Információk, érdekességek

Mire jó az adventi időszak?

2023. december 15.

Az advent a várakozásról szól. A csodára való várakozásról gyermekként. Az ajándékozásra való várakozásról felnőttként. A szeretett személyek jelenlétére való várakozásról idősebb korban. Várjuk az örömöt, a mosolyt, melyet egymás arcán látunk ilyenkor. Várjuk a derűt, a békés együttlétet, melyet ideális esetben az ünnepek jelentenek. Az advent tehát a várakozás időszaka. A várakozásé, mely előkészíti a lelkünket valami újnak a befogadására. 

A rítusok szerepe
A rítusok fontos szerepet töltenek be az életünkben. A hagyományok, melyekbe ágyazva élnek, strukturálják az időt, és hangsúlyoznak bizonyos fordulópontokat, ezáltal emelve ki, és biztosítva jelentőséget eseményeknek, melyek máskülönben talán belevesznének a szürke hétköznapokba.

A rítusok emlékezetessé teszik és megőrzik ezeket a pillanatokat, így azok életutunk egy-egy meghatározó mérföldkövévé, valamint fontos referenciapontjává válhatnak. Keresztülszövik az életünket, ismétlődnek, áthagyományozódnak, keretet adnak, miközben biztosítják a folytonosság érzését számunkra, valamint az utánunk következő generációnak.

A téli napforduló ideje
A téli napforduló már a természeti népek életében is jeles eseménynek számított. Az időszak, mely után a nappalok egyre hosszabbá válnak, kiemelt jelentőséggel bír, épp ezért a fény visszatérésének megünneplése szükségszerűen más vallási hitvilágban is megjelent.

Arról, hogy ki mit ünnepel ekkor, szerencsére mindenki szabadon dönthet. A fény visszatértét? Krisztus születését? A családi együttlétet? Erre magunknak kell megadni a választ. Egy azonban biztos, az adventa változás bekövetkezésére való várakozásról szól, mind vallási, mind pedig világi értelemben.

---

Nemzetközi növények napja

2023. július 18.

De miért is fontos ez a nap? És miért is van májusban a természethez kötődő több jeles nap, mint madarak és fák napja, állat- és növényszeretet napja?

A természet – így a növények – nélkül nem tudunk élni. A növények benépesítették bolygónkat, és ezzel lehetővé tették más fajok elterjedését, és azok életben maradását.

Mit köszönhetünk a növényeknek?

Csak két lényeges dolog a sok közül: a fotoszintézis és a biomassza.

– A fotoszintézis egy kémiailag egyszerű folyamat, de az egész élővilág számára az életben maradásunkat biztosítja. Fény hatására, víz jelenlétében a levegőben lévő szén-dioxidból oxigén és cukor termelődik. Az oxigén minden élőlény számára nélkülözhetetlen az élethez.

– A növényi biomassza az állatok és az ember számára is fontos tápanyagforrást jelent.

Növények a gyógyászatban

Az emberek évezredek óta a megfigyeléseik alapján növényekkel gyógyították magukat. Manapság már a növényekből nagyon sok gyógyszerhatóanyagot állítanak elő. Az utóbbi évtizedekben sok olyan gyógyszer és gyógykészítmény jelent meg, amelynek hatóanyaga maga a növényi kivonat vagy növényi eredetű. Csak egy példa közülük, melyet régóta használ a gyógyászat: a máriatövis hatóanyaga a szilimarin, mely a növények maghéjában található vegyületkeverék, legnagyobb mennyiségben (kb. 50%) szilibinint tartalmaz. A készítményt májbetegségek kiegészítő terápiájára használják. Gombamérgezés (gyilkos galóca) esetén tisztított szilibinint alkalmaznak intravénásan. Hatása azon alapul, hogy meggátolja a méreg bejutását a májba. A kezelés mihamarabbi elkezdése a halálozási eseteket akár ötödére is csökkentheti.

Büszkék lehetünk Szász Kálmánra, az erdélyi születésű, majd a múlt század második felében, a Richter gyógyszergyárban dolgozó magyar gyógyszerészre, akinek munkásságához a télizöld meténg és a rózsameténg növények gyógyszerhatóanyagként való kutatása, azok izolálása, majd gyógyszerként való forgalomba kerülésük kapcsolódik. Mindkét növény hatóanyagából előállított gyógyszer ma is forgalomban van. Az egyik gyógyszer gátolja a daganatsejtek osztódását, míg a másik az agyi vérkeringés zavarával járó betegségek kezelésére szolgál.

Sok gyógynövény „csak” teaként fogyasztva számos panaszunkra adhat enyhülést, mint köhögés, emésztési panaszok, felfázás stb.

---

Fejezzük ki a szeretetünket!

2023. március 09.

Rózsacsokor, plüssmackó, bonbon, szív alakú édességek mindenütt, utolsó pillanatos asztalfoglalás egy hangulatos étteremben, romantikázás. Sokaknak ezeket juttatja eszébe a Valentin-nap említése.

Még alig hevertük ki a karácsonyi időszak ajándékvásárlással kapcsolatos streszszét, máris egy újabb alkalom adódik arra, hogy tárgyi dolgokkal bizonyítsuk a másik számára a szeretetünket. Sokan ezért inkább egyáltalán nem is ünneplik a „Bálint-napot”. Habár fontos, hogy kritikusan álljunk bármilyen olyan alkalomhoz, amikor az üzletek, szolgáltatók további fogyasztásra, költekezésre akarna minket sarkallni, nem szükséges tüntetni az ünnep teljes mivolta ellen.

A Valentin-napra lehet úgy is tekinteni, mint egy kiváló alkalom arra, hogy tudatosítsuk és értékeljük az életünkben a jelentős kapcsolatokat – legyen az szerelmi, baráti vagy családi kötelék. Ehhez természetesen nincs szükség erre az ünnepre – akár mi is kijelölhetünk egy napot párunkkal, szeretteinkkel, amikor dedikálunk időt arra, hogy minőségi időt töltsünk a másikkal. Viszont, ha már itt van nekünk ez a jeles
nap, akár élhetünk is vele úgy, ahogy az nekünk jó.

Hogyan néz ki a kapcsolati hálónk?

Először érdemes átgondolni, hogy kik azok az emberek, akik körbevesznek minket, akik fontosak számunkra. Segít, ha lerajzoljuk a kapcsolati hálónkat a következő módon. Vegyünk egy papírlapot! Rajzoljunk egy kört a lapra, ami minket fog jelképezni. Majd gondoljuk át, hogy milyen jelentős kapcsolatok vannak az életünkben. Fontos, hogy senkit sem kell kötelezően ábrázolni! Ezt most magunknak rajzoljuk: ki az, aki nekünk tényleg jelentős? Minden számunkra fontos személyt ábrázoljunk szintén egy-egy körként. Két fontos szempont van az ábrázolás során: a körök közelsége és nagysága. A másik személy és a mi körünk közti távolság a kapcsolatban levő érzelmi távolságot jelképezi: minél közelebb van a két kör, annál közelebbi a kapcsolat és fordítva. A körök nagysága pedig a kapcsolat jelentőséget jelképezi: minél nagyobb a kör, annál jelentősebb a kapcsolat és fordítva.

Miután ábrázoltunk mindenkit, akit szerettünk volna, nézzünk rá erre a képre!
• Milyen érzéseket, gondolatokat kelt bennünk kapcsolati hálónk szemlélése?
• Elégedettség, hála? Netalán valamiféle hiány?
• Kik állnak hozzánk legközelebb?
• Vajon ők érzik, tudják, hogy ilyen fontosak számunkra?
• Hogyan tudnánk feléjük kifejezni a szeretetünket?

Az ajándékozás nem az egyetlen mód erre. A közösen töltött idő, amikor tényleg csak egymásra figyelünk, vagy elmerülünk egy élvezetes tevékenységben, az érintés, az elismerő szavak, a figyelmes gesztusok – ezek mind módjai a szeretet kifejezésének, azaz szeretetnyelvek. Próbáljuk meg úgy kifejezni a szeretetünket, ahogy az a másiknak jóleshet! Igyekezzünk ráhangolódni a másik személy szeretetnyelvére!

---

Pompás farsangi fánk receptek

2023. február 23.

3 kipróbált, különösen egyszerű, mégis szapora és elronthatatlan fánk recept. Gyerek bulikra, munkahelyi vagy haveri körben rendezett farsangokra, és természetesen farsang után is, csak úgy...  

Mini fánkok

• ½ dl meleg tej
• 1 dkg élesztő
• 15 dkg liszt
• 1 ek. puha vaj, vagy margarin
• 2 tojás
• Citromhéj (kb fél citromé)
• 2 ek. kristály cukor
• 2 ek. porcukor  és ½ tk fahéj
• a formázáshoz liszt

A tejben feloldjuk az élesztőt, a lisztet, tejet, vajat cukrot jól kidolgozzuk, majd letakarva legalább 30 percet pihentetjük. Golyókat készítünk, amiket 15 percig pihentessünk. Olajban süssük ki, egyik felét fedő alatt, másik felét fedő nélkül süssük. Amikor kiszedtük forgassuk fahéjas cukorba. Kb. 24-25 kis fánkhoz elegendő.

Aludttejes fánk

• 2 dl aludttej
• 1 kk szódabikarbóna
• 2 tojás
• annyi liszt, amennyit felvesz (nokedli tészta állagú legyen)

Keverjük el a hozzávalókat. Kanállal szaggassuk az apró fánkocskákat forró olajba. Ezt a tésztát nem kell keleszteni. Kiszedve lekvárral, vagy fahéjas cukorral kenjük-szórjuk meg. Nutellával, vagy mogyorókrémmel is finom, de darált dióval kevert cukorral is meghinthetjük.

---

Álarcban vagy álarc nélkül élünk? Ki van a maszk mögött…

2023. február 06.

Különös mulatság a farsang, mely az év egyik legnagyobb ünnepe volt ősidők óta, hiszen kivételesen és büntetlenül ki lehetett mondani és meg lehetett tenni dolgokat, amit máskor – vagy álarc nélkül – nem mertek az emberek.

Ha a karneváli időszak elkezdődik, szinte mindenkinek Velence jut az eszébe, és már lelki szemeink előtt megjelennek a csodásan készített jelmezek, álarcok, melyek elrejtik az embert. De vajon ki van a maszk mögött? Milyen izgalmas játék ez? Hiszen nem tudjuk, kit rejt az álarc és a színes öltözék. Ezen a napon mindenki lehet más, mert a jelmez átveszi az uralmat, és azzá válik a beöltözött ember, akivé akar.

De akarunk-e mások lenni, mint akik valójában vagyunk? Vagy őszinték tudunk-e lenni önmagunkkal és a külvilággal?

Az álarc véd és eltakar, ad valami biztonságot, hiszen elfedi a viselője arcát. A döbbenet az, hogy az elmúlt években a járvány időszaka alatt a mai ember is megtapasztalhatta a hétköznapokban ezt a furcsa viseletet. Buszon, üzletekben, színházban maszkban, sapkában, kalapban rejtőzve megváltozott a világ körülöttünk. Vajon mennyi ismerősünk mellett mentünk el köszönés nélkül, mert az „álöltözetben” nem ismertük fel? És vajon mennyien mentek el mellettünk anélkül, hogy ránk köszöntek volna?

Mert a maszk nemcsak a betegségektől védett minket, hanem a külvilág kíváncsiskodó tekintetétől is.

Az emberi természet pszichológiája, miszerint az arcunk eltakarása elég ahhoz, hogy merészebbek legyünk, és elég ahhoz, hogy elhiggyük a szerepet, hiszen a hazug ember is kerüli a tekintetünket, ezáltal rejti az arcát előlünk.

Visszatérve a híres velencei karneválra, mely világhírű és elképesztő tömegeket vonz minden évben, hiszen talán a legnagyobb köztéri előadás, ahol a városlakók a színészek, és néhány napra mindenki azzá válhat, ami vagy aki szeretne lenni. Velencében a káprázatos ruhákba, maszkba öltözött szereplők csónakba szállnak, és szinte egész nap ott esznek, isznak, mulatoznak, miközben mindig szól a zene. A szórakozás minden formája megengedett, milyen vonzó ez a legtöbb ember számára! A hagyomány szerint a hajnalt is a vízen kell megérni, mert az Adria vizével vetett kereszt egész évben megóvja az embert a betegségektől. Dante írta egykor a karneválról, hogy „az egészhez a tengeren úszó furcsa meseváros márványkövei és palotái adják a díszletet”.

Talán a mi életünk is egy folyamatosan hömpölygő karnevál, és a díszlet az otthonunk, házaink, utcák, terek, munkahelyek, és ebben a nagy álarcosbálban éljük az egész életünket? Hiszen olyan kevés az az ember, aki előtt levehetjük azt a bizonyos maszkot, mely láthatatlanul is ott lapul az arcunkon. Járvány nélkül is rajtunk van egy varázslatos álarc, mely eltakar vagy véd a külvilág tolakodó tekintete elől.

---

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...101112...63