Információk, érdekességek
Futócipőt fel!
2025. október 10.
Bár sokan nyáron sem pihentek, az enyhébb időjárás beköszöntével hivatalosan is újraindul a futószezon. A futás népszerűsége hazánkban továbbra is töretlen, egyenesen a leggyakrabban választott szabadidősport, megelőzve a kondizást, az úszást és a focit is. A futók 44 százaléka alkalmi futónak vallja magát, míg minden harmadik újrakezdő[1]. Bár a sportág egyszerűnek tűnik és szinte bárhol űzhető, érdemes odafigyelni a megfelelő felkészülésre és kivitelezésre a sérülések elkerülése érdekében. A Budai Egészségközpont szakértői ezért hasznos tanácsokkal segítenek eligazodni a futás világában.
A futás az egyik legegyszerűbb mozgásforma, ráadásul alacsony költséggel jár. Szinte bármikor gyakorolható a saját tempónkhoz igazítva, és mindeközben a szabadban, friss levegőn lehetünk. A rendszeres futás erősíti az izomzatot, segít testsúlyunk fenntartásában vagy éppen a fogyásban, valamint fejleszti az erőnlétet és növeli az általános teljesítőképességet. Jótékony hatása nemcsak testi, hanem lelki téren is megmutatkozik, hiszen csökkenti a stresszt, javítja a kedélyállapotunkat, nem utolsó sorban pedig az immunrendszerünket is erősíti.
Egészséges szemléletű személyiséghez vezethet a segítségnyújtás
2025. október 09.
Fontos látni, hogy egy baleset nemcsak az érintettre, hanem a segítőre is hatással van. A megkérdezettek felét – aki volt már ilyen helyzetben – megerősítette a tudat, hogy fontos segíteni. A balesetet látottak közül minden harmadik autóst megviselte, de örült, hogy tevékeny szerepet vállalt; volt, aki bizonytalan volt, hogy jól csinálta-e, amit tett (4 százalék) és voltak olyanok is, akik rossz élményként élték meg és azóta is félnek az ilyen helyzetektől (5 százalék).
„A közlekedési balesetek külső szemtanúi és segítségnyújtói közül tíz-húsz százalékos arányban számolnak be szorongásról, visszatérő, negatív emlékekről, akár hetekkel, hónapokkal az eseményt követően. Összességében szakértői segítséggel megfelelően feldolgozható stresszről beszélünk. Ezzel együtt a sikeres segítségnyújtás élménye, legyen bármilyen kismértékű is a beavatkozás, kifejezetten pozitív hatású. A nyilvánvaló társadalmi hasznosság mellett megerősíti a segítséget adó emberben a környezet feletti kontroll érzését, és a beszámolók szerint hosszú távon teljesebb, egészségesebb szemléletű személyiséghez vezet, ami a szociális környezet számára is gyakran észrevehető” – mondta Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.
Mi lehet az oka annak, ha éjjelente órákig forgolódik?
2025. szeptember 28.
Ha valaki úgy érzi, rendszeresen tölti álmatlanul forgolódva az éjszakát, szinte percenként nézi az órát, reggelente pedig összetörve, fáradtan ébren, mindenképpen érdemes utánajárnia a probléma okának. Ez lehet valamilyen életmódbeli „hiba”, de akár kezelendő alvászavar is. Az alvásvizsgálat számos kérdésre választ adhat, amelyeket most dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa vett számba.
Hány óra alvás elég?
Amikor valaki álmatlanul forgolódik éjjel, vagy hirtelen megébred az éjszaka közepén és nem tud visszaaludni, reggel nyilvánvalóan fáradtan ébred és a nem elégséges alvás a nappali közérzetére, teljesítményére is rányomja a bélyegét. Sokan azzal „mentik fel” magukat, hogy nekik 6, vagy akár 4 óra is elég az alvásból. Ez azonban valójában nem igaz.
– Egy felnőttnek általában 7-9 óra alvás elégséges, miközben a tinédzsereknek akár 8-10 órára is szükségük lenne, az idősebbek pedig jól működhetnek 7 óra alvással is. Igaz, van néhány génmutáció, amelynek megléte esetén a 6,5 órányi alvás is elég lehet, de ez nagyon ritka. Aki tehát ennél kevesebbet alszik, az akkor is számolhat a negatív következményekkel, ha ezeket esetleg még nem tapasztalja. A szakértők szerint ez azért lehet, mert hozzászokik a romló funkciókhoz, a koncentráció, a memória, a hatékonyság, a rugalmasság csökkenéséhez – mondja Vida doktornő. – Aki tehát úgy érzi, hogy szinte minden éjszaka felébred, nem tud visszaaludni, csak hánykolódik reggelig, annak egészen bizonyos szüksége lenne az alvásprobléma rendezésére.
Így támogasd a tested, ha most vágtál bele az életmódváltásba
2025. szeptember 20.
Az életmódváltás egy igazán izgalmas és kihívásokkal teli vállalás, melynek során új szokásokat alakítasz ki, régi, káros beidegződéseket hagysz magad mögött, és fokozatosan haladsz egy tudatosabb, kiegyensúlyozottabb élet felé; ez attól függetlenül igaz, hogy pontosan mi is a célod. A fogyás, a testépítés, az állóképesség javítása, az energikusság visszanyerése vagy egyszerűen az általános egészség javítása során ugyanolyan fontos, hogy testileg és lelkileg is támogatást nyújts a szervezeted számára, különösen az első időszakban, amikor alkalmazkodnod kell a változásokhoz. És hogy ez hogyan lehetséges? Az alábbiakban kiderül.
Az egyik leggyakoribb hiba, amit meglepően sokan elkövetnek az életmódváltás során az, hogy egyszerre próbálnak megváltoztatni mindent: az új diéta mellett heti 5 nap testedzés és egy teljesen új napi rutin lehet, hogy gyorsan eredményre vezet, de ugyanilyen gyorsan okozhat csalódást és motivációvesztést, hiszen nem könnyű egyszerre ennyi mindenhez alkalmazkodni. Valamiről előbb-utóbb megfeledkezünk, ami csalódáshoz, esetleg a teljes terv feladásához vezethet.
A mozgás különböző formái
2025. szeptember 18.
A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kellene végeznie, hogy megőrizze az egészségét.
A mozgásforma típusai
Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket.
Fizikai aktivitás
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kcal-kban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a ház körüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint pl. a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás.
Testmozgás
A nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést.
Sport
A testmozgásnak az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül. Azzal kapcsolatban, hogy pontosan menynyi fizikai aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez, nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek ajánlásokat fogalmaznak meg a népesség számára, amelyekkel a világszerte terjedő mozgásszegény életmód és az abból adódó betegségek kockázatát akarják csökkenteni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...166