Információk, érdekességek
Mennyire legyen önálló a gyermek?
2026. szeptember 20.
Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás.
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.
Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.
Így készítsük fel a gyerekeket az óvodára és az iskolára!
2026. szeptember 08.
Hőmérséklet szerint még tombol a nyár, a gyerekek még a strandot, a fagyizást és a késő esti biciklizést terveznék inkább, a szülők fejében már egyre gyakrabban jelenik meg a kérdés: vajon mennyire lesz zökkenőmentes a szeptemberi visszatérés? Az óvoda- és iskolakezdés nemcsak új tanszereket jelent, hanem komoly fizikai és mentális alkalmazkodást is. A szakemberek szerint erre nem az utolsó napokban, hanem már augusztusban érdemes tudatosan készülni.
„A legtöbb család a füzeteket és a tornazsákot időben beszerzi, de közben megfeledkezünk arról, hogy a gyerekek szervezetének is át kell állnia. A nyári szabadság után indul a terhelés, újra hosszabb koncentrációra, korábbi kelésre lesz szükségük, nagyobb közösségben mozognak majd” – mondja Blahó Ágnes, a Stilladrops társalapítója.
A tanév elején nemcsak a táskát kell felkészíteni
A nyár sok mozgást, élményt és feltöltődést hozhat, ugyanakkor gyakran felborul a napi rutin. Későbbre tolódik a lefekvés ideje, rendszertelenebbé válnak az étkezések, és a képernyő előtt töltött idő is könnyen megnőhet. Mire elérkezik az első tanítási nap, a szervezetnek egyszerre kell alkalmazkodnia a korai ébredésekhez, az iskolai vagy óvodai közösséghez és a fokozott szellemi terheléshez.
„Ha eddig nem tettük meg, most érdemes minél gyorsabban visszaállítani a napirendet. A rendszeres lefekvés és étkezés, a megfelelő mennyiségű alvás és a sok szabadtéri mozgás apróságnak tűnhet, pedig sokat segíthet abban, hogy az első szeptemberi hetek kevésbé legyenek megterhelőek”” – tanácsolja Blahó Ágnes.
A tanulás nemcsak tudást, hanem komoly idegrendszeri munkát is jelent. A figyelem, a memória és a koncentráció fokozatosan terhelődik újra, ezért érdemes ezt is játékosan „bemelegíteni”.
Közös társasjátékok, olvasás, kirándulások, beszélgetések, logikai feladatok vagy akár egy közösen elkészített vacsora is fejlesztheti azokat a készségeket, amelyekre néhány hét múlva ismét nagy szükség lesz.
„Nem plusz tanulást javaslok az utolsó nyárias napokra, hanem élményszerű agytornát. A kíváncsiság, a játék és a közösen eltöltött idő sokkal többet ér, mint egy erőltetett gyakorlófüzet” – teszi hozzá a szakértő.
13 tanács elsős gyerekek szüleinek
2026. szeptember 07.
A iskolakezdés még az iskolaérett gyermekeknek is nagy váltás. Mit tehet a szülő azért, hogy gyermek sikerrel vegye az akadályokat?
Nem a szülő, hanem a gyerek jár iskolába
Bevezetőben hadd magyarázzam meg, miért nem az „elsős szülőknek” címeztem ezt a cikket, noha a köznyelv ezzel a formulával szokta jelezni, hogy a szülő is szinte kisiskolás lesz, mikor csemetéje belép az első osztályba. Merthogy most már az ő élete is a házi feladatról, piros és fekete pontokról, szótagolásról és összeolvasásról, késő estébe nyúló gyakorlásról szól. Szerintem ez akkor sem nem jó irány, ha a magyar iskolák zöme erre próbálja rákényszeríteni a szülőket. Ezért választottam ezt a körülményesebb megfogalmazást: ezzel is azt akarom hangsúlyozni, hogy nem a szülő, hanem a gyerek jár iskolába. És most nézzük a tanácsokat, amelyek sok-sok gyerek és szülő tanulással kapcsolatos sikereit és nehézségeit látva fogalmazódtak meg bennem.
Jókedvű tanévkezdés - Milyen típusú memóriája van gyereknek?
2026. szeptember 04.
Megszervezni a feladatait, leckét tanulni, azután ellenőrizni, valóban rögződött-e a tananyag… Vajon a gyerekek tudják, hogyan kell tanulni? Még nem késő megtalálni a legideálisabb módszert.
„Ahhoz, hogy megtanuljam a leckémet, kétszer elolvasom, te pedig kikérdezheted.” – mondja a szorgalmas gyerek a mamájának. A tanulók általában ezt az egy módszert használják, pedig nagy szükség lenne arra, hogy a szülők tudják milyen más módszerekkel lehet előhívni a rejtett képességeket.
Tanulási stratégiák
Iskolakezdéskor rajtunk áll, hogy miképp segítjük gyermekeinket a tanulási stratégiák elsajátítása terén is. Az ő feladatuk pedig, hogy egyedül boldoguljanak az oktatás útvesztőjében, és tanáraik elvárásait felismerjék, és azoknak megfeleljenek. Hiszen a különböző szintű iskolákba lépve, korukhoz képest óriási információtömegen kell úrrá lenniük a nebulóknak.
De hogyan segítsük őket abban, hogy ezt a munkát jól megszervezzék, feladataikat kellő módon rendszerezzék? Nincs rá recept, de néhány hatékony módszer segítségével a gyerekkel közösen megvizsgálhatjuk, hogyan tud alkalmazkodni a legjobban (személyiségének) megfelelően, az új feladatok sokaságához. Közelről megfigyelve és elemezve, hogy gyermekeink milyen módszerrel dolgoznak, ajánljunk nekik többé-kevésbé új módszereket, melyek eltérnek az általuk addig használtaktól.
A játékosságtól a tudatosságig
2026. augusztus 15.
Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.
Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...309