobb a betegség fellángolásának esélye, és ez magában rejti a sürgősségi ellátás, a kórházi kezelés szükségességének lehetőségét is. A jelenleg alkalmazott terápiák mellett az asztmás betegek legalább 40 százaléka továbbra is szenved a tünetektől. A tünetes asztmás betegek életminősége rosszabb, mint a tünetmentes asztmásoké, így különösen fontos az asztma megfelelő kezelése, a tünetek teljes kontrollja.

Új, hosszú hatású hörgőtágító terápia

A gyulladáscsökkentő alapterápia mellett sok asztmás tapasztal továbbra is tüneteket, vagyis szenved az életminőséget rontó tünetektől. Így bármikor szükségessé válhat rohamoldó használata is. Az asztmások közel fele esik ebbe a kategóriába. Esetükben az alapterápia és a kiegészítő terápia nem érte el a megfelelő szintű asztmakontrollt, azaz nem biztosított tünetmentességet.

Nekik jelenthet megoldást a nemrég bevezetett készítmény, amely a gyulladáscsökkentő kezelést kiegészítve fenntartó hörgőtágító terápiaként szolgál. Az előzetes vizsgálatok során az új hörgőtágító terápia hatására jelentős javulást tapasztaltak olyan betegeknél, akiknek korábban a szokásos kezelés mellett is jelentkeztek az asztma tünetei. A terápia eredményeként nagymértékben csökkent az asztmás roham kialakulásának és a betegek állapotrosszabbodásának kockázata is.

Az asztmás rohamok nemcsak ijesztőek és kellemetlenek, hanem akár életveszélyesek is lehetnek. Az új inhalációs, fenntartó kezelés a hatását a légutak megnyitásán és azok legalább 24 órán keresztül történő nyitva tartásán keresztül fejti ki. A vizsgálatok során az új gyógyszerrel a betegek lényegesen nagyobb valószínűséggel tudták uralni asztmás betegségüket, mint azok, akik csak a szokványos kezelésben részesültek.

Az elmúlt évtizedben nem bővült az elérhető terápiás lehetőségek köre, így az orvosok is szívesen látják az új, hosszúhatású hörgőtágító készítményt, amely a betegek széles körében hatásos, életkortól, allergiás állapottól, dohányzási szokásoktól és a hörgőtágító kezelésre adott választól függetlenül. Ezzel jelentősen bővülhet azoknak az asztmásoknak a köre, akik hosszú távon tünetmentesen, teljes életet élhetnek.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...197