Információk, érdekességek

Sikeres a magyar tüdőtranszplantációs program

2021. február 24.

Fotó: gettyimages.com

Sikeres a magyar tüdőtranszplantációs program, 2015. decemberi indulása óta elvégezték a 101. ilyen műtétet – mondta az emberi erőforrások minisztere.

Kásler Miklós jelezte, két napja jelentették be, hogy elvégezték a századik tüdőátültetést Magyarországon, azóta még egy sikeres műtéten vannak túl a szakemberek. A magyar tüdőtranszplantációs program először a Bécsi Egyetem transzplantációs programjának részeként indult, 2020 ősze óta pedig önálló európai programként működik.

A február 4-ei rákellenes világnap alkalmából a tárcavezető elmondta, növekvő betegszám mellett a halálozás nem emelkedik, ami a terápiák hatékonyságát mutatja.

A miniszter kiemelte, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) az egyetlen európai szinten akkreditált magyar egészségügyi intézmény, ez tette lehetővé, hogy létrehozzák a Közép-európai Onkológiai Akadémiát, amelynek 21 tagja van, és sor kerülhetett az Európai Unió által meghirdetett kutatási programhoz való csatlakozásra is.  Ez azt is jelenti, hogy a magyar onkológia Európában elfoglalt pozíciója a közeli jövőben várhatóan tovább fog nőni – fogalmazott Kásler Miklós.

Rényi-Vámos Ferenc, a Semmelweis Egyetem (SE) Mellkassebészeti Klinikájának docense, a program szakmai vezetője arról beszélt: a magyar tüdőtranszplantációs program indulását a kormány egymilliárd forinttal támogatta, továbbá példaértékűnek nevezte az SE és az OOI közötti együttműködést. A további fejlesztésekkel lehetőség nyílik arra, hogy közép-európai centrummá váljanak, hiszen a kormány hárommilliárd forint támogatást nyújtott az onkológiai intézet mellkassebészeti központja új műtőblokkjának kialakítására.


Új izraeli gyógyszer napok alatt meggyógyította a Covid-19-betegeket

2021. február 22.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Egy új, egyelőre EXO-CD24 nevű izraeli gyógyszer 3-5 nap alatt meggyógyított a tel-avivi Ichilov kórházban 30-ból 29 koronavírusos beteget, akiket a Covid-19 mérsékelt vagy súlyosabb formája miatt kezeltek – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

Az Ichilov kórház kutatórészlegében kifejlesztett gyógyszer a koronavírus-fertőzés okozta citokinvihart, az immunrendszer túl heves gyulladásos reakcióját segít megelőzni vagy mérsékelni.

A klinikai vizsgálat első fázisában részt vevő, új koronavírus-kezelést kapó 30 páciensből 29-en 3-5 nap alatt elhagyhatták a kórházat. A 30. beteg is távozhatott, de nála néhány nappal tovább tartott a gyógyulás. A kórház közleménye szerint a gyógyszer segített gyorsan felépülni a betegségből a sikeresen befejeződött első tesztelési szakaszban.

A Nadír Arber professzor által kifejlesztett gyógyszert naponta egyszer, néhányperces inhalálással juttatták egyenesen a tüdőbe, s alapja a CD24 nevű fehérje, amely a sejtek felszínén helyezkedik el, és fontos szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában. Ez a fehérje segít megnyugtatni az immunrendszert és megfékezni a citokinvihart.

Hamarosan megkezdik a gyógyszer következő kísérleti fázisait, de a kórház orvosai máris a súlyos Covid-19-betegség egyik lehetséges kezelési módjának tekintik, amely alapvetően megváltoztathatja a betegségek kimenetelét.

“Fejlett és kifinomult, és megmentheti a koronavírus okozta betegségben szenvedőket. A tesztelés első fázisának eredményei kiválóak, és bizalmat keltenek Arber professzor módszerében, amelyet évek óta kutat a laboratóriumában” – mondta a lapnak Roni Gamzu, a kórház igazgatója. “Büszke vagyok arra, hogy az Ichilov kórház kék-fehér (izraeli) orvosságot nyújthat egy szörnyű világjárvány ellen”- tette hozzá.


A stroke-ot és vesebetegségeket vizsgáló kutatónők díjat nyertek

2021. február 20.

Dr. Bagoly Zsuzsa és Dr. Csuka DorottyaA stroke hatékonyabb kezeléséért folytatott kutatásaiért Bagoly Zsuzsa, valamint a ritka vesebetegségek felismerését és kezelését elősegítő tudományos munkájáért Csuka Dorottya kapta az idei L’Oréal-Unesco díjat.

Az orvostudományok területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a négymillió forint összdíjazású elismerést. Az ösztöndíj egyedülálló a magyar tudományos közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az elmúlt 18 évben 49 magyar kutatónő nyerte el az ösztöndíjat.    

Csuka Dorottya, a Semmelweis Egyetem Molekuláris Genetika Kutatócsoportjának vezetője a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Ezeket a betegségeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ritka, örökletes vesebetegségek kialakulását okozhatja.     

A mutációk felismerése nagyon fontos a gyógyszerfejlesztéshez, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is hatékonyabb. Kutatása hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, valamint a máj és vese transzplantáció körülményeinek javításához is.    

 Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem kutatója a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek csupán 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres.     

A kutatónő munkájának célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. A kutatások alapján egy olyan pontrendszert szeretne létrehozni, amelynek a segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is – olvasható a közleményben.


Nem mesélünk este a gyereknek

2021. február 19.

Fotó: 123rf.com

Kihalófélben van az esti mesélés a már ágyba fektetett gyermekeknek: Nagy-Britanniában a szülők egyharmada már egyáltalán nem mond esti mesét.

Ugyanakkor egyre kevesebb gyerek igényli a mesélést – derült ki egy brit felmérésből.

A 7 év alatti gyerekek átlagosan hetente háromszor élvezhetnek szülői mesélést, amely zömmel felolvasás mesekönyvből. Csakhogy negyedmillió brit kisgyereknek nincs egy fia mesekönyve sem. Azoknak a szülőknek az aránya, akik minden este készek mesélni csemetéjüknek, mindössze 7 százalékos.

Túl fáradtak vagyunk a meséléshez?

A sohasem mesélő szülők pontos hányada 34 százalék. Körükben 13 százalék arra hivatkozik mentségként, hogy nincs ideje, 9 százalék pedig arra, hogy túl feszült a meséléshez. Az egyáltalán nem mesélők háromnegyede ugyanakkor gyerekkorában részesült mesében.

Este a számítógéppel/tévével

A teljesebb képhez hozzátartozik, hogy a mai kisgyerekek csaknem fele szívesebben néz tévét vagy játszik számítógéppel, semmint hallgat mesét vagy lapozgat mesekönyvet -írta a The Daily Mail című brit lap.


Már elkezdődött a bamlanivimab alkalmazása

2021. február 02.

Fotó: gettyimages.com

Érkezése után két nappal már el is kezdődött a koronavírus elleni, bamlanivimab nevű ggyógyszer alkalmazása a Dél-pesti Centrumkórházban – közölte az intézmény az MTI-vel.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezésére az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2020. december 12-én Európában elsőként engedélyezte a Lilly bamlanivimab nevű készítményének vészhelyzeti, ideiglenes alkalmazását, az operatív törzs pedig a beszerzését.

Pénteken a Dél-pesti Centrumkórházban elsőként egy 44 éves, túlsúlyos, magas vérnyomásban szenvedő nőbeteg kapta meg a bamlanivimab gyógyszert.

Az ambuláns ellátás keretében, infúzió formájában alkalmazható szert olyan magas rizikóval rendelkező, enyhe vagy középsúlyos koronavírus-fertőzötteknek lehet beadni, akik a betegség korai stádiumában vannak és nagy a valószínűsége annak, hogy náluk a fertőzés súlyos formában fog lezajlani.

“A monoklonális antitest típusú bamlanivimab alkalmazása során a betegnél semmilyen mellékhatást nem észleltünk, a páciens egy óra további megfigyelést követően otthonába távozott. A hazánkban bevezetett korszerű antitestterápia nagy segítséget jelenthet a frissen fertőzött, magas rizikóval és krónikus társbetegségekkel rendelkező páciensek számára” – áll a Dél-pesti Centrumkórház közleményében.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...189