Információk, érdekességek
Dehidratáció fenyegeti a magyar gyerekek ötödét
2015. július 25.
Nem isznak eleget a magyar gyerekek – derül ki egy friss reprezentatív kutatásból. Koncentrációs problémák, rossz közérzet: mindez a csökkent folyadékbevitel miatt is lehet.
Egy felnőtt ember testtömegének mintegy 60%-a víz, amely szervezetünk működéséhez elengedhetetlenül szükséges. Naponta a testünk kb. 2 és fél liter vizet használ fel életfunkcióink fenntartására, így ahhoz, hogy ezt a veszteséget pótolni tudjuk és visszaállítsuk a folyadékegyensúlyt, ugyanennyit kell bevinnünk a szervezetünkbe.
Napi másfél liter víz a vizelettel, két deciliter a salakanyagokkal távozik a testünkből, 4-4 deciliter pedig a légzéssel és verejték útján ürül ki a szervezetből.
Az eltávozott folyadék pótlásának legideálisabb forrása a víz (pl. forrásvíz vagy ásványvíz), hisz energiamentes, könnyen hozzáférhető, így fogyasztásával kiegyensúlyozottan és hatékonyan pótoljuk a szükséges folyadékmennyiséget.
A gyerekek kellő mennyiségű és rendszerességű folyadékbevitele a felnőttekénél is sokkal fontosabb, aminek egyik oka, hogy testtömegükhöz képest nagyobb a testfelületük, így több víz párolog el a bőrükön keresztül.
A gyerekeknek gyakran annak ellenére sem jut eszükbe inni, hogy szomjúságot éreznek.
A nyár árnyékos oldalai
2015. július 22.
A nyárról a legtöbb embernek a kikapcsolódás, a felhőtlen pihenés jut az eszébe. Sajnos azonban néhány kórkép ebben az időszakban is borússá teheti a vakációt – az egyébként egészséges egyéneknél is. A leggyakoribb, a vakációzók kikapcsolódását megzavaró betegségek a hasmenéses kórképek, valamint az alsó húgyúti fertőzések. Ezek megelőzése kellemetlen napoktól óvja meg a pihenni vágyókat.
Utazók és a hasmenés
Utazások alkalmával gyakori jelenség, hogy a megérkezést követően a vakációzónál néhány napon belül hasmenéses panaszok alakulnak ki. Különösen egzotikus országokba, illetve olyan helyekre történő utazáskor fordulhatnak elő, ahol a higiénés körülmények kívánnivalót hagynak maguk után. Természetesen hasonló panaszok előfordulnak nem megfelelő vízminőségű strandokon történő fürdőzések után.
A tünetekért számos mikroorganizmus tehető felelőssé. Ilyenek az Escherichia coli, a Salmonella, a Shigella, a Campylobacter baktériumtörzsek, vagy pl. az ún. Norwalk vírus. Hányinger, hányás, görcsös hasi fájdalmak, gyakori híg székletürítés, láz, gyengeség a leggyakoribb, a fertőzés hatására fellépő szimptóma.
Veszélyes csípések a strandon is!
2015. július 21.
A tavaszi időszakban az időjárás kedvező feltételeket teremtett a vérszívók túléléséhez és nagyarányú elszaporodásukhoz. Mérések támasztják alá, hogy az elmúlt öt év alatt mintegy megtízszereződött a kullancsok száma. A felmérések szerint a kullancsok több mint 50%-a hordoz különféle kórokozókat. A fertőző kullancsok közel 95%-a a Lyme-borreliosis baktériumait.
A nyaralás idején is érdemes odafigyelnünk az olyan, eleinte ártatlannak tűnő rovarcsípésekre, amelyek akár igazi veszélyforrások lehetnek. Sokan azt gondolják, hogy a strand gyepén pihenve csak a nap káros sugarai jelenthetnek veszélyt rá. Sokan nem számolnak a fű fonákján, vagy az árnyékot adó fák lombozatán megbúvó kullancsokra, vagy az új kórokozókat is terjesztő szúnyogokra.
A kullancsok esetében a legnagyobb veszélyt a Lyme-kór jelenti. A Lyme-kór esetében jelenleg nem áll rendelkezésre védőoltás, ezért fontos a korai felismerése és a kezelés haladéktalan megkezdése. A diagnosztizált betegek száma évről évre megtöbbszöröződik.
A testsúlycsökkentés lehetőségei és korlátai
2015. július 04.
Az elhízás elleni küzdelem intenzitása szoros összefüggésben van az aktuális szépségideállal. Bár az elmúlt évszázadokban újabb és újabb módszerekkel próbálkoztak az ideálisnak vélt testsúly elérésére, a napjainkban az e célra alkalmazott szerek választékához hasonló kínálat soha nem állt rendelkezésre.
A testsúlycsökkentés a gyógyszeripar szempontjából is fontos célterület, azonban a fogyasztószerként kifejlesztett gyógyszerek nagy része rövid életű volt a piacon – zömüket mellékhatásaik miatt ki kellett vonni a forgalomból. A fogyasztószerek nagy része ma étrend-kiegészítőként van a piacon, de a készítmények között kiugróan magas az étrend-kiegészítőnek vagy gyógyszernek tűnő, valójában illegális termékek aránya.
A fogyasztószerek iránti igény fokozódásának oka egyrészt a média által sugallt ideális (sokszor irreálisan „karcsú”) testalkat, másrészt pedig a fejlett országok jelentős részében komoly népegészségügyi problémaként jelentkező elhízás. A WHO adatai szerint a világ felnőtt populációjának 35%-a, megközelítőleg 1,5 milliárd ember túlsúlyos, hazánkban a lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott.
A fogyasztószerként forgalomba hozott gyógyszerek jellemzően az anyagcserére hatottak, s mellékhatásaik is ezzel függtek össze: a szív-ér rendszer fokozott megterhelése miatt az alkalmazás veszélyei nagyobbak voltak, mint a várható előny. A jelen gyógyszerkutatása modernebb, az éhségérzetre és más módon ható gyógyszermolekulákra irányul, azonban ezek a szerek még kutatási stádiumban vannak. Az étrend-kiegészítőként kapható szerek – kevés kivétellel – alapvetően azokat a növényeket tartalmazzák, amelyeket már évszázadok által alkalmaznak fogyasztószerként a világ valamely részén.
Ön is halogatja a fogorvost? – Vigyázat, a párkapcsolatunk is rámehet a rossz szájhigiéniára!
2015. június 05.
Egy nemrégiben elkészült országos reprezentatív kutatás (CanariaDental) feltérképezte a magyarországi fogászat és a 18 év feletti lakosság fogászattal, szájhigiéniával való attitűdjeit és talán korántsem felhőtlen kapcsolatát, amelyből az derült ki, hogy sokan évek óta nem jártak fogorvosnál. A kutatás eredményei egyértelműen alátámasztják azokat a véleményeket, miszerint a szájhigiéniás kultúra Magyarországon jelenleg, főleg a férfiak körében, nagyon alacsony szinten van. A válaszadók jelentős része évek óta nem járt fogorvosnál, zömük 30 év alatti vagy 50 év feletti korosztályból kerül ki és a többség legfeljebb évente egyszer vagy inkább egyszer sem keresi fel a fogorvosi rendelőt.
Vannak, akik években tudják csak meghatározni, mikor jártak utoljára fogorvosnál
A konkrét számadatok szerint a megkérdezettek 4,2 százaléka, saját bevallása szerint, egyáltalán nem jár fogorvoshoz és sajnos azok is sokan vannak (40,2 százalék!), akik években tudják csak meghatározni a fogorvos felkeresésének gyakoriságát. Ők azok, akik 2-3 éve, 4-5 éve vagy 5 évnél régebben jártak fogorvosnál. Közös célnak kell lennie, hogy az a viszonylag alacsony szám – a megkérdezettek mindössze 15,5 százaléka, többségük 30-49 év közötti – jelentősen növekedjen, aki évente többször keresi fel fogorvosát. Ezeknek az embereknek 44,4 százaléka leginkább kontrollravagy fogkő-eltávolítás (36,2 százalék) érdekében jelenik meg a fogorvosnál. A hazai fog- és szájápolási kultúra elmaradottságát jelzi az is, hogy a fejlettebb országokban olyan nagyon divatos felnőttkori fogszabályozás Magyarországon gyakorlatilag ismeretlen, mindössze a megkérdezettek 0,4 százaléka jelezte, hogy ezzel a lehetőséggel él.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...100101102...174