Információk, érdekességek

Rózsagyökérrel a stressz ellen

2020. augusztus 17.

Az illatos varjúháj a ginzenghez és az álombogyóhoz hasonlóan adaptogén hatással rendelkezik és javítja a szervezet stresszel szembeni ellenállóképességét.

Az illatos varjúháj vagy másnéven rózsagyökér, aranygyökér (Rhodiola rosea L.) Európa, Észak-Amerika és Ázsia magashegységeiben, valamint a sarkvidéki területeken fordul elő. Időszámításunk után 77-ben dokumentálták először gyógyhatásait. Észak-Európában, Szibériában és Kínában évszázadok óta használják a hideg és a fizikai megterheléssel szembeni ellenállóképesség fokozására, a fáradékonyság, a gyengeség és az impotencia kezelésére, és az immunvédekezés javítására.

Szibériában a mai napig az esküvőn az ifjú pár egy csokor aranygyökeret kap, hogy a termékenységüket segítsék. Sportolók és orosz űrhajósok is használták a fáradtság megelőzésére és a teljesítőképesség fokozására.

Az 1960-as évek óta számos klinikai vizsgálatot folytattak az illatos varjúháj hatásának feltérképezésére. Több kutatás kimutatta lehetséges jótékony hatását a munka és stressz okozta fáradtságra, kiégésre, depresszióra, valamint a fizikai és szellemi ellenállóképesség, figyelem javítására. Immunmoduláló és gyulladáscsökkentő hatását állatkísérletekben igazolták.


Teát és gyógyteát a patikából

2020. augusztus 08.

A gyógyteáknak számos betegség kezelésében fontos szerepük lehet, ugyanakkor a patikákban több olyan teával is találkozhatunk, amelyet nem elsősorban gyógyteának tartanak – pedig ha alaposabban megvizsgáljuk őket, kiderül, hogy számos előnyös, egészségvédő hatással rendelkezik a zöld tea és a többi, elsősorban élvezeti céllal fogyasztott tea is. Most induló sorozatunkban a leggyakrabban alkalmazott teákat, gyógyteákat mutatjuk be.

Fotó: pixabay.comA betegek többsége a gyógynövények közül minden bizonnyal a gyógyteaként használható növényekkel találkozik először: a hasfájós csecsemők, kisgyermekek kezelésében a kamilla- vagy édesköménytea a modern gyógyszerek korában is őrzi jelentőségét, és a csecsemő- és kisgyermekkorban gyakori enyhébb bőrgyulladás csillapításában is máig kulcsszerepe van a kamillateának.

Már az őskorban is…

A gyógyteák történetének kezdetéről nem sokat tudunk, de feltételezhető, hogy már az ősember is készített hideg vagy meleg vizes kivonatot növényi részekből. Az idők során felismerték egyes növények gyógyhatását, és arra is rájöttek, hogy a „hatóanyagok” általában jobb hatásfokkal vonhatók ki meleg vagy forró, mint hideg vízzel. Ma már tudjuk, hogy a forrázás azzal az előnnyel is járt, hogy a teakészítés során elpusztul a növényi alapanyagon és a vízben lévő kórokozók jelentős része.

Míg a modern gyógynövénykészítmények között sorra jelennek meg az olyan termékek, amelyeket az elmúlt évtizedek kutatási eredményei nyomán fejlesztettek ki, a gyógyteák összetételében, alkalmazásában nagyon kevés változás történt az elmúlt száz évben. Ez részben előnyös is: a teáink nagy része évszázadokon át kipróbált és biztonságosnak bizonyult növényekből készült.

A napjainkban forgalomban lévő gyógyteák összetétele, felhasználása jórészt a tapasztalaton, tradíción alapul.

A legjelentősebb változás egyes gyógytea-alapanyagok eltűnésében és az adagolás változásában fedezhető fel. Ma már nem alkalmaznak teaként olyan növényeket, amelyek már kis mennyiségben is mérgezők lehetnek.

  • Így például az évszázadokon át fogyasztott – és sok ember halálát okozó – gyűszűvirág- (Digitalis sp.) tea már csak a történeti munkák lapjain található meg, a modern könyvek még az érdekességek között sem említik.
  • Számos növényről derült ki az elmúlt évtizedekben, hogy hosszú távon károsítják a szervezetet, vagy olyan más nemkívánatos hatásuk van, amelyet a hosszas tradicionális felhasználás dacára sem ismertek fel. Ezek közé tartozik a fekete nadálytő (Symphytum officinalis), amely levelének teáját mozgásszervi panaszok enyhítésére fogyasztották. A nadálytő alkaloidjainak májkárosító hatása ma már közismert, ezért termékeit csak külsőleg, ép bőrön alkalmazzák (így nem szívódnak fel veszélyes mértékben).

A nyári sérülések legjobb ellenszere: árnika

2020. július 21.

Fotó: pixabay.com

A nyár egyik elengedhetetlen csodaszere az árnika, amely a világ egyik legérzékenyebb és legnépszerűbb gyógynövénye – egyre többen fedezik fel maguknak itthon is. Az árnika külsőleg alkalmazva gyorsítja a kék foltok és zúzódások gyógyulását, enyhíti az izomfájdalmakat, míg belsőleg homeopátiás formában többek között műtéteknél a vérzékenység csökkentésére alkalmazzák.

A legtöbb ismert gyógynövényt főként a téli időszakban használjuk immunerősítésre vagy megfázás ellen. Pedig a kánikulában is nagy szükségünk van a természetes megoldásokra, ráadásul. Az arnica montana nevű különleges gyógynövényt tengerszint feletti 2000 méter magasságban kézzel szedik a nyári hónapokban, előfordulása azonban egyre ritkább: rendkívül érzékeny növény, ezért ahol az ember megjelenik, onnan az árnika elköltözik.

A virágzó sárga növényt külsőleg és belsőleg egyaránt használják: a sebészek és a traumatológusok gél vagy kenőcs formájában, külsőleg a sérült területek gyulladásának és duzzanatának enyhítésére, belsőleg pedig homeopátiás gyógyszerként a vérzékenység csökkentésére, valamint a gyógyulás gyorsítására.

plasztikai sebészek szintén kedvelt készítménye: a műtétek utáni külső kék foltokat gyógyítják vele külsőleg és belsőleg egyaránt.

A leggyakrabban a sportorvoslásban alkalmazzák. Ha sportolni indulunk a melegben, érdemes egy tubus árnikát az edzőcuccunk zsebébe rejteni, de a masszázsnál is rendkívül hatékony!


Vigyázzon a gyógynövényekkel, ha véralvadásgátlót szed!

2020. június 21.

Fotó: gettyimages.com

Igen sokan használnak manapság különböző véralvadásgátló készítményeket, melyek csökkentik a fokozott vérrögképződést. Viszont gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon lehet-e a terápia mellett gyógynövényeket is szedni, nem-e lép velük esetleg kölcsönhatásba a szer. A kérdést prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolja meg.

Nem csak a gyógyszerkölcsönhatásokra kell odafigyelni

Azok, akik véralvadásgátló terápiában részesülnek, jól tudják, hogy komoly odafigyelést igényel az, milyen gyógyszereket vesznek be mellette. Ez elsősorban a régi típusú, kumarin-származékoknál jelent gondot, ugyanis náluk bizony igen gyakran előfordulnak gyógyszerkölcsönhatások, mely által fokozódik vagy épp csökken az adott szer hatása. (Épp az ebből a szempontból semleges gyógyszerek száma a legkevesebb!) Ez természetesen nem csupán a folyamatosan alkalmazott tablettákra vonatkoznak, hanem bizony az olyan alkalmi készítményekre is, mint pl. a nem-szteroid fájdalomcsillapítók. Érdemes továbbá azzal is tisztában lenni, hogy a gyógyszerek mellett a gyógynövények alkalmazására is nagy figyelmet kell fordítani, mivel ugyanúgy megváltoztathatják a véralvadásgátlók hatásfokát.

Nagyon sok gyógynövény is interakcióba kerül a K-vitamin antagonistákkal (kumarin- származékokkal), és ekkor megnőhet a vérzéses szövődmények rizikója.  De nemcsak ezekkel, hanem a vérlemezke összecsapzódást gátló aspirinnel, thienopyridinekkel is! Ennek kétféle oka lehet: vagy fokozza a szer hatékonyságát (vagyis túlzott lesz azaggregáció – vagyis az összecsapódás-gátlás és ezáltal a kezelés hatástalanná válik), vagy pedig negatív hatást gyakorol a vérlemezkékre – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Ezen a területen nagyon igaz mesterem, Dr. Egedy Sándor tanár úr kijelentése: „Ugye az orvos ad gyógyszert és azt hiszi, hogy kezel. Másrészt azért placebot is indokoltan adhatunk és a beteg azt hiszi hogy kezelve van.  De ha az orvos is azt hiszi, hogy kezel, a beteg is azt hiszi, hogy kezelve van, de a valóságban semmi sem történik: no, az az igazi életveszély”!.


Az erőt adó maca gyökér – fedezzük fel

2020. április 22.

Fotó: gettyimages.com

Ez az Andok perui lejtőin őshonos növény többek közt vitalitást elősegítő, energizáló, állapotjavító hatásáról ismert ősidők óta. A maca gyökeret – többféle formában – napjainkban is gyógyhatása miatt alkalmazhatjuk. De nagyon ajánlott egészséges táplálékok összetevőjeként is fogyasztanunk. Különösen hasznos lehet a téli időszak okozta fáradtság leküzdésére, valamint évszakváltáskor a könnyebb talpra állás érdekében.  Vegyük számba összes jótéteményét!

Milyen növény a maca gyökér (perui ginzeng)?

A keresztesvirágúak rendjébe tartozó maca gyökér (Lepidium meyenii) gumós zöldségféle, külsőre leginkább a retekhez, hatásában pedig a ginzenghez hasonlít. Gyógyerejét már a perui őslakosok is ismerték, és az Andok 3000 m fölötti lejtőin termesztették. A növény kiválóan alkalmazkodott a szélsőséges időjárási körülményekhez, és ma is ezt tartják róla. Évszázadokon át használták fel különböző bajokra, és gyógynövényként a spanyol hódítás után vált lassan, fokozatosan ismertté világszerte. Főként a XX. század második felében terjedt el Európában, de hazánkban csak a közelmúltban bukkant fel receptekben és a felfedezendő természetes gyógykészítmények között.

Feldolgozása

Az igazi, leszüretelt maca gyökeret több hétig szárítják a napon. De nem mindegy, hogy ezt megfelelő módon teszik-e: ha pl. gyorsan szárítják, az íze erősebb, kellemetlenebb lesz A napon való szárítás egyébként azért fontos, mert lehetővé teszi  a maca gyökér tápanyagai, hatóanyagai és édeskés íze koncentrálódását. Szárítás után finomra őrlik, és a leggyakrabban por alakban történő használatra készítik elő. Az utóbbi időben kivonata kapszula, folyadék, tabletta formájában is elterjedt.

Hogyan válasszunk?

Csak a 100%-ban valódi maca gyökérből készült (lehetőleg bio) termékek esetében profitálhatunk maximálisan a növény előnyös tulajdonságaiból, mind ízben, mind pedig hatékonyság tekintetében. Ez vásárláskor rendkívül fontos, hiszen a maca gyökér bővelkedik számos értékes tápanyagban, többek közt növényi fehérjében (aminek erőnlét javító hatása köszönhető), vasban, kalciumbank, cinkben, magnéziumban, vitaminokban…. Az összetevők aránya/mennyisége eltérő lehet a különböző kiszerelésű termékekben.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...28