Információk, érdekességek

Az antibiotikum asztmára hajlamosít?

2021. május 09.

Fotó: gettyimages.com

Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.

Antibiotikumok és bélflóra

Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.

Új megközelítésben

A University of Manchester kutatói szerint viszont nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős. Vizsgálataik alapján a betegség megjelenésében a sérült immunitás és bizonyos genetikai variáns is szerepet játszik. A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint,hogy  egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e.

A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során  vizsgálták az immunválaszukat kétféle vírusfertőzésre, melyek náthás megbetegedést és a hörgők gyulladását  okozhatják,  illetve a Haemophilus influenzae  és a  Streptococcus pneumoniae bakteriális kórokozókkal  szembeni immunreakciót ellenőrizték. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.

A gén, ami asztmát okoz?

A kutatók megfigyelték, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknél egy éves korukig zihálás, nehézlégzés jelentkezett és antibiotikumot szedtek, több mint kétszeresére nőtt az asztma kialakulásának esélye. A vérvizsgálatok során az is kiderült, hogy szervezetükben alacsonyabb volt a fertőzések leküzdéséért felelős, bizonyos citokinek mennyisége. A genetikai vizsgálatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy azok a rejtett faktorok, amelyek egyrészt növelik az antibiotikumok felírásának szükségességét, másrészt a későbbi asztma megjelenésének a rizikóját, azok a génekben keresendők, és a 17q21 génvariánssal lehetnek összefüggésben. Ez a génvariáns meghatározó lehet a vírusellenes immunműködésben is.


Hajnali zsibbadással kezdődik az alagút szindróma!

2021. május 08.

Fotó: gettyimages.comEleinte csak éjszakai zsibbadás, később egész napos fájdalom jellemzi a csukló- és könyöktáji alagút szindrómát, amely éppúgy érintheti a cukorbetegeket, a kismamákat, mint a sokat számítógépező, nagy súlyokat emelő személyeket. A szakorvos szerint a panaszokkal minél előbb foglalkozni kell, hiszen az idegek összenyomása miatt izmaink elsorvadhatnak, kezünk pedig nem tudja majd ellátni a megfelelő funkcióit.

Nem csak a kézen jelentkezhet

A kézbetegségek közül az egyik leggyakoribb az alagút szindróma, a szakorvos azonban hozzáteszi, a panasz bárhol kialakulhat, ahol idegek futnak a szervezetben. Az idegek izmok, inak, erek és csontos képződmények között helyezkednek el, ezek pedig az ideg körül egyes helyeken amolyan alagutakat képeznek. Ezekben azonban bizonyos betegségek, túlerőltetés miatt könnyen gyulladás alakulhat ki, az alagutak, illetve kötőszövetek megvastagodnak, az idegek pedig nem férnek el, így nyomás alá kerülnek.

Mi lehet az oka a kialakulásának?

„Cukorbetegség, megerőltetés, vagy a kézfej tartós kényszertartása miatt éppúgy kialakulhat az alagút szindróma, mint a terhesség utolsó trimeszterében vízvisszatartás miatt. Utóbbi esetében azonban a szülés után néhány héttel elmúlnak a panaszok. Az ideg-összenyomódás következtében zsibbadás alakulhat ki, súlyosabb esetben az izmok is elsorvadhatnak” – fogalmazott Dr. Lénárt Anett, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő kézsebésze, ortopéd traumatológus adjunktus.


A krónikus prosztatagyulladás a szexuális funkcióra is kihat

2021. május 06.

FotóL: 123rf.com

Ha 3 hónapnál tovább tart a prosztatagyulladás, krónikusnak nevezhetjük, és feltétlenül kezelést igényel. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa szerint a fájdalom, a vizelési- és szexuális nehézségek mind utalhatnak erre a betegségre, nem érdemes halogatni a kivizsgálást.

Mit jelent a krónikus prosztatagyulladás?

A prosztata vagy dülmirigy a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye nagyságú és alakú, tokkal körülvett mirigy, amely elhelyezkedése és funkciói miatt egyaránt hatással van a vizeletürítésre és a szexuális életre. A szervet akut és krónikus gyulladás is érintheti, amelyek közük a krónikus betegség az, amely 3 hónapnál tovább tart és nem feltétlenül reagál megfelelően az első kezelésekre, az akut pedig rövid, legfeljebb néhány hétig tartó betegség, amely jellemzően a kezelés elkezdését követően gyorsan gyógyul. Ugyanakkor ez utóbbinál előfordulhat láz, hányinger, hányás, míg a krónikus prosztatagyulladásra inkább az alábbi tünetek a jellemzőek:

– Medencetájon és/vagy a nemi szerveknél, esetleg deréktájt jelentkező fájdalom.
– Vissza-visszatérő vagy állandó fájdalom.
– Gyakori, sürgető vizelési inger, még éjjel is.
– Vizelési nehézség és/vagy fájdalom.
– Ejakulációs nehézség és/vagy fájdalom.
– Ritkábban a gyulladásra utaló általános jelek, mint láz, hányinger.

Nem csak baktérium okozhatja

A krónikus prosztatagyulladás okozóját nem feltétlenül könnyű beazonosítani, de az biztos, hogy először azt érdemes tisztázni, bakteriális eredetű-e, ugyanis a betegségnek két fő kategóriája van.

Krónikus bakteriális prosztatitisz

A bakteriális eredetű fertőzés néhány esetben húgyúti fertőzés vagy akut bakteriális prosztatitisz talaján alakul ki. Ez utóbbi leginkább úgy érzékelhető, hogy az akut gyulladás tünetei mérséklődnek, de nem szűnnek meg teljesen. Néhány beteg úgy érezheti, hogy a gyulladás állandósult, aminek hátterében az is állhat, hogy az antibiotikumos kezelés túl rövid ideig tartott vagy a baktériumok rezisztenssé váltak az adott antibiotikummal szemben.  


Inkontinencia - betegség, ami a férfiakat és nőként egyformán érinti

2021. április 19.

Az utóbbi másfél esztendőben hajlamosak voltunk csak a covid-19 egészségügyi vonatkozásaira koncentrálni, pedig sajnos a többi, civilizációs betegségnek nevezett probléma sem szorult háttérbe, sőt. A modern kor és a megváltozott életmód az emberi testre komoly fizikai és pszichés stresszt ró, aminek következtében egyre szélesebb körben jelennek meg az alapbetegségek.  

Ezek az ártalmak pedig méginkább elősegítik a vírus szervezetre gyakorolt negatív hatásait, hiszen alapjában gyengítik le az immunrendszert és az ellenállóképességünket. Az ilyen civilizációs betegségek közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy inzulin rezisztencia, a pánikbetegség és egyéb pszichés szorongások, de az szív-érrendszeri panaszok is. A stressz minden szervrendszerünkre hat, így gondot okozhat az endokrin rendszerben és a hormonális szabályozásban éppúgy, mint a kiválasztó rendszerünkben vagy a nemi működésekben.

Az inkontinencia nem válogat

Az inkontinencia vagyis a vizelet visszatartás zavara, képtelensége a férfiakat és nőket egyaránt érintheti, ráadásul manapság már korosztálytól függetlenül. Tehát nem tekinthető egyértelműen időskori betegségnek, bár bizonyos fajtája a szervezet öregedésével áll kapcsolatban. A vizelettartási zavarok mértéke lehet enyhe, középsúlyos és súlyos is, így a kezelési módok és lehetőségek is változóak. Alapvető fontosságú, hogy, akinek van inkontinenciás epizódja, az utánajárjon, milyen ok is húzódhat meg a háttérben. Az inkontinencia ugyanis önmagában nem a betegség, hanem annak tünete vagy okozata.

Az ember kiválasztási szervrendszerének tagjai a húgy- és ivarszervek és a vesék. A vesék végzik el a vér szűrését, amiből kiválasztják a nem kellő, illetve méreganyagokat Ebből lesz a szűrlet és a vizelet, ami a vesemedencéből a vesevezetékeken át a húgyvezetékbekerül, majd az izmos falú húgyhólyagba, vgül a húgycsövön távozik. A hólyag és a húgycső között egy kis záróizom felel azért, hogy a vizelet ürítése akaratlagos és kontrollálható legyen. Ha a kiválasztó rendszerünk tagjai valamiért diszfunkcionálisan működnek, akkor inkontinencia léphet fel.

Ezek állhatnak a probléma hátterében

Az inkontinencia fajtái:

        Szervi inkontinenciáról a kiválasztó- és ivarszervek betegsége, elváltozása, gyulladt állapota, diszfunkciója esetén beszélünk, pl.prosztata gyulladás vagy daganat, felfázásos betegségek, bakteriális fertőzöttség, húgyhólyag gyulladás, ciszta.

        Funkcionális inkontinenciánál valamilyen külső tényező, funkcióbeli gátlás miatt nem jut el az érintett a wc-ig vagy ilyen okból képtelen tartani a vizeletét.

        Ilyen a mozgáskorlátozottság,

        az alkohol, drog és gyógyszer befolyásoltság,

        az idegrendszer problémái, a mentális egészség sérülése,

        Előfordulhat lelki eredetű inkontinencia, ami egy kicsit nehezebben felderíthető terület. Ha valaki nincs rendben lelkileg, pszichésen, akkor az akár inkontinenciában is testet ölthet. Egy szorongó gyermek például bepisil. Hasonlóan jelentkezhet a tünet felnőttek esetében is.


Felületes trombózis – mi a teendő?

2021. április 15.

A vénás trombózisok közül a mélyvénás kelti a legnagyobb aggodalmat, hiszen könnyen tüdőembóliához vezethet. Ezzel szemben a felületes trombózis bár nem jár közvetlen életveszéllyel, viszont nagy fájdalmak kísérhetik. Hogy mi a teendő felületes trombózis során és után, azt prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája osztotta meg.

Mi az a felületes trombózis?

A felületi vénák gyulladása elsősorban az alsó végtagokon alakul ki, melynek egyik fő rizikófaktora a visszértágulatok megléte. Ekkor a bőr alatt futó vénákban vérrög alakul ki, valamint gyulladásos folyamatok indulnak meg.Tünetei közt a jelentős fájdalom, bőrpír, meleg tapintás fordul elő leggyakrabban. Bár önmagában az állapot veszélytelen, ám esetenként a probléma elhúzódik, ráterjedhet a mélyen fekvő vénákra is, ráadásul kiújulásra hajlamos, így érdemes ekkor szakember segítségét kérni- főleg azért, mert igen könnyű összekeverni a mélyvénás trombózissal!

Mi minden hajlamosít rá?

  • visszértágulat
  • örökletes tényezők, (főleg anyai ágon)
  • korábbi trauma
  • daganatos megbetegedések
  • túlsúly
  • immobilitás
  • trombofília, régebben történt trombózis
  • néhány bőrbetegség

Mi a teendő, ha felületes trombózisa van?

Az egyik legfontosabb – miután megállapították, hogy nem MVT-vel áll szemben- hogy mozogjon! Bár régebben az volt a nézet, hogy a betegeket a mélyvénás trombózishoz hasonlóan fektetni kell, ám kiderült, ez csak ront az állapoton, ráadásul a mozgáshiány az MVT esélyét is megnöveli. Emellett kompressziós kezelést kell alkalmazni, mely a keringést a felületes vénákból a mély vénák felé tolja el   – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...185