Információk, érdekességek
Magyar tanulmány fedi fel a vírusok evolúciójának kaotikus természetét – nehéz lesz így előrejelezni a jövőbeli járványhullámokat
2025. május 19.
A Szegedi Tudományegyetem matematikusainak új modellje a káoszelmélet segítségével mutatja be, hogyan vezethet az immunelkerülés és a fertőzőképesség közötti evolúciós egyensúlyozás kiszámíthatatlan tulajdonságú új vírusvariánsokhoz.
A COVID-19 pandémia alatt megtapasztalhattuk, hogy az újonnan felbukkanó variánsok rendre felborították a várakozásokat, újabb és újabb nehézségeket okozva. A brit variáns (későbbi nevén alfa) megjelenésekor például sokan már a nyitásra készültek, ám a szegedi járványmodellező matematikusok már jóval előre jelezték a harmadik járványhullámot, amit ez a variáns okozott a megnövekedett terjedési képessége miatt. A világjárvány megmutatta, mennyire nehéz megjósolni a vírusok evolúcióját – az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatóinak új tanulmánya elméleti alapot ad arra, hogy megértsük, miért.
A biológiai életkor meghatározásával, őssejt-stimulációval és oxigénterápiával növelhető az egészséges élettartam
2025. május 04.
A dohányzás, a túlsúly, az alkohol, a mozgásszegény életmód és a stressz is nagy szerepet játszik az öregedésben. A modern orvostudománynak és a tudatos életmódnak köszönhetően azonban az élettartam kitolható, de nem mindegy, hogy a hosszú életet milyen minőségben éljük le. Magyarországon az egészségesen töltött évek száma a nőknél átlagosan csupán 63, a férfiaknál 61 év, míg a teljes átlagéletkor 75-84 év. A longevity abban segít, hogy az élet nagy része egészségben teljen – hangzott el az EndoLife Longevity Központ nyitóeseményén.
Longevity: hosszú, egészséges élet
A longevity a hosszú és egészséges élet tudatos megőrzésére irányuló törekvés. Nem csupán a várható élettartam meghosszabbítását jelenti, hanem a testi és szellemi frissesség megőrzését is. Az élettartam (lifespan) az ember teljes életéveinek számát jelenti, míg az egészségspan (healthspan) azoknak az éveknek az összessége, amelyeket az egyén krónikus betegségek nélkül, jó életminőségben él.
A longevity program a biológiai életkor – ami a sejtek, a szövetek és a szervek valós életkorát jelöli – meghatározásával, genetikai rizikófaktorok azonosításával, infúziós és vitamin kúrával, a sejtek regenerációját segítő kezeléssel és az őssejteket stimuláló oxigénterápiával igyekszik meghosszabbítani a várható egészséges élettartamot. A székesfehérvári Endo-Kapszula Magánorvosi Centrumban helyt kapó EndoLife Longevity Központban alkalmazott eljárásokat nemzetközi, széles körben elfogadott orvosi kutatásokra alapozzák. Az intézményt megnyitó eseménynek a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara adott otthont, ahol gyakorló orvosok, biológusok és táplálkozáskutató szakemberek járták körül a témát.
Stressz, alkohol, traumák és a testmozgás hiánya is gyorsíthatja az öregedést
Rövidíti az életet a dohányzás, a túlsúly, a mentális stressz, és az alkoholfogyasztás. Már egy korty alkohol is bántja a mikrobiomot, ezért egészségmegőrzés szempontjából zéró alkoholtolerancia javasolt. A stressztől a szervezet kifárad, szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegséget okozhat. A túlsúly szintén nagy probléma, a hazai lakosság mintegy 60%-a túlsúllyal él, ami a refluxtól egészen a rákos elváltozásokig számos betegség okozója. Emellett az öregedés folyamatát befolyásolhatják a különböző fertőzések is: a COVID például egyértelműen felgyorsította az érintettek biológiai óráját.
Meglepő felfedezés: az oxigén és a baktériumok kapcsolata régebbi, mint hittük
2025. május 03.
A múlt eseményeinek feltárása gyakran ugyanolyan kihívást jelent, mint a jövő előrejelzése. Különösen igaz ez a távoli múlt vizsgálatára, például annak megértésére, hogyan alkalmazkodott az élet a Föld drasztikus változásaihoz, mint amilyen a légkör oxigéntartalmának jelentős növekedése volt. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) kutatói azonban különleges megállapítást tettek az évmilliárdokkal ezelőtt élő baktériumokkal kapcsolatban.
A Science folyóiratban megjelent friss kutatásban egy nemzetközi kutatócsoport látványos részletességgel tárta fel, hogyan fejlődtek a baktériumok, és hogyan alkalmazkodtak az oxigénhez az évmilliárdok során.
A kutatás célja kettős volt: egyrészt szerették volna pontosan megállapítani, mikor alakultak ki a baktériumok főbb csoportjai, másrészt rekonstruálni, hogyan alakult ki és terjedt el a baktériumoknál az oxigén-használat képessége. Ehhez a kutatók a mintegy 2,33 milliárd éve bekövetkezett Nagy Oxidációs Eseményt (GOE) vették viszonyítási alapként, amely a cianobaktériumok fotoszintézisének hatására drasztikusan megnövelte a légköri oxigén mennyiségét.
A kevés fosszília miatt korábban nehezen datálható folyamatot a kutatók geológiai és genetikai adatok együttes elemzésével vizsgálták. Gépi tanulás segítségével pedig azonosították az ősi aerob baktériumokat, majd bayesi statisztikai módszerekkel becsülték meg megjelenésük idejét, feltételezve, hogy ezek az oxigént hasznosító baktériumok a GOE után alakultak ki.
A csúcstechnológiás térdprotézisműtét csak a kezdet
2025. április 26.
Elindult a robotasszisztált sebészet a Budai Egészségközpontban
Lényegesen kevesebb fájdalmat, alacsonyabb szövődmény-kockázatot és még nagyobb betegelégedettséget biztosíthat a robotika, a mesterséges intelligencia alkalmazása a protézissebészetben. Az ultramodern robotrendszerek nemcsak az ízületi kopások műtéti kezelését képesek forradalmasítani a Budai Egészségközpont specialistái szerint, hamarosan nagy változást hozhatnak az ortopédsebészet egyéb területein is.
Az ízületi kopások kezelésének felépítése egy lépcsőzetes rendszer szerint történik, amelynek az utolsó állomása a protézisműtét. Mindig a legkevésbé drasztikus, de még hatékony megoldással indít a terápia során az ortopéd szakorvos, majd, ha már a gyógyszer, az injekció, a fiziko- és a lökéshullámterápia sem hoz enyhülést a panaszok kapcsán, akkor szóba kerül a sebészi beavatkozás, azaz a protézisbeültetés.
A legjobb eredmény ilyenkor úgy érhető el, ha olyan implantátumot kap a beteg, ami a saját anatómiájához, élettani mozgástengelyéhez a leginkább közelít. Értelemszerűen minél jobban hasonlít a műtét utáni állapot a korábbi ízületi működéshez, mozgásszabadsághoz, és minél kevesebb panasz jelentkezik a későbbiekben, a beteg annál elégedettebb.
Magas műtétszám Jelenleg körülbelül 12-15 ezer csípőprotézis-, és 8 ezer térdprotézisműtétet végeznek évente hazánkban. A magas szám főbb okai: a túlsúly, a mozgásszegény életmód és az idősödő társadalom.
„Mintha ez eredeti, egészséges ízületét kapná vissza”
Az egyik legjelentősebb ortopédsebészeti múltú magánegészségügyi intézményben, a Budai Egészségközpontban első lépésként térdprotézis beültetésnél alkalmazzák a robottechnológiát.
Jelentős fejlesztés az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumában
2025. április 24.
Átadták az intézmény felújított szívkatéteres műtőjét
Közel 300 millió forintos beruházás révén újult meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának egyik szívkatéteres műtője, amely mostantól a legmodernebb technológiával segíti a szívkoszorúér-betegségek gyorsabb és hatékonyabb kezelését. Az új berendezés Közép-Kelet-Európában elsőként Szegeden állt munkába, lehetővé téve a világszínvonalú ellátást.
– Az elmúlt években az SZTE-n rutinszerűvé váltak a nagyszabású fejlesztések – nemcsak az egészségügy, hanem az egyetem más területein is –, amelyek kormányzati, uniós vagy egyre gyakrabban saját, egyetemi forrásból valósulnak meg – hangsúlyozta az ünnepélyes átadón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Mint kifejtette, az egyetem négy alappillére – az oktatás, a kutatás, a betegellátás és a közösség szolgálata – ebben a projektben maradéktalanul megvalósul. „A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is kiemelkedő szakmai munka folyik” – szögezte le Prof. Dr. Rovó László.
Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője hangsúlyozta, hogy a most átadott, felújított műtő mérföldkő a Kardiológiai Centrum életében. „Ez az előrelépés nemcsak a munkakörülményeinket javítja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a betegellátás színvonalát tovább emeljük. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a folyamatos és magas szintű ellátás biztosításában is előrelépést érjünk el” – fogalmazott. Szili-Török professzor elmondta, hogy közel két éve azon dolgoznak, hogy olyan közép- és hosszú távú stratégiát alakítsanak ki, amely révén a szegedi kardiológiai ellátás ismét vezető szerepet tölthet be – először a régióban, majd országos szinten, és végül akár Európában is. Az ünnepélyesen átadott, korszerűsített laboratóriumban a koszorúér-betegségek, a strukturális szívbetegségek és a perifériás érbetegségek kezelése zajlik. Ehhez nemcsak kiemelkedő szakértelemre, hanem a legmodernebb, megbízható technológiára is szükség van. „A szakértelem mindig is adott volt: Dr. Ruzsa Zoltán tanár úr vezetésével a csapat nemzetközi színvonalon végzi munkáját, méltó módon követve elődeik nyomdokait” – zárta gondolatait Szili-Török professzor.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...236