Információk, érdekességek

Fekete nadálytő és árnika: zúzódások, rándulások kezelése is

2024. február 20.

Az izom- és ízületi fájdalmakat, sérüléseket rohanó világunk leggyakoribb egészségügyi panaszai közé sorolhatjuk. Csak Európában évente mintegy másfél millió orvos-beteg találkozás jön létre a mozgásszervek akut sérülései vagy krónikus megbetegedései miatt.

Fotó: 123rf.com Kit ne ért volna már kisebb-nagyobb végtagsérülés, akár sportolás, akár a mindennapi teendők elvégzése, vagy az utcán egy véletlen mozdulat miatt? Leggyakrabban a boka, a térd, esetleg a kar ízületei szenvednek különböző mértékű károsodást. Leggyakoribb tünet a fájdalom, a duzzanat, a bőr kipirosodása és meleg tapintásúvá válása.

Amennyiben a sérülés környékén csak a hajszálerek sérülnek, véraláfutás keletkezik – ekkor zúzódásról beszélünk. Az erekből kiszabaduló vér a környező szövetekbe szivárog, és a balesetet követően akár hetek is kellenek hozzá, hogy a vérömleny felszívódjon. A friss vér folyamatos alvadása és lebomlása okozza a véraláfutások jellegzetes, piros, kék, majd zöldessárga színváltozását.

A zúzódásnál komolyabb fájdalommal jár a rándulás, ami tulajdonképpen az ízületek rövid ideig tartó elmozdulása a szabályos anatómiai helyzetükből. A sérülést követően az ízületek ugyan visszatérnek az eredeti pozíciójukba, de az ízület körüli szalagok időlegesen megnyúlnak és a rövid időn belül érkező újabb terheléseknek nem tudnak ellenállni. Ilyen esetekben az érintett testrész pihentetése javasolt, esetleg hideg borogatás vagy rugalmas pólyából készített fáslival történő rögzítés segít a gyógyulásban. Amikor az ízület a sérülést követően nem tud visszatérni az eredeti helyzetébe, ficamról van szó, ami általában együtt jár az ízületet borító tok és az ízületet alkotó szalagok szakadásával. Az ízületi szalag(ok) szakadása és a ficam komoly fájdalommal jár, és azonnali orvosi ellátást igényel.

Egyszerűbb esetekben (zúzódás vagy rándulás) nem feltétlenül szükséges az orvosi vagy műtéti beavatkozás, elegendő a fájdalomcsillapítás és a sérült végtag pihentetése, vízszintes pozícióba helyezése. A fájdalom csillapításában gyógyszerésze szakszerű tanácsokkal szolgál, és segítségére van. Ma már nagyszámú, különféle hatóanyagot vagy azok kombinációit tartalmazó tabletta és gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító kenőcs, gél sorakozik a gyógyszertárak polcain. A szintetikus fájdalomcsillapítóknak és gyulladáscsökkentőknek hatásos alternatívái lehetnek a gyógynövényalapú készítmények is.

A fekete nadálytő kivonatával készülő kenőcsök, borogatások évszázadok óta ismertek és használtak. Egy 2005-ben végzett klinikai vizsgálatban az egyik leggyakrabban használt hatóanyaggal, a diclofenáckal hasonlították össze a növényből készített kivonatot. Bokaízületi húzódásban vizsgálták a készítmények fájdalomcsillapító, duzzanatcsökkentő és mozgásképességet javító hatását hét napon keresztül. A fekete nadálytő a legtöbb vizsgálati szempontban nemcsak elérte, hanem felül is múlta a diclofenac hatásosságát, miközben annál kevesebb mellékhatást okozott.


Mire jó az aloé?

2024. január 30.

Forrás: pixabay.com

A liliomfélék családjának képviselőit, az aloéfajokat sokan ismerik, de gyakran tévesen használják.

Ha egy aloélevelet keresztben szétvágunk, szabad szemmel egy külső kemény, zöld réteget és egy belső gélállományt fedezhetünk fel, mely nagy mennyiségű vizet köt meg.

A gélállomány

Az aloégél a különböző kozmetikai készítmények – krémek, tusfürdők, testápolók – vagy éppen italok összetevőjeként terjedt el a köztudatban. A gél azonban csak külsőleg használható, belsőleges alkalmazásának biztonságossága nem igazolt.

Az aloégél különböző bőrgyógyászati panaszok, mint bőrirritáció, enyhe bőrgyulladás esetén használható.

A gél kinyerésekor ügyelni kell a zöld réteg eltávolítására, ugyanis abban teljesen más célra használt vegyületek találhatóak.

A tejnedv

A levél zöld részéből elmetszés után kicsorog a tejnedv, amelyet megszárítanak, és a kapott fekete színű, szilárd anyagot, mely porítva zöldesbarna színű, a gyógyászatban hashajtásra alkalmaznak. Az így nyert anyag felhasználható akut székrekedés esetén (max. 2 hét) vagy diagnosztikai célú vizsgálatok előtt egyszeri erőteljes hashajtásra. Mivel hatásának kialakulásához 5-10 óra kell, célszerű este elfogyasztani. Várandósok számára ellenjavallt, mert alhasi vérbőséget okoz. Ugyancsak kerülendő 12 év alatti gyermekek, gyomor-bél rendszeri elzáródással küzdők vagy bélgyulladás esetén. Hosszú távú szedésekor a vastagbél visszafordítható barna elszíneződését figyelték meg.


Gyógynövények fejfájás ellen

2024. január 16.

Fotó: pixabay.com

Egyes gyógynövények már bizonyítottak a fejfájás kezelésében. Ismerjük meg közülük a rozmaring, ginkgo biloba, a kamilla és borsmenta jótékony hatásait.

A kék kamilla (Matricaria recutita L.) szeszkviterpén-lakton nevű vegyületeket tartalmazó gyógynövény, mely fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. Szabályozza az idegrendszert, és így a fájdalomingereket továbbító idegekre is hat.Hasznosnak bizonyul a megelőzésben a különböző okokból, pl. a menstruációhoz kötődő vagy a szellemi túlterheltség miatt bekövetkező fejfájás ellen.

Alkalmazás:

Főzete: 3-5 gr szárított kamillavirágot forrázzunk le, majd hagyjuk állni kb. 10 percig. Ezután szűrjük le. Igyunk belőle 1-szer naponta, 3 hónapon át.
Friss növény: Migrén esetén 2-3 levelet rágjunk el naponta.
Illóolaj: A kamilla kevés szárrésszel gyűjtött virágjából vízgőz-desztillációval nyerik. Nyugtató hatása enyhítheti a fejfájást.

Rozmaring

A rozmaring (Rosmarinus officinalis) stimulálja az agyi vérkeringést, és fájdalomcsillapító hatású kámfort tartalmaz (mely egyik biokémiai összetevője, és egyúttal erőteljes jellemző illatát is adja). A növény többek közt hat a (tavaszi) fáradtság ellen, növeli a vitalitást, és antimikrobiális, fertőzésgátló, gyulladáscsökkentő tulajdonsággal is rendelkezik. Így pl. enyhíti a télen gyakran előforduló, felső légúti fertőzések tüneteit. Közéjük tartozik, több más előidézője mellett, a fejfájás is. 


Kasvirág: őszi-téli immunerősítésre

2024. január 14.

A kasvirágfajok világszerte széles körben alkalmazott gyógynövények, történetük igen régre nyúlik vissza. 

Fotó: pixabay.comElsőként az észak-amerikai indiánok alkalmazták különböző harapások, sebek kezelésére, később pedig fertőzéses eredetű betegségek ellenszereként használták fel. Nem kellett sok idő az Európában való elterjedéséhez sem, itt elsősorban a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) termesztése honosodott meg. Ennek gyökér- és hajtásrésze is hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben. 

A növényről

A bíbor kasvirág egy évelő, lágyszárú növény, virágzata igen jellegzetes: közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít (az echinosz görög szó magyarul sündisznót jelent), virágai pedig lila színűek.

A növény hatása

A kasvirág legfontosabb hatóanyagai többek között a poliszacharidok és a poliacetilének, amelyek bizonyítottan immunstimuláns, vagyis immunrendszert erősítő hatással rendelkeznek. A növény kivonata ezenfelül vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatású, amely tulajdonságok nemcsak belsőleges készítményeknél előnyösek, hanem külsőleges felhasználás esetén is alkalmassá teszik a kasvirágtartalmú termékeket különböző bőrbetegségek, sebek kezelésére.

Kinek ajánlott?

A növény elsősorban azoknak ajánlott, akik viszonylag gyakran szenvednek felső légúti megbetegedésekben. Leghatásosabbnak akkor bizonyul, ha már az első tünetek megjelenésekor elkezdjük az alkalmazását. Megelőzési célból nem ajánlatos használni, ugyanis a betegségek kialakulásának kockázatát nem csökkenti jelentős mértékben. A növény készítményeit gyógyszertárakban leginkább tabletta vagy csepp formájában találhatjuk meg, de fogyaszthatjuk teaként is, a kasvirágtartalmú szopogatótabletta pedig a garatnyálkahártya gyulladása esetén fejt ki gyors hatást. Alkalmazása kenőcsökben is népszerű, ilyen formában gyulladásos bőrbetegségek, ekcéma, nehezen gyógyuló sebek, fekélyek kezelésére nyújthat hatékony megoldást. 


Páfrányfenyővel a demencia ellen

2023. december 04.

Fotó: pixabay.com

A páfrányfenyő (Gingkobiloba) ősei már közel 270 millió éve megjelentek a Földön, a ma ismert páfrányfenyő 65 millió éve fejlődött ki. A rendkívül ellenálló növényt az utóbbi pár százéveben több gyógyászati célra is alkalmazták, az agyra gyakorolt jótékony hatásait azonban csak 20. század közepén igazolták. Ezt követően azonban hamarosan több ginkgótartalmú készítmény is megjelent a piacon.

A ginkgó kedvező hatásai elsősorban a levélben található anyagok antioxidáns, véralvadásgátló és vérkeringést fokozó hatásához kötődnek. In vitro tesztek, állatkísérletek és humán vizsgálatok is bizonyítják, hogy a páfrányfenyő leveléből készült kivonat (a legtöbb vizsgálatban az EGb 761 jelzésű, szabadalmaztatott kivonatot használták) kedvező hatásokkal rendelkezik különféle demencia-típusok esetén.

A levél kivonata javította a kognitív funkciókat enyhe kognitív zavarral küzdők és demenciás betegek esetén is, az egészségesekre gyakorolt memóriajavító hatás azonban nem igazolt. A páfrányfenyő hatásosságát klinikai vizsgálatok igazolják Alzheimer-, vaszkuláris- és keverttípusú demenciák esetén: a levél standardizált kivonatával (EGb761) szignifikánsan jobb eredményeket értek el, mint a placebóval, valamint a hatás nem különbözött az Alzheimer-kór kezelésében használt szintetikus gyógyszerétől (donepezil). A kivonat alkalmazásával az Alzheimer-kórral járó szorongás, depresszió, valamint fülzúgás (tinnitusz) is szignifikánsan csökkenthető.

A növény kedvező hatásához több vegyület (flavonoid-glikozidok, terpenoidok) is hozzájárul, a gyógyászatban használt levél tartalmaz azonban olyan anyagokat is (ginkgolsavak), amelyek kedvezőtlen hatásokkal rendelkeznek. A ginkgolsavak allergizáló, DNS-károsító, és az ideg- valamint immunrendszerre mérgező hatásai miatt fontos, hogy csak olyan terméket használjunk, amelyben ezen vegyületek mennyisége nagyon alacsony (<5 ppm). Gyógyászati célra tehát régóta használt és vizsgált, jól meghatározott összetételű kivonatokat tartalmazó gyógyszerek alkalmazása javasolható.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...38