Információk, érdekességek

10 dolog, amit fel kell adnod, hogy továbbléphess!

2021. április 15.

Talán könnyebb mondani, mint megtenni - ám ha szeretnénk szárnyalni, továbblépni új dolgok felé, fel kell adnunk azokat, amelyek lehúznak bennünket. Kezdjük el még ma. De mely dolgoktól, érzésektől kell megszabadulnunk?  

Ne hagyjuk, hogy mások véleménye irányítsa életünket! Az emberek csak a nevünket tudják, a történetünket nem. Talán hallottak róla, mit tettünk, de sokan nem tudják, min mentünk keresztül. Nem az számít, mit gondolnak ők, hanem hogy mi mit gondolunk magunkról! Olykor pontosan azt kell tennünk, ami nekünk a legjobb, és nem azt, ami mindenki másnak jó.

A múltbeli hibák miatt érzett szégyen. Persze, az ember sokszor hibázik– ez így van rendjén. De minél gyorsabban elfogadja, annál hamarabb léphet túl ezen és lehet sikeres. A múlt nem egyenlő a jövővel – csak mert tegnap elrontottunk valamit, vagy ma semmi sem sikerült. Nem egyenlő a jövő azzal sem, ha rossz passzban voltunk hat hónapig, vagy akár 15 évig. Ezeknek nincs befolyása a jelenre vagy a jövőre. Az számít, mit csinálunk éppen most.

Határozatlanok vagyunk abban, mit szeretnénk. Ez nem helyes! Sosem fogunk kilépni abból, ami nem jó nekünk, ha nem tudjuk, hol is szeretnénk igazán lenni. Mindig keresni kell, szenvedéllyel dolgozni céljaink elérésén. A szenvedély elhanyagolása blokkolja a kreativitást. Ha szenvedély van, van energia is, ám ha nincs, akkor az energiának és kreativitásnak is híján vagyunk. Az energia szükséges a sikerhez! Találjuk tehát ki, mit akarunk pontosan és szenvedéllyel dolgozzunk megvalósításán!

Halogatjuk a célokat, melyek számítanak nekünk. Két alternatíva adódik az életben: elfogadni a körülményeket olyannak, amilyenek, vagy pedig elfogadni a lehetőséget, hogy változtassunk rajtuk. Kövessük intuícióinkat! Ne adjuk fel, ha valamit igazán szeretnénk. Ha van szeretet és inspiráció, már nem alakulhatnak rosszul a dolgok – és bármi is az, amit meg szeretnénk tenni, lássunk hozzá most. Ne legyen sok „majd holnap” – szinte biztos, hogy egy évvel később azt kívánjuk, miért is nem vágtunk bele abba a valamibe korábban?

Azt választjuk, hogy nem csinálunk semmit. Nem határozhatjuk meg, hogyan fogunk meghalni és mikor. Csak azt dönthetjük el, hogy akarunk élni. Minden nap egy új esély a választásra – válasszuk azt, hogy megváltoztatjuk a tervünket. Vagy válasszuk mostantól a negatív helyett a pozitív gondolatokat! Válasszuk azt, hogy olyasmit csinálunk, amire büszkék lehetünk. Válasszuk azt, hogy másokban a jót látjuk meg – és mi is ezt mutatjuk magunkból.  Éljünk őszintén és igazán – most!


Megtalálták a tavaszi madárdal beindítóját

2021. április 06.

A skóciai Edinburgh-hoz közeli Roslin Intézet valamint a japán Nagoja Egyetem kutatócsoportjai felfedezték, hogyan hat az évszakok váltakozása a madarak agyának egy részére - tudósított a BBC. Kiderült, hogy az agyalapi mirigyhez közeli sejtek tavasszal egy hormont választanak ki, így a madár gyakrabban kezd énekelni, hogy magához vonzza jövendőbeli párját.  

"Eddig is tudtuk, hogy az agy mely részére van hatással az évszakok váltakozása, de azt nem, hogy pontosan mi is történik ott" - magyarázza Peter Sharp, a Roslin Intézet kutatója. "Most sikerült azonosítani a tavasszal lejátszódó agyi folyamat fő jellemzőit".

A kutatók egy vadonatúj technológiát alkalmazva, egy "genomcsip" segítségével a japán fürj 28 ezer génjét vizsgálták át. A madarakat ezt megelőzően a hosszabb-rövidebb nappaloknak megfelelően különböző ideig világították meg. Kiderült, hogy az agy felületén elhelyezkedő sejtek génjei bekapcsolódtak, mihelyst több fény érte a madarakat, és elkezdték kiválasztani a pajzsmirigyserkentő hormont (TSH).

A TSH-t eddig csak a növekedéssel és az anyagcserével hozták összefüggésbe. Most a kutatók felfedezték, hogy közvetetten eléri, hogy az agyalapi mirigy nemi hormonokat, gonadotropinokat bocsásson ki. Ezek pedig végezetül megnagyobbítják a madár heréit, ami azt eredményezi, hogy az belekezd párcsalogató énekébe.


Jácint, nárcisz, tulipán: a tavaszhírnök virágok gondozása

2021. április 05.

A jácint továbbra is a húsvéti virágok egyik legjellegzetesebb növénye, illatos, rengeteg színben elérhető, és locsolkodásnál is elengedhetetlen ajándék. Hogyan gondozzuk, hogy sokáig megmaradjon?  

Barkával, ágakkal, pillangós és tündéres dekorációval szemrevaló asztali dekorációt készíthetünk az ünnep előtt. A természetes alapok, fonott kosarak igazán trendiek 2010 tavaszán. Ugyanakkor az antikolt hatású alapok, mint például a díszített csészék is jól mutatnak a húsvéti reggeli mellett.

Tavaszváró tippek a virágok szerelmeseinek
A vágott virág hosszabb ideig marad szép, ha…

  1. vázába helyezés előtt 1-2 centiméternyire, enyhén ferdén visszametsszük és lemossuk minden virág szárát. 
  2. a virágokat kimosott, tiszta vázába helyezzük.
  3. kioldjuk a csokrot összefogó drótot, madzagot. 
  4. a virág száráról a vízbe kerülő leveleket, bimbókat letörjük 
  5. a virággal telt vázát nem állítjuk kályha vagy fűtőtest, napos vagy huzatos ablak közelébe. 
  6. a hervadó virágok „újjáéleszthetőek”, ha pár órára vízfürdőbe helyezzük őket.

  +1 A virágok élettartama növelhető, ha vizükbe egy kanál cukrot helyezünk. Ez azonban fajtafüggő – érdeklődj a virágostól!


A migrén és a tanulási képességek összefüggéseit vizsgálták

2021. március 30.

Fotó: gettyimages.com

A migrénben szenvedő felnőtt és gyermek betegek vizuálisan irányított, asszociatív tanulási képességeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, erről szóló tanulmányuk a fejfájással foglalkozó egyik vezető folyóiratban, a Cephalalgiában jelent meg, a cikk egyik ábrája pedig címlapra is került – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A kutatásban Nagy Attila és munkatársai egy eredetileg amerikai teszt (Rutgers Acquired Equivalence Test) saját maguk által továbbfejlesztett változatával vizsgálták a migrénben szenvedő pácienseket.

A kutatás eredményei szerint a migrénes felnőttekben a vizuálisan irányított asszociatív tanulás teljes egészében – a betanulási és tesztfázisban is – jelentősen leromlott tanulási teljesítményt találtak. A tanulmány fő újdonsága és eredménye, hogy a tanulási funkciók felnőtteknél tapasztalt romlása a gyermek migrénes betegek esetében még nem jelenik meg.

Ez új aspektusba helyezheti a migrént, mint betegséget, ugyanis eredményeik szerint a kognitív funkciók romlása nem a betegség szerves, velejáró következménye, hanem, mint ahogy a kutatócsoport vezetője, a közlemény levelező szerzője, Nagy Attila gondolja, a betegség előrehaladtával fejlődhet ki.

A vizsgálat teljes egészében a SZTE Szenzomotoros Kutató Laboratóriumában zajlott. A felnőtt migrénes betegeket a Bács-Kiskun Megyei Kórházból, a gyermek páciensek az SZTE Gyermekgyógyászati Klinikájáról érkeztek.


Mutálódó vírusok - természeti programok

2021. március 29.

Mik azok a betegségek? 

Nos, a logikából az következik, hogy a baktériumok vagy vírusok mindig egy adott probléma kapcsán jelennek meg, de mint segítők és nem mint kórokozók. Mivel azonban egy bizonyos betegség kapcsán mutathatóak ki, ezért tekintjük őket kórokozónak, de figyelembe kell venni néhány tényt, mely ugyan nem szül antagonisztikus ellentéteket a vázolt elmélet és a hagyományos felfogás között, de mindenképpen figyelemre méltóak:

• Télen pont ugyanannyi náthát „okozó” baktérium van a levegőben, mint nyáron, mégis télen betegszenek meg inkább az emberek
• A kézmosással nem lesz lényegesen kevesebb organizmus a kezünkön
 

A lehető legjobb fogkefével és a leghatékonyabb fogkrémmel együtt is csak 25%-os a fogaink védettsége( és az is csak rövid ideig tart ) mégis valakinek kiválóak a fogai másnak pedig könnyen romlik, holott ugyanazok a feltételek

• A pszichoszomatikus és az autóimmun (mikor a szervezet immunrendszere a szervezet ellen fordul) megbetegedések puszta ténye is elkedvetlenítheti a bakteriológusokat.
 
Ez utóbbi azért is különösen érdekes, mert a betegségeket lehet pszichoterápiával gyógyítani. Ebben az esetben a terapeuta és a kliens háttérben futó algoritmust, vagy programot változtatják meg úgy, hogy az többé ne okozzon problémát. Ezt hívják a parapszichológiában programozásnak, a pszichológiában szuggesztiónak.

Tudattalanunk programjai 

Vagyis a pszichoszomatikus betegség nem más, mint egy háttérben (a tudattalanban) „futó program”, melynek megnyilvánulása testi szinten maga a betegség. Egy ilyen program lehet berögződés, de lehet veleszületett is. Berögződés, vagy szülői, társadalmi programozás tipikus példája, hogy a hidegben megfázhatunk, ne egyél mosatlan gyümölcsöt, mossál kezet evés előtt, vagy mossál fogat. Ezek a programok hatnak ránk és, ha olyan helyzetbe kerülünk, aktivizálódhatnak. Ha nem mosunk kezet evés előtt könnyen „megfertőződhetünk”, vagy a hidegben tényleg náthásak lehetünk, de ez inkább tulajdonítható a belénkszuggesztált programoknak, mint a környezeti tényezőknek. 
A nátha kapcsán fellépő baktériumok csak a lehetőséget adják meg a gyógyulásra, a bevett gyógyszerek csillapítják a tüneteket (oki kezelést értelemszerűen képtelenek adni, mivel csak a megjelenő baktériumokra hatnak). A helyzet az, hogy ezek a belénk nevelt programok olyan erősek, hogy észre sem vesszük a működésüket. Az ember veleszületett programjairól külön cikket lehetne írni, elöljáróban csak annyit, hogy ezek aktivizálódnak a beavatások révén.

A századik majom hatás és a szinkronicitás 

A századik majom hatás egy kutatásból született legendás csak egy tanmese, (Bővebbe IDE kattintva tudsz a kutatókról és a szigeteken édesburgonyát mosó majmokról olvasni >> https://hu.wikipedia.org/wiki/A_sz%C3%A1zadik_majom_hat%C3%A1s) de ilyen események vannak a való életben is. Ilyen mikor egy rég nem látott ismerős eszünkbe jut, mire kapunk tőle egy telefont (ez ebben az esetben nem prekogníció), vagy mikor tudósok egymástól függetlenül fedezik fel ugyanazt. Ezek az úgynevezett szinkron esetek, az esemény pedig a szinkronicitás nevet kapta (C.G. Jung, W. Pauli után), mely a definíció szerint két esemény közötti összefüggés vagy elv. 
 
Ennek a jelenségnek a magyarázata nem a cikk témája, de van jelentősége, ha a természeti programokról beszélünk. A vírusok vagy baktériumok például a szinkronicitás elvének megfelelően működnek. Vagyis, ha valamely oknál fogva felüti fejét a világon bárhol egy „kórokozó”, akkor szinte valószínű, hogy az megjelenik máshol is, még akkor is, ha a két pont között igen nagy távolságok vannak és nem történt érintkezés. Egy ilyen szinkron eseményben megjelenő vírust az is aktiválhat, ha egyszerűen beszélünk róla. Ez persze nem úgy értendő, hogy homokba kéne dugni a fejünket, de a félelemkeltő beszámolók semmiképpen nem célravezetők, mert a folyamatosan stresszelő tömeg immunrendszere kevésbé lesz hatékony, amennyiben tényleg kitör a járvány.   
 

Szinronicitás és vírus-aktivitás 

Erre igen jó példa a madárinfluenza- járvány, amely napjainkban ütötte fel a fejét. Magyarországon a lakosság nagyobb hányada fél egy lehetséges járványtól és ez a szinkronicitás hatására éppen aktiválhatja azt. Ez a világ népességének nagy százalékára nézve is igaz. 
 
Tehát aktuális, háttérben futó programjaink hatással vannak egy járvány hatékonyságára, így (is) illeszkedik az ember a természet rendjébe. Egy vírus mutálódása nem megmagyarázható, hacsak nem illesztjük bele a világot leíró algoritmusok közé. Egy „kórokozó” mindig akkor jelenik meg, mikor szükséges, mikor helyre kell állítania bizonyos egyensúlyokat. Úgy és akkor mutálódik ahogyan programja „előírja” számára, hogy képes legyen az egyensúlyfenntartó szerepét elvégezni. Ezekbe az egyensúlyokba nem mindig látunk bele. 
 

Ha embert leíró programok hatással vannak szervezetünk működésére akkor, ezek manipulálásával, képesek vagyunk-e felülkerekedni a leggyilkosabb vírusokon, mint a természet egyik egyensúlyfenntartó rendszerén? Ez a téma számos vitát váltott már ki orvosok, parapszichológusok, pszichológusok és egyéb tudományok képviselői között. Az tűnik csak bizonyosnak, hogy léteznek olyan programok, melyek meghatározzák a természet rendjét, szabályozzák azt és ha megbomlani látszik valahol az egyensúly, akkor aktiválódnak a „védelmi szervek”. 


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...848586...476