Információk, érdekességek

A tünetek jelentkezésekor és utána öt napig a legfertőzőbb a beteg

2020. november 30.

Egy új, nagy léptékű tanulmány szerint az új típusú koronavírus okozta Covid-19 tüneteink jelentkezésekor, majd az ezt követő öt napban a legvalószínűbb fertőzés továbbadása – számolt be róla a BBC hírportálja.

A fotó illusztráció: unsplash.comA pácienseknél a betegségük elején találták a legnagyobb víruskoncentrációt, míg “élő”, vagyis szaporodni képes vírusok akár a tünetek megjelenése utáni kilencedik napig kimutathatók voltak – írták a kutatók a Lancet Microbe brit tudományos folyóiratban.

A tanulmány készítői 79 kutatást elemeztek, ezek teszttel igazoltan koronavírusos, kórházban kezelt, tüneteket mutató páciensek eseteit tartalmazták. A tünetek jelentkezésétől kezdve akár a kilencedik napig is azonosítottak szaporodóképes vírusokat a torokból vett egyes mintákból.

A mintákban talált RNS-részecskékből, vagyis a vírus örökítő anyagának töredékeiből a tünetek kezdetekor vagy ezután öt napon belül volt a legtöbb.

Az inaktív RNS-töredékek az orr- és torokmintákban átlagosan még a tünetek megjelenése utáni 17 napon is kimutathatók voltak.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy mivel kilenc napon túl nem volt a mintákban szaporodóképes vírus, ezért – a tovább kimutatható inaktív töredékek ellenére – valószínűtlen, hogy a páciensek többsége fertőzne a kilencedik nap után is.

Az emberekben azt kell tudatosítani, hogy amint akár a legenyhébb tüneteket is érzik, ne érintkezzenek másokkal, izolálják magukat. Vannak, akik olyan későn kapják meg a teszteredményüket, hogy talán már túl is vannak a legfertőzőbb időszakon” – mondta el a BBC-nek Muge Cevik, a St. Andrews-i Egyetem tudósa.

A kutatás nem vizsgálta a tünetmentes fertőzötteket, de a szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy más kutatások kimutatták, egyesek már a tünetek megjelenése előtt és tünetmentesen is fertőzhettek.


Francia szakemberek: a második hullám nem a végső

2020. november 29.

A fotó illusztráció: unsplash.comA koronavírus-járvány Európát jelenleg sújtó második hulláma nem a végső, és a tél végéig, valamint a jövő tavasz folyamán egymást követő, több hullámra kell számítani – jelezte a francia kormány mellett működő tudományos tanács.

“Nehéz előre látni mennyi ideig fog tartani a második hullám, mert az magán a víruson, az időjárási viszonyokon, valamint a vírus terjedésének megfékezésére foganatosított intézkedéseken, s azok társadalmi elfogadottságán, azaz hatásán is múlik” – írták legutóbbi, október 26-i keltezésű véleményükben a francia döntéshozókat segítő szakemberek, két nappal azelőtt, hogy az Emmanuel Macron államfő által összehívott védelmi tanács általános lakhelyelhagyási tilalom bevezetéséről döntött.

“Nehéz hónapok előtt állunk egy szélsőségesen nehéz helyzetben” – fogalmazott véleményében a tudományos tanács, amely a második hullám végét az év végére vagy a jövő év elejére feltételezi.

A testület azt javasolja, hogy erre az időpontra a jelenlegi 40 és 50 ezer közötti napi esetszámot maximum 5 és 8 ezer közé kell korlátozni, és a vírus terjedését szigorúan ellenőrzés alá kell vonni.

A szakemberek ugyanakkor úgy vélik, hogy bármilyen intézkedéseket is foganatosítson a kormány, “azok nem lesznek elégségesek újabb hullámok elkerülésére a második után“.


Azonosítottak egy fehérjét, amely véd a Lyme-kórtól

2020. november 27.

Fotó: pixabay.comA Yale Egyetem kutatói felfedeztek egy fehérjét, amely segít megvédeni a gazdaszervezetet a kullancscsípés terjesztette fertőzéstől, a Lyme-kórtól; felfedezésük segíti a betegség diagnosztizálását és kezelését.

Észak-Amerikában a Lyme-kór a baktériumközvetítő állat által terjesztett leggyakoribb betegség, amelyet a Borrelia burgdorferi nevű spirochéta (spirálformájú mikroorganizmus, baktérium) okoz. A betegség lefolyása változatos, a fertőzöttek többsége csak enyhe tüneteket tapasztal, amelyeket könnyen lehet antibiotikummal kezelni. Egyes esetekben azonban a kezeletlen fertőzés átterjedhet a szívre, az ízületekre, az idegrendszerre és más szervekre – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. A kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás.

A kutatók több mint ezer emberi gént juttattak élesztőbe, és elemezték kölcsönhatásukat a Borrelia burgdorferi 36 mintájával. Találtak egy fehérjét, a peptidoglikánfelismerő protein 1-et (PGLYRP1), amely korai jelzőrendszerként működik az immunrendszer számára, amikor a szervezetet baktériumfertőzés éri.

A PGLYRP1-fehérje hiányában egy Lyme-kóros egérnek sokkal magasabb a baktériumszintje, mint annak az egérnek, amelynek van ilyen fehérjéje, és a fehérjehiányos egér az immunrendszer rendellenes működését mutatja – írták a kutatók tanulmányukban.

Segítheti a fertőzés elleni harcot, ha stimuláljuk az emberi szervezet képességét arra, hogy több ilyen fehérjét állítson elő” – mondta Erol Fikrig járványtani professzor, a tanulmány egyik szerzője.


Tomán Szabina: „Egy szatócsbolt volt az álmom”

2020. november 25.

Nagy ötlete bárkinek lehet, de megvalósítani már kevesen képesek. Vagy azért, mert sokan nem mernek belevágni, vagy mert nem adottak hozzá a lehetőségeik. A Red Bull Basement kezdeményezés most a jövő innovátorait és gondolkodóit tereli egy mederbe, hogy a legizgalmasabb ötletek ne az asztalfiókban végezzék. A projekt magyar zsűritagja, az ország egyik legismertebb vállalkozója, Tomán Szabina már kisgyerekként bátor volt az üzleti életben, igaz, akkor még a nagymama udvara jelentette ehhez a piacot.

„Szatócsboltot akartam nyitni, és eladó szerettem volna lenni. A nagymamám kertjében építettem egy árus sarkot, kész kis kiszolgáló rendszert. Sőt, egy pénztárgépet is csináltam fából, külön hellyel az aprónak. Akkor még ez volt az álmom” – mesélte Tomán Szabina, aki az ismert energiaital hazai csapatának segít kiválasztani azt a fiatal, innovatív gondolkodót, aki a világ összes lokális győztese között kap lehetőséget a csapatmunkára.

Fiatal generációról beszélünk, így nagyon várom azokat ötleteket, amik elrugaszkodnak. 20 éve, amikor modellként a világot jártam, még nem volt videóhívás, és szinte elképzelhetetlen volt egy kisebb méretű mobiltelefon. Az első fotózásaim idején még e-mailezni sem lehetett, így minden országba, minden castingra cipelnem kellett a vastag, több kilós, a fotóimat tartalmazó modellalbumot. A technika azóta hihetetlen tempóban fejlődik, számomra néha már szinte követhetetlen. Bár én nagyon gyakorlatias vagyok és tényszerűen gondolkodom, most olyan ötleteket várok, amik nem egy-két évre, hanem a távolabbi jövőbe mutatnak előre” – fejtette ki Szabina. A programra jelentkező tanulmányai nem kizárólag a műszaki és technológiai területhez kell, hogy kapcsolódjanak, a rendezvény bárkit szívesen fogad, aki hajlandó cselekedni a szebb holnap érdekében, és van ötlete hogyan segítheti akár a környezetvédelem, az energiafelhasználás, az oktatás vagy a digitalizálódó társadalom ügyeit


A maszk nem gyengíti a tüdő működését

2020. november 21.

A fotó illusztráció: unsplash.com (Kate Trifo)

Az orrot és szájat fedő maszk akadályozza az új típusú koronavírus terjedését, azonban nincs alapjuk azoknak az aggodalmaknak, hogy megnehezítené a légzést.

A védőmaszk viselése csökkenti a kilégzéssel, beszéddel, nevetéssel, tüsszentéssel, köhögéssel levegőbe juttatott cseppecskék és apró aeroszolok mennyiségét, így akadályozza a vírus terjedését. Felmerültek azonban olyan aggodalmak, hogy a belélegzett oxigén és a kilélegzett szén-dioxid áramlásának eltérítésével a maszk nehezíti a légzést, ezzel károsítja a szív- és tüdőműködést, különösen testmozgás közben.

Amerikai és kanadai kutatók az Annals of the American Thoracic Society című folyóiratban közölt tanulmányukban elemezték az összes olyan tudományos munkát, amely különböző védőmaszkok élettani hatásait vizsgálta testmozgás közben. Az egészséges embereknél a hatás minimális volt, függetlenül a maszk típusától vagy a mozgás intenzitásától.

“Lehetséges, hogy mozgás közben nagyobbnak tűnik az erőkifejtés, de a maszkviselés annyira kevéssé befolyásolja a légzést, a vérben található oxigént, szén-dioxidot és más élettani jellemzőket, hogy az gyakran ki sem mutatható” – mondta el Susan Hopkins, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i orvosi karának professzora, a kutatás vezetője.

A bizonyítékok alapján sem a nem, sem az életkor nem játszik szerepet a maszkban sportolással kiváltott élettani reakciók mértékében. A szerzők szerint az egyetlen kivétel a súlyos szív- és tüdőbetegség, amikor a plusz akadály vagy a vérben lévő gázok kis változása nehézséget okozhat a testmozgás alatt. “Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek az emberek az új típusú koronavírus elkapásakor is nagyobb kockázatnak vannak kitéve” – tette hozzá.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...185