Információk, érdekességek
A jódhiány 5 gyakori tünete
2019. február 11.
A jód egy nagyon fontos szervünk, a pajzsmirigy megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, ám nem mindegy, hogy mikor és mennyit fogyasztunk, mert akár árthatunk is vele. Hogy pontosan milyen tünetek esetén gyanakodjuk jódhiányra, és melyek a biztonságos jódpótlás szabályai, Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa foglalta össze.
A túl kevés és a túl sok jód is káros
A pajzsmirigynek ahhoz, hogy hormonjait elő tudja állítani, jódra van szüksége. Mivel hazánkban a termőföld jódban szegény, ezért az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek automatikusan jódtartalmú táplálékkiegészítőket kellene szednie, sőt Balázs professzor épp arra figyelmeztet, hogy a túlzásba vitt jódfogyasztás épp úgy felboríthatja a pajzsmirigy működését, ahogyan a jódhiány. Annyi különbséggel, hogy míg utóbbi esetben jellemzően pajzsmirigy alulműködés alakul ki, addig a túlzott jódfogyasztás autoimmun pajzsmirigybetegségeket és túlműködő göbös pajzsmirigybetegség esetén súlyos túlműködést is kiválthat.
„A szervetlen jód kétélű fegyver. Jóllehet a pajzsmirigy működéséhez valóban szükséges, de túlzott bevitelével a pajzsmirigygyulladás kialakulását, ill. fellángolását lehet kiváltani. Ez különösen fontos a terhesek esetében. Az alkalmazott “magzatvédő” készítmények között gyakran sok jódot visznek be, ez akár ismételt vetéléseket is okozhat!”
Az éjszakai munka növeli a 2-es típusú diabétesz kockázatát
2019. január 13.
A rendszertelen éjjeli műszak és az egészségtelen életmód különösen magasra emeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát a nőknél – tárta fel egy tanulmány.A kutatók megállapították, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát növeli a több műszakban végzett munka és az egészségtelen életmód. A rendszertelen éjszakai műszak és az egészségtelen életmód kombinációja pedig különösen magasra emeli a kockázatot.
A korábbi kutatások nyomán közismert, hogy az egészségtelen életvitel: dohányzás, egészségtelen étrend, kevés testmozgás, továbbá a túlsúlyosság vagy elhízottság megemeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának rizikóját. A többműszakos munkavégzést, különösen az éjszakai műszakot szintén kapcsolatba hozták már a 2-es típusú cukorbetegség megnövekedett kockázatával.
A British Medical Journal folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerzői szerint azonban először készült olyan vizsgálat, amely az egészségtelen életmód és a rendszertelen éjjeli munka kombinált hatását vizsgálta a 2-es típusú cukorbetegség kockázatával kapcsolatban.
A tudósok két hosszú távú tanulmányt elemeztek, amelyek 1976-ban és 1989-ben amerikai nővérek bevonásával folytak. Mintegy 143 ezer nővér adatait vizsgálták meg, akinek a kutatás kezdetén nem volt 2-es típusú diabétesze, szív- és érrendszeri betegsége vagy rákja. A nők aztán rendszeres időközönként töltöttek ki kérdőívet egészségi állapotukról, táplálkozásukról és életmódjukról. A kutatásban részt vevő nővérek havonta legalább három éjszakát dolgoztak a nappali és esti műszakjuk mellett.
Amazóniai étrend a szív-érrendszeri betegségek ellen
2019. január 12.
A szív- érrendszeri betegségek a fejlett társadalmakban szinte „járványszerűen” terjednek, ezért a kutatók rendkívül sokat foglalkoznak a visszaszorításuk lehetőségeivel. Globális méretű probléma
A szív-érrendszeri betegségek felelősek a 2016-os év halálozásainak 31 százalékáért világszerte – ahogyan az megtudható a WHO jelentéséből. Amerikában évente közel 610 ezer ember hal meg ugyanezen okok miatt – mondja a Centers for Disease Control and Prevention. Éppen ezért okozott nagy feltűnést, amikor kiderült, hogy van egy nép Bolíviában, az Amazon mentén, amelyet szinte teljesen elkerülnek a kardiovaszkuláris betegségek. A tudósok a „titok” vizsgálatakor abból indultak ki, hogy a leginkább megváltoztatható faktor, amely befolyásolja az egészségi állapotot, a táplálkozás. Nem véletlen, hogy az Amerikai Szív Társaság már régen megtette ajánlását a leginkább szívbarát étrendet illetően, amely főként zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra és olajos halakra épül. Az amazóniaikról azonban kiderült, hogy másképp táplálkoznak – Szarka Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa a legfrissebb étrendi javaslat, az amazóniai étrend alapjairól számolt be.
Mi az amazóniai étrend titka?
Erre a kérdésre kerestek választ a University of California kutatói, amikor tanulmányozták a Tsimane népcsoport életmódját. Róluk ugyanis kiderült, hogy alig fordul elő köztük a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a 2-es típusú diabétesz. A megfigyelések szerint ennek egyik fő oka, hogy népcsoport táplálékai elsősorban természetes forrásokból származnak, és csak nagyon kis hányadukat szerzik be üzletből. Nem így szomszédaik, a Moseten lakosság, akiknél sokkal erőteljesebb hatással van jelen a globalizáció, ezért – bár egy nyelvet beszélnek -, utóbbiaknál sokkal nagyobb arányban van jelen a metabolikus szindróma és a szív-érrendszeri betegségek.
Ezt támasztja alá a Tsimane és a Moseten népcsoport tagjainak kikérdezése és életmódjának tanulmányozása.
A túl alacsony hőmérséklet növeli a halálozás kockázatát
2019. január 07.
A túl alacsony hőmérséklet növeli a korai halálozás és a betegségek kialakulásának kockázatát egy kínai tanulmány szerint.A legideálisabb, vagyis a legalacsonyabb halálozási arányt eredményező hőmérséklet a 22,8 Celsius-fok. Az ennél alacsonyabb, illetve magasabb hőmérséklet is a halálozás és a betegségek kialakulásának nagyobb kockázatával jár. Az alacsony hőmérséklet hatása azonban hosszabban tartó és súlyosabb, mint a magasabb hőmérsékleté.
A Kínai Járványügyi és -megelőzési Központ, valamint a sanghaji Fudan Egyetem 5 klímazónában lévő 272 kínai városban 2013 és 2015 között történt több mint 1,8 millió, nem balesetből bekövetkező halálesetet vizsgált.
A halálok okai között szerepeltek szív- és érrendszeri megbetegedések, szívkoszorúér-betegségek, légzőszervi megbetegedések, stroke és krónikus obstruktív légúti betegség (COPD).
A tudósok a hőmérsékletet négy kategóriába sorolták: szélsőségesen hideg (-6,4 és 1,4 Celsius-fok közötti), mérsékelt hideg (1,4 és 22,8 Celsius-fok közötti), szélsőségesen meleg (29 és 31,6 Celsius-fok közötti) és mérsékelt meleg (22,8 és 29 Celsius-fok közötti) kategóriába.
Eredményeik alapján arra jutottak, hogy a halálesetek 14,33 százaléka alacsony vagy magas hőmérséklethez köthető. Ezen belül a legmagasabb kockázat a mérsékelt hideghez (10,49 százalék) és a mérsékelt meleghez (2,08 százalék) kapcsolódott.
Amikor emelkedett a hőmérséklet, a halál kockázata előbb gyorsan csökkent, majd lassan ismét emelkedni kezdett 22,8 Celsius-fok után.
A szélsőséges hideg hatásai több mint 14 napon át tartottak, miközben a szélsőségesen magas hőmérséklet hatására megnőtt kockázat szinte azonnal eltűnt, legfeljebb csak 2-3 napig tartott.
Ha gyakran ég a gyomor: mit tehetünk ellene?
2018. december 22.
Gyomorégés – savas reflux: fájdalom, diszkomfort érzés a gyomorszáj tájékán, a nyelőcsőben felgyülemlett gyomorsav, égő torok… Sokunk szenved ettől az emésztőrendszeri problémától. A savlekötő gyógyszerek segítenek, de mi magunk is enyhíthetünk a bajon megfelelő táplálkozás és egyéb ellenlépések megtétele útján.
Amikor a gyomor savtartalma a nyelőcsőbe visszakerül, égő érzés keletkezik a nyelőcsőben, maró érzés a torokban… Ennek oka, hogy a nyelőcső alsó szakaszán lévő záróizom nem zár megfelelően, és átengedi a gyomortartalmat. Így lehetővé válik a gyomorban lévő savtartalom visszafolyása a nyelőcsőbe (ez a reflux). Elsődleges tünete a gyomorégés, mely égő, kisugárzó fájdalommal jár, a szegycsont mögötti résztől egészen a torokig. Savas felböfögés, fájdalmas, nehéz nyelés, rossz szájíz, szájüregi égés is tartozhat a tünetek közé. De mit tehetünk ellene, illetve megelőzésképpen?
A nyelőcső-nyálkahártya állapotának helyreállítása antioxidánsokkal
A zöldségfélék nyújtják a reflux elleni egyik fő védelmet. Rostjaik élénkítik a béltranzitot, ásványi anyagjaik segítik a vér pH értékének lúgosítását, a bennük lévő antioxidánsok pedig védik a nyelőcső nyálkahártyáját.
A keresztesvirágúak (karfiol, brokkoli, bimbós és fodros kel, káposzta…), a nagyon színes zöldségek (pirospaprika, paradicsom, spenót, lvöröskáposzta, padlizsán, feketegyökér stb..) bővelkednek leginkább antioxidánsokban, de fontos, hogy variáljuk őket. Minél változatosabban állítjuk össze a zöldségeket a menüben, annál jobban karbantartjuk a bélflórát.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...707172...174