Információk, érdekességek

Remdesivir: az első Covid-19 elleni hatóanyag

2020. július 10.

Az Európai Bizottság pénteken bejelentette, hogy engedélyezi a koronavírus súlyos eseteiben alkalmazható, remdesivir hatóanyagú, Veklury néven futó gyógyszer feltételes forgalomba hozatalát.

Ez az első Covid-19 elleni hatóanyag, amelynek forgalmazását az EU engedélyezi. A jóváhagyást a megszokott 67 napos eljárásnál rövidebb, gyorsított eljárás keretében bocsátották ki, az Európai Gyógyszerügynökség ajánlásit követve.

Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős uniós biztos a bizottság sajtóközleménye szerint elmondta, hogy az engedélyt kevesebb mint egy hónappal a kérelem benyújtása után már meg is adták, ami egyértelműen bizonyítja az unió elkötelezettségét a gyors válaszlépések és a hatékony kezelések biztosítása mellett.

Az Európai Gyógyszerügynökség honlapján található értékelés szerint a gyógyszervizsgálat kimutatta, hogy a remdesivirrel kezelt, oxigénbevitelre szoruló betegek körülbelül 11 nap elteltével gyógyultak.

A remdesivir gyártója a vírusfertőzés elleni készítményekre szakosodott amerikai Gilead Sciences gyógyszercég.


Sokkoló hírek a sokkolásról - ma is használják! Tudtad?

2020. június 29.

Nyolcvan éven át vezettek nagyfeszültségű áramot az emberek agyába anélkül, hogy valaha tudományosan bizonyították volna annak hatékonyságát - derül ki egy friss felülvizsgálatból, amely azt is feltárta: 35 éve nem végeztek kutatást az elektrosokk hatékonyságával kapcsolatban. A kutatók most az elektrosokk beszüntetését szorgalmazzák.  

A legtöbben ugyanarra gondolunk az elektrosokk szó hallantán: elmegyógyintézetek alagsoraiban várják a lekötözött betegek, hogy elektródákat illesszenek a halántékukhoz, majd rákapcsolják az áramot. Ma már nem tűnik ilyen drámainak a művelet, mint ahogyan ezt a „Száll a kakukk fészkére” című filmben bemutatták: jelenünkben altatásban és izomlazítókkal végzik, így az erőteljes görcsroham apró lábujjmozdulatokká szelídül. Valójában ehhez olyannyira lebénítják a test izomzatát, hogy maga a légzés is leáll, gépekkel tartják életben a beavatkozás alanyát.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a páciens agya nem reagálna a magasfeszültségre, az bizony – EKG mutatókkal jól követhető módon – ugyanúgy átéli az epilepsziás nagyrohamot akár 30 percen keresztül, hiszen pontosan ez az eljárás célja.

Mindezt átgondolva súlyos kétségek merülhetnek fel bárkiben afelől, hogy vajon hogyan származhat ebből bármiféle előnye annak, akin ezt az eljárást végrehajtják. A pszichiáterek szerint mégis ez a leghatékonyabb „gyógymódja” a súlyos depressziónak, ha már a tabletták kudarcot vallottak. Hogyan lehet tehát az, hogy az elektrokonvulzív terápiának (ECT) nevezett gyakorlat hatékonyságát 1985 óta senki sem vizsgálta meg újra?

Egy új felülvizsgálat, amely az Etikus Humánpszichológia és Pszichiátria című kiadványban jelent meg, újraértékeli azokat a tanulmányokat, amelyek az ECT és a placebo hatását hasonlítják össze depresszió kezelése során. Az elemzés áttekinti a csupán öt olyan elérhető tanulmányt, amelyek szerint az ECT hatékony kezelés lehet ezekben az esetekben.

Bencze Ilona: Ember tervez...

2020. június 23.

Félelmetes játszma a koronavírussal! De hogyan tovább? Erről kérdeztünk négy híres és méltán elismert nőt, akik megosztották velünk gondolataikat. A Hogyan tovább? – Női szemmel című gondolatébresztő írások szerzői Bencze Ilona színművész, Illényi Katica hegedűművész, Tarján Zsófi énekes és Vészabó Noémi festőművész, író.

…ami rendben is van… általában. A tervekre szükség van. Kiszámíthatóvá, átláthatóvá teszik rövid és hosszú távon az életünket. A jelen világ, amelyben élünk, versenyt fut az idővel. A terveink is ehhez igazodtak. Valahogy semmire sem elég a 24 óra. Mintha tőlünk függetlenül pörögnének egyre sebesebben a percek. Egyre korábban kelünk és későbben fekszünk, mégis… mégis… mindjárt dél lesz, délután, megint este, és folyton úgy érezzük, ezt sem végeztük el… arra sem jutott… amarra meg pláne.

A szüleink otthonokba kényszerülnek, jól-rosszul tartjuk a kapcsolatot, főleg lelkifurdalásból. A gyermekeinket idegenek gondozzák, tanítják, nevelik – legjobbtudásuk szerint, de tőlünk függetlenül –, a lényegnél sosem vagyunk ott: amikor öröme van, sikere, amikor bántják, olykor akár össze is törik nyiladozó lelkét, értelmét, képességeit. Szülő és gyermek alig tudnak egymásról, mindenki járja, vagy inkább rohanja a maga útját, bár érezzük a hiányt, az űrt, „majd holnap megoldom, szólok, kérdezek”, aztán semmi. Kompenzálunk ajándékokkal, játékokkal, (ártalmas) kütyükkel, amelyek végül mindent kiszorítanak a kapcsolatainkból. Magányos, rohanva tébláboló embermilliárdok.

A valódi szeretet mindenből hiányzik. Sokan nem is tudják, mi az. És ez még csak csepp az óceánnyi napi megküzdenivalóból. Évtizedek óta szigorú terv szerint élek magam is. Látom a kárát, próbálok finomítani, kevés sikerrel. Sokáig fel sem tűnt, hogy nem is én tervezek, hanem velem terveznek. Valahogy természetessé vált, hogy nem én döntöm el, mikor mit csinálok, legfeljebb azt, hogy hogyan. A maradék idő lenne az enyém. Lenne.


EESZT: a magánrendelők is csatlakoznak

2020. június 22.

2020. június 1-jétől vált kötelezően alkalmazandóvá az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről szóló Kormányrendelet, mely szerint minden orvosi vagy fogorvosi engedéllyel rendelkező magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, más néven EESZT rendszeréhez. A rendszerhez 2017. november 1-jén a háziorvosi szolgálatok, járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, és az összes gyógyszertár már csatlakozott. 

A magánrendelőknek is kötelező a betegekkel kapcsolatos adatokat az EESZT-rendszerébe rögzíteni június 1-től. Ezzel megtörtént az ország teljes lefedettsége, és az EESZT-hez csatlakozott egészségügyi szolgáltatók száma 25 ezerre nőtt. A rendszer célja a lakosság minél gyorsabb, hatékonyabb ellátása.

A személyes adatok rögzítése mellett a leletek, receptek és különféle egészségügyi vizsgálatokkal, kezelésekkel kapcsolatos információk rögzítését kell elvégeznünk – mondta Dr. Szabó László, a Fixfogsor Fogászati Rendelők igazgatója, akit a csatlakozással kapcsolatban kérdeztünk. Ezek az adatok a páciens egész életútját végigkísérik, megőrzésre és megosztásra kerülnek az orvosi intézmények között, akik a pácienssel kapcsolatba kerülnek.

Az egészségügyi szolgáltatók kötelesek az ellátási események adatait és a kapcsolódó ellátási dokumentumokat berögzíteni a rendszerbe. Ez azonnali információcserét tesz lehetővé a köz- és magánellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók között.

Sokféle adatot tárol a rendszer. A kórtörténeti részében a páciensekről készült ellátási adatok, dokumentációk (pl. röntgenfelvételeket), vizsgálati eredmények (pl. laboreredmények, ambuláns lapok, zárójelentések) kerülnek rögzítésre.

De a páciens profiljában olyan adatok is vannak, amik többnyire állandóak. Ilyenek például: a vércsoport, van-e allergia, magas vérnyomás, gyógyszerérzékenység, krónikus betegség stb.

Az adatokat meghatározott egészségügyi célokból kezelhetik a rendelők:

  • az egészség megőrzésének, javításának, fenntartása érdekében,
  • gyógykezelés elősegítése érdekében,
  • a páciens egészségi állapotának nyomon követése érdekében,
  • közegészségügyi, járványügyi intézkedések foganatosítása érdekében.

Szigorú szabályok vonatkoznak az adatkezelésre. Az EESZT adatbázis két külön felülettel rendelkezi, egyik az egészségügyi dolgozók, másik a lakossági számára teszi lehetővé az EESZT-rendszer használatát és adatok lekérdezését.


Nem úgy zajlik majd ősztől az oktatás, ahogy megszoktuk

2020. június 16.

Az iskolák és egyetemek soha nem látott kihívással szembesültek, amikor márciusban néhány nap alatt digitális oktatásra kellett átállniuk. A távoktatás egyik legnagyobb kérdése a gyakorlati órák, kurzusok megtartása, az intézmények ebben egyedi, alternatív megoldásokkal segítik a hallgatókat.  

A Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi docense, tanulásmódszertani szakértője szerint három forgatókönyv szerint térhetünk vissza a tantermekbe: teljesen elfelejtjük a digitális oktatás új tapasztalatait, részben adaptáljuk ezeket, vagy teljesen új korszak kezdődik az oktatásban.

Online tanulás vs. távoktatás

Szemléletbeli különbség van aközött, hogy a jelenleg zajló folyamatot online tanulásnak vagy távoktatásnak nevezzük Dr. Vass Vilmos tanulásmódszertani szakértő, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) docense szerint. A távoktatásban ugyanis a hangsúly az oktatáson van: azon, hogy az oktató milyen tananyagot és hogyan ad le. Az online tanulás már elnevezésében is a diákok tanulására helyezi a hangsúlyt: ebben az esetben az a fontos, hogy az oktató hogyan segíti, támogatja a hallgatók felkészülését. 
 
„Azok az oktatók, akik a tananyag leadására, és nem a hallgatók tanulására koncentráltak, hamar létszámcsökkenéssel és fekete ablakokkal találták szembe magukat az online órákon” – mondta el a szakértő, aki szerint pont a két szemlélet közötti különbségre világított rá a digitális oktatásra átállás. A kreatív feladatok, a hallgatói tevékenységek, kérdések és visszajelzések ugyanis lényegesen nagyobb szerepet kapnak az online tanulásban, amely így alkalmasabb a diákok motiválására a pusztán figyelemre és memóriára épülő egyszerű tananyagleadásánál.

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...177