Információk, érdekességek
Szívünk: társ egy életre
2006. szeptember 27.
A szív nem véletlenül jelképezi az életet: a vérkeringést lehetõvé tevõ és azt szabályozó szerv az egyik legfontosabb a test számára, ráadásul egy teljes életen át dolgozik! A helyes mûködéshez azonban nem elég, ha nem fáj; a vérkeringésre, a szív mûködésére ártalmas szokások, életmódbeli tényezõk halmozódnak, évekkel megrövidítve a szerv tulajdonosának életét.
A szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb halálozási oknak számítanak nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országában is.
A szív világnapján ezért világszerte arra figyelmeztetnek: a szívinfarktus, a stroke, az érelmeszesedés egészséges életmóddal, diétával, kellõ mozgással megelõzhetõ.
Elõbb a lélek hízik, aztán a test
2006. szeptember 23.
Evészavarok: a modern civilizációs betegségek prototípusai címen rendeztek a napokban tudományos konferenciát Budapesten.
Az evés – pszichológiai nevén a táplálkozási magatartás – zavarai az utóbbi két évtizedben a pszichiátria elõterébe kerültek, és a közgondolkodásban is egyre nagyobb teret kapnak. Ezek leggyakoribb formája az elhízás, s a két másik, klasszikus betegség a kóros lesoványodás (anorexia), illetve a falásrohamokkal járó típus, a bulimia.
Antioxidánsok és szabadgyökök – Riadó az immunrendszernek
2006. szeptember 08.
A színes növényekben lévõ antioxidánsok, a mozgás, a szauna egyaránt „Vigyázat, veszély!” jelzések a szervezet számára, és felszólítanak az önvédelemre. Ha az ártalommal könnyedén elbánunk, akkor a kár a javunkra válik.
A rengeteg vitamin és táplálék kiegészítõ reklám hatására lassan akár úgy is elképzelhetjük az életfolyamatainkat, mint a betegségeket, öregedést okozó szabadgyökök és az ellenük ható csodálatos antioxidánsok küzdelmét. Tehát minél több antioxidáns molekulát veszünk magunkhoz, annál több szabadgyököt tesznek ártalmatlanná. És boldogan élünk amíg meg nem halunk. Legalábbis a mesékben. Mert ha van is igazság ebben, a valóság azért sokkal összetettebb. Az ellenfelek egyszerre lehetnek jók és rosszak. Ráadásul az sem biztos, hogy test-test ellen harcolnak. Sõt, zajlanak bennünk olyan folyamatok is, amelyekben szövetségesekké válnak. Errõl beszélt Sõti Csaba stresszkutató, a Semmelweis Egyetem Orvos-Vegytani Intézetének az adjunktusa.
A nõi tabu
2006. szeptember 01.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a nõk egy része még partnerével sem szívesen beszél a hüvelyszárazságról, pedig ez olyan probléma, amivel majdnem minden nõ - és így partnere is - találkozik életében. Szemérmességbõl, tapintatból, tájékozatlanságból vagy komolyabb betegségtõl tartva nem osztják meg kellemetlen érzéseiket, ami bizony megzavarhatja a jól mûködõ kapcsolatot is. A hüvely bizonyos értelemben sohasem száraz, hiszen el nem szarusodó mirigyhám béleli. Szárazsága relatív. Hüvelyszárazságról akkor beszélünk, ha kevésbé nedves, mint kellene. A hüvely váladéktermelése a nõi élet során és a menstruációs ciklus idején is folyamatosan változik, de ha a hormonális rendszer a nõ korának megfelelõen mûködik, akkor még szárazsága is élettanilag normálisnak tekinthetõ, tehát nem kóros. Ilyen normális hüvelyszárazságról van szó a serdülõkor elõtt álló lányoknál és a változókorú nõknél.
Aromaterápia
2006. augusztus 22.
Már több ezer évvel ezelőtt, a szépségükről és sminktechnikájukról híres egyiptomi nők is ismerték és használták az aromaterápiát. Pacsulinak nevezték azt az erős illatú, kámfort tartalmazó kivonatot, mellyel illatosították magukat. Az elnevezést napjainkban is használjuk, jóllehet manapság már mást értünk alatta.
Az ókori rómaiak szantálfa és rózsa illatát használták afrodiziákumként, vagyis szexuális vágyaik fokozására. Az illatos növényi olajak keresett és drága portékának számítottak, olyannyira, hogy messzi országokba is exportálták őket.
A középkori kolostoroknak volt köszönhető az európai aromaterápia reneszánsza. Az apácák nagy súlyt fektettek a természetes gyógymódokra, gazdag tudásanyagot halmoztak fel, amelyet aztán tovább is adtak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...243244245...251