Információk, érdekességek
Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek
2021. február 09.
Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.
A kutatásában olyan kutyák vettek részt, akiket gazdájuk bevonásával tanítottak meg arra, hogy éber állapotban, rögzítés nélkül, mozdulatlanul feküdjenek az MR szkennerben. A mai napig a világon csupán néhány kutatócsoportnak sikerült családi kutyákat megtanítani erre, és most közülük kettő, az előbb említett magyar és a mexikói csoport (National Autonomous University of México, Institute of Neurobiology) fogott össze, hogy elvégezzék az egyedülálló teszteket.
Húsz kutya és harminc ember vett részt a funkcionális MRI vizsgálatban, amelyben más kutyák és emberek fejét elölről és hátulról mutató rövid videoklipeket vetítettek nekik.
A vizsgálat meglepő hasonlóságokat és különbségeket tárt fel a kutyák és emberek agyi válaszai közt. Lényeges hasonlóság, hogy a kutyák és emberek agyában is vannak olyan úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek, amelyek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát. “Kutatócsoportunk korábban hallási vizsgálatok során már kimutatott fajtársérzékeny agyterületeket kutyáknál és embereknél is. Most az derült ki, hogy a fajtársérzékenység a vizuális ingerfeldolgozás esetén is fontos rendszerező elv az emlős agyban” – magyarázza Andics Attila, a kutatás vezető szerzője.
Jelentős eltérés viszont, hogy kutyáknál a kutatók nem figyeltek meg úgynevezett arcérzékeny agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak, vagy valami mást, például a fej hátsó részét, miközben jól ismert, hogy az emberi agyban az arcoknak kiemelt szerepük van.
“Az agyi válaszmintázatok elemzése megerősítette azt, hogy kutyáknál a fajtárs-preferencia elsődleges az arcpreferenciával szemben, míg embereknél az általános arcpreferencia elsődleges a fajtárs-preferenciával szemben. Ez alapvető különbség, amely az agykérgi arcfeldolgozás tekintetében egy – emlősfajok közötti – lényeges eltérésre utal. Eredményeink azokat az fMRI tanulmányokat is más megvilágításba helyezik, amelyek kutyáknál arcérzékeny agyterületekről számoltak be: úgy gondoljuk, hogy a korábbi kísérletekben a kutyaarcokra mutatott érzékenység valójában nem az arcra, hanem a fajtársra vonatkozó agyi érzékenységet takar” – idézik a tanulmányban Bunford Nórát, a magyarországi fMRI adatgyűjtés koordinátorát.
Interjú Illemtan - álláskeresőknek
2021. január 29.
Az élet bizonytalan. Kezdjük a desszerttel! Az állás interjú nagyszerű dolog! Tulajdonképpen olyan hely, ahol kizárólag nagyszerű dolgok történhetnek velünk. Kávéval kínálnak, új emberekkel ismerkedhetünk meg, és kíváncsiak ránk. Ha nem bennünket vesznek fel, akkor sem leszünk rosszabb helyzetben, mint jelenleg.
Mégis sokan rettegve mennek el az interjúra, és bakit bakira halmoznak, főleg ami az etikettet illeti. Ha kávéval-teával, ásványvízzel kínálnak, tilos azt válaszolni: Ebben a sorrendben jó lesz! Ennyit mindannyian tudunk, ám az illemtanról sokkal kevesebbet. Rövid összeállításunk a felvételi beszélgetéseken való illedelmes viselkedésről szól, irodai környezetben.
Az alapok
Minden cégnél illik elegánsan megjelenni. A piros tilos!? Ugyan! Olyan holmiban kell menni, ami jellemző, nem hivalkodó és nagyon jó minőségű. Az interjún ápolt legyen a körmünk, (férfiaknak is!) hiszen a kezünk mindig előtérben van. Hajunk legyen gondozott, és a cipőnket is meg kell pucolni a találkozó előtt. Ne hordjunk kirívó ékszert, és sminkeljünk diszkréten. Nem javasolt a túlságosan mini szoknya viselete. Az ékszernél az alapszabály, hogy kettőnél többet ne viseljünk. Ha fülbevalónk diszkrét, akkor egy nyakék és karkötő, ha erőteljesebb, akkor fülbevaló és még egy ékszer a maximum.
Férfiként a nyakkendőnk - ha viselni kell - mindenképp a megfelelő magasságúra legyen kötve, a nyakkendő csúcsa elérje a nadrágszíj vagy a nadrággomb vonalát.
A hagyományos etikettel általában mindenütt nyerők lehetünk
Az érkezés
Tévhit, hogy hosszú percekkel előbb kell érkezni. ha mégis így teszel, nézz körbe a környéken, nézd meg a bemenő és kijövő kollégák arcát, testbeszédét, vajon mennyire szerethetnek itt dolgozni?
Légy pontos, de 5 percnél korábban ne érkezz ha lehet. A recepción vagy a titkárságon mutatkozz be, mosolyogj, és magabiztosan mondd meg, kihez jöttél. Ha hellyel kínálnak, legyen nálad egy szakkönyv, vagy szakmai lap, hogy jó benyomást kelts, mutasd meg, hogy minden percedet a szakma megismerésével töltöd. (Ha a pozíció olyan akkor a mobilodon is olvashatsz, de inkább jobb, ha mégsem telefonozunk várakozásközben!)
Könyvelőknek pénzügyi lap, marketingesnek a Kreatív legújabb száma, stb ...
Érkezéskor a házigazda nyújtja a kezét. Ha hölgy érkezik, akkor a nő ad kezet először. Ha izraeli (zsidó vezetésű) céghez megyünk, akkor a nők inkább ne nyújtsanak kezet, mert ott ez akár udvariatlanságnak is számíthat. Egyszerre üljünk le a munkáltatóval, várjuk meg, míg hellyel kínál bennünket. Fontos, hogy ő jelölje ki, hogy hová akar ülni. Ne lenne jó elfoglalnunk a helyét. Legyen nálunk egy önéletrajz, még akkor is, ha már korábban el kellett küldeni.
Általában az interjún 1-3 fő van jelen a cég részéről. A cég oldaláról is illetlenség, ha első beszélgetésen egyből egy bizottság elé teszik be a jelöltet - indokolt esetben ennek lehet oka, de ritka dolog.
A névjegy
A találkozón okos dolog lehet névjegyet is adni, főleg, ha mi is kapunk. A névjegyen a nevünk, a címünk (e-mail is!) telefonszámunk és a végzettségünknek megfelelő titulus álljon, semmi más. Jó ötlet lehet egy QR kód a Linkedin profilunkra. Aki állást keres, készíttessen magának hófehér egyszerű névjegyet. Illetlenség a jelenlegi céges névjegyünket átadni. Az sem jó, ha mindenféle olcsó, cifra kártyát készíttetünk.
Mire valók az álmok?
2021. január 24.
Irracionálisak, felkavaróak, mámorítóak vagy akár rémisztőek – álmaink a leggyakrabban meglepnek minket. Hogyan értelmezzük őket, és vajon higgyünk-e bennük? Tudjuk-e, mire szolgálnak? Ha ingadozunk a válaszadásban, bár az álomkutatók véleménye sem egységes, íme néhány megközelítés és vizsgálati eredmény hozzá.
Az ókorban úgy hitték, hogy az álmok továbbítják az istenek által küldött üzeneteket, melyek felfedik a jövőnket. Évszázadokkal később, Sigmund Freud, a pszichoanalízis megteremtője, 1899-ben az Álomfejtés c. művében az álmot a tudatalatti vágyak kifejeződésének tartotta. Az álmok tanulmányozása ma is szembekerül a feltárás nehézségeivel, és kutatók sokaságát mozgósítja szerte a világon, hogy megpróbálják megmagyarázni „áloméletünk” rejtelmeit.
Hosszú ideig úgy gondolták, hogy csak az alvás paradoxális (REM) szakaszában álmodunk, melynek jellemzője: a gyors szemmozgás és időleges alvási bénulás (izomtónus ideiglenes megszűnése), fokozott agyi aktivitás kíséretében. Ezeket a rövid (10-45 perces) epizódokat, melyek 4- 5-ször ismétlődnek éjjelente (egy 8 órás alvás alatt összesen kb. 2 órán át) azonosították tehát elsőként az álmok megjelenési helyeként. Később azonban az alváskutatók megállapították, hogy a lassú hullámú alvásfázisokban is álmodunk. Így az olyan emberek, akiknek nincs paradoxális alvásuk (agykárosodás miatt vagy bizonyos gyógyszerek szedése következtében), továbbra is álmodnak.
Amennyiben az emberek eltérő módon alszanak, akkor az álmaik is különböznek. Összetettek, képekben, érzelmekben gazdagok a paradoxális álom alatt, amikor az érzelmi központok nagyon aktívak. Míg egyszerűbbek, konkrétabbak a lassú alvási fázisban, és kevésbé könnyen emlékszünk rájuk: minden másodikra, ha hirtelen felébresztenek minket, míg a REM szakaszban 10-ből 8-szor. Így az agyunk egész éjjel „tartalmat termel.” Mindazonáltal ezekből a „mozdulatlan utazásokból” sokat elfelejtünk.
Mi az álmok szerepe?
Kutatások kimutatták, hogy a hippocampus, a memória kulcsfontosságú területe az agyban erősen aktiválódik a paradoxális alvásszakasz közben. Az alvás bizonyítottan részt vesz a memorizálás folyamatában, de a valóságban inkább a memóriánkban tárolt információk válogatása, elrendezése és különösen elfeledtetése lenne a szerepe. Így „agytisztító” folyamatnak is nevezhető, hogy helyet juttasson a további információknak/emlékeknek, és elkerülhető legyen az idegi hálózatok túlterhelése. Ez az információ-felejtés megmagyarázhatná, hogy miért irracionálisak az álmaink, miután sokszor egymáshoz nem kapcsolódó képeket kevernek össze. Úgy tűnik, hogy az álmoknak az átélt érzelmek szabályozásában is szerepe van, lehetővé téve számunkra az álmodás intenzitásának csökkentését, a hátralépést tőlük és a pszichés egyensúly megőrzését.
Miről álmodunk?
Az 1950-es években amerikai pszichológusok létrehozták az első álombankot (DreamBank) jelentős mennyiségű forrásból és tudományos tanulmányból összeállítva, majd elérhetővé tették a kutatók számára. Ez a máig is hozzáférhető adatbázis több mint 20 000 „álomjelentést” tartalmaz, mely különböző korosztályokból és demográfiai csoportokból származik. Mindent megtalálunk bennük, de talán meglepő, hogy különösen a mindennapi életről és szociális interakcióinkról számolnak be, miközben 90%-ban jelen vagyunk bennük.
Gyakori álom, mely az előző napra vonatkozik, akkor is, ha ez nem egy „visszajátszott jelenet”, hanem minden összekeveredik benne, és sokszor örült, esztelen vagy akár abszurd. Egyébként, ha az érzékek közül a látás (általában színesben) és a hallás dominál leginkább az álmokban, a szaglás és az ízlelés nagyon ritka (1%). Amellett álmaink „forgatókönyvei” tartalmazhatnak (gyakran torzult) olyan külső ingereket is, mint pl. autók zaja, esőhang stb.
Home office - kényszerültünk a bizalomra, itt az eredmény
2021. január 23.
Otthon dolgozni - eddig küzdeni kellett érte, ma pedig helyzetből adódóan a dolgozók és a cégek kikényszerítették a bizalmat egymás felé, mivel a világjárvány miatt nem volt más esély. Vajon hogy alakítja át a világot a terjedő és ténylegesen működő otthoni munkavégzés? Infografika, amiből kiderül!
A fiatalférfi-szindróma
2021. január 22.
Ha vizsgakérdésként feltenném azt a kérdést, miért élnek a férfiak rövidebb ideig, attól tartok, kevesen tudnák a jó választ. A legtöbben arra tippelnének, hogy a férfiak kevéssé vigyáznak az egészségükre. Ez részben igaz, de ha ez a férfiakra általában jellemző, kell legyen válasz arra is, hogy miért ilyenek a férfiak.
A válasz evolúciós nézőpontból és kicsit sarkítva így hangzik: a férfi fogyóeszköz, nem arra teremtette az evolúció, hogy sokáig, egészségesen éljen, hanem arra, hogy sikeresen szaporodjon. A hosszú, nyugalmas, egészséges élet és a sikeres szaporodás az evolúció ringjében a férfi esetében egymásnak ellentmondó, egymást kizáró célok.
Tény, hogy az egészségügyi tanácsokat a nők olvassák, a vitaminokat ők szedik és dugdossák a családtagok orra alá. Ők azok, akik igyekeznek egészségesen táplálkozni, és szelektíven gyűjtik a szemetet is. A férfi nagyobb halandósága ma ilyen vonásokban manifesztálódik, de a nők élethosszbeli előnyét már az ókori temetők vizsgálata is alátámasztja, és amióta léteznek a demográfiai nyilvántartások, ez az előny mindig is kimutatható.
Közelebb visz minket a jelenség meg – értéséhez, ha összehasonlítjuk az azonos életmódot élő szerzeteseket és apácákat, s megint azt a meglepő eredményt kapjuk, hogy a szerzetesek rövidebb életűek. Felmerül hát a gyanú, hogy az eltérő élethosszért a férfi nemi hormonok, elsősorban a tesztoszteron a felelős.
Hogyan rövidítik meg az életet a férfi nemi hormonok?
A végleges testmagasságra – azonos táplálkozási viszonyok között – a tesztoszteron döntő hatással van. A nők persze vonzódnak a magas férfiakhoz, de sajnos mondhatni a testmagasság és az élethossz szorzata általában állandó, azaz minél magasabb valaki, statisztikai értelemben annál rövidebb életet él. a magas emberek sikeresebbek, de ezt rövidebb ideig élvezhetik.
• Nyilván nem a testmagasságukba halnak bele a férfiak, hiszen a háborúból átlagban a magasabbak térnek vissza. Ez nyilván a testi ügyességgel és bátorsággal áll kapcsolatban, s mindkét tulajdonság a férfi nemi hormonokkal függ össze.
• De kell is az ügyesség és a lélekjelenlét, mert a sérülésekből való felgyógyulás esélye fordítottan aránylik a tesztoszteronszinthez.
Hogy itt messze nem véletlen hatásokról van szó, azt mutatja, hogy ha ösztrogéntartalmú krémmel kenegetnek egy sebet, az gyorsabban gyógyul. A férfinél az evolúcióban egyértelműen a szelekció a cél, a nőknél a hosszú élet. Ez a kettősség megmutatkozik a betegségekkel szembeni ellenálló képességben is.
Egy amerikai vizsgálatból kiderült, hogy a férfiak a nőkhöz képest másfélszer gyakrabban halnak meg rákban. Huszonkét ország adataiból ugyanez jön ki. De nem jobb a helyzet a fertőző betegségekkel sem. A férfiak fogékonysága a fertőző betegségekre általában is igaz. Röviden azt mondhatjuk, hogy a férfi nemi hormonok csökkentik az immunválaszt, mivel az sok energiát használ el, s az energia kell másra. De mire? A válasz röviden: a vetélytársakkal folytatott küzdelemre és a nők figyelmének felkeltésére.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...878889...476