Információk, érdekességek

Orrdugulása van? - Ezért nem jó, ha sokáig tart!

2018. június 15.

Előfordulhat, hogy rövidebb, vagy hosszabb ideig áll fenn életminőségünket romboló orrdugulás. A zavaró és kellemetlen tünet okairól és kezeléséről dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát kérdeztük.

Az orrkagylók feladata

Az orrban mindkét orrfélben három, azaz alsó, felső és középső orrkagyló található. Ezek elsődleges feladata, hogy a belélegzett levegőt felmelegítsék, nedvesítsék, szűrjék. Az orrüregek felső részén helyezkedik el a szaglóhám. Az orrkagylók kapilláris hálózata bőséges, így pl. hideg levegő belégzése során kitágulnak az erek, ezzel felmelegítik, nedvesítik a levegőt, a nyálkahártya beduzzad.

Orrdugulás = orrcsepp?

Az orrkagylók rendkívül könnyen változtatják méretüket pl. gyulladás, allergia, hőmérsékletváltozás hatására gyorsan beduzzadhatnak. Ilyenkor könnyen nyúlunk az ún. lohasztó orrcseppekhez, melyeket recept nélkül is be lehet szerezni. Ezek gyorsan fejtik ki hatásukat, érösszehúzódást hoznak létre, így bár gyorsan csökken a nyálkahártya duzzanata, de sajnos azt ki is szárítja, és egyre rövidebb ideig várható a hatása. Ennek következtében könnyen alakulhat ki függőség e szerekre, de rosszabb, hogy tartós orrdugulást is okoznak idővel.


A melegebb test hatásosabban harcol a fertőzések ellen

2018. június 05.

Minél magasabb a test hőmérséklete, annál jobban fel tudja gyorsítani a szervezet a védekező rendszert, hogy harcba induljon a daganatok, a sebek és a fertőzések ellen - állapította meg egy új kutatás.

A Warwicki Egyetem és a Manchesteri Egyetem kutatói kimutatták, hogy a testhőmérséklet kisebb emelkedése felgyorsítja a sejten belüli "órát", amely a fertőzésre adott immunválaszt irányítja - írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.

A felfedezés hatékonyabb, gyorsabban ható gyógyszerek kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek a folyamatban fő szerepet játszó fehérjére irányulnak.

Mitől indul be a "sejtóra"?

A gyulladást jelző anyagok működésbe hozzák az úgynevezett NF-kB fehérjéket, ezzel a sejtóra "ketyegni" kezd, a fehérjék a sejt és a sejtmag között ide-oda mozogva ki és be kapcsolnak egyes géneket. Ha a testhőmérséklet eléri a 34 Celsius-fokot, az "óra" lelassul. Az átlagos 37-nél magasabb testhőmérsékleten az óra felgyorsul.

A Warwicki Egyetem tudósai szerint az A20 jelű fehérje játszhat kulcsszerepet a folyamatban. Ezt úgy bizonyították, hogy kísérletekben kivonták az A20-at a sejtekből és arra lettek figyelmesek, hogy a "sejtóra" ilyenkor elveszíti érzékenységét a hőmérsékletre.

Sok olyan gént, amelyet az NF-kB fehérjék irányítanak, nem befolyásol a hőmérséklet, egy fontos csoport azonban megváltozott a különböző hőfokokon. Köztük voltak a gyulladások szabályzói és a sejtkommunikáció irányítói, amelyek módosíthatják a sejt reakcióját.


A szívmegállásnak hetekkel korábban lehetnek tünetei

2018. május 16.

Az akár végzetes kimenetellel járó szívmegállásról leginkább azt gondoljuk, semmilyen előjele nincs. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azonban olyan amerikai kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint lehetnek előzetes tünetek.

Tudatosan kellene figyelnünk a tünetekre

Már eddig is ismertek voltak olyan tanulmányok, amelyek szerint az akut szív-érrendszeri történéseknek lehetnek – akár hetekkel korábban – bizonyos előjelei. A szakemberek szerint éppen ezért nagyon fontos sokat beszélni e témáról, és éppen ez az oka annak is, ami miatt feltétlenül tovább kell kutatni ezt a területet.


Az American Heart Association szakmai lapjában, a Circulation-ben megjelent publikáció szerint a sporttal összefüggésben bekövetkező szívmegállásnak az esetek közel 54 %-ban voltak előzetes tünetei és ezen belül 71 %-ban legalább egy tünet már négy héttel korábban is jelentkezett. Egy korábbi tanulmány szerint az érintett atléták 30 %-a az eseményt megelőzően tapasztalt mellkasi fájdalmat, légszomjat, teljesítményromlást, remegést, ájulást. Ugyanakkor az Annals of Internal Medicine 2016-os cikke szerint nem csak a sportolókra vonatkoznak ezek a megfigyelések, ugyanis a középkorú személyek szívmegállása előtt is legalább az esetek felében jelentkeztek figyelmeztető tünetek. Ezen tünetek egy része elég konkrétan értelmezhető, ilyenkor gyakrabban fordulnak is orvoshoz az emberek. Ugyanakkor az általánosabb, kevésbé egyértelmű jeleket is muszáj lenne komolyan venni, különösen a veszélyeztetett csoportoknak, így például a koszorúér-betegeknek, illetve a magas vérnyomással, koleszterinszinttel, cukorbetegséggel élőknek, az elhízottaknak és a dohányzóknak, a passzív életmódot folytatóknak.


Feledékenység ellen

2018. május 07.

"Lyukak az emlékezetben", a szellemi képességek hanyatlása, feledékenység… A kor elõrehaladtával sajnos szinte mindenkit elérnek ezek a bajok. Ám szerencsére a feledékenység hátterében csak a legritkább esetben áll betegség, és a problémára a legegyszerûbb gyógyszer is megoldást hoz. S hogy mi lenne a gyógyír? Nos: az agy fokozott terhelése!

Tény, hogy életünk során sok agysejtet elveszítünk anélkül, hogy azok - eltérõen más sejtjeinktõl - pótlódnának. Emiatt azonban nem kell pánikba esni! Születésünk pillanatában több tízmilliárd idegsejttel rendelkezünk, így még akár napi százezer elvesztése sem jelent önmagában problémát - ettõl még kiválóan gondolkozhatnánk akár 120 évesen is. Fontos tudni, hogy agyunk folyamatos változásban van, és ha az idegsejt-hálózat egy része ki is esik a mûködésbõl, más idegesejt-rendszerek pótolhatják azokat a struktúrában.


Kullancsveszély

2018. május 05.

A csípést legegyszerûbb volna úgy megelõzni, hogy mindenki elkerüli azokat a helyeket, ahol elõfordulhatnak kullancsok. Ez azonban szinte lehetetlen. Nemcsak azért, mert településeken belül, kertekben is megjelennek az élõsködõk, hanem azért sem, mert így sok élménytõl fosztanák meg magukat az emberek. A kullancsok legnagyobb számban ugyanis sûrû növényzet között, erdõkben, ligetekben, vagyis a legjobb kirándulóhelyeken fordulnak elõ. Kullancsbiztonság szempontjából ideális tájak lennének a homok- és kõsivatagok, ilyen helyekre azonban bonyolult eljutni, de az emberek többsége nem is kívánkozik a kietlen vidékekre.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...747576...171