Információk, érdekességek
Ártatlan a stressz az agyvérzésben?
2010. május 04.
Nem találtak összefüggést a stressz és az agyvérzés között ausztrál kutatók.
A közkeletû hiedelemmel ellentétben, mely szerint a nagy stressz agyvérzést okozhat, egy új tanulmány nem talált bizonyítékot arra, hogy a stresszes életesemények emelnék az agyvérzés egyik különösen veszélyes típusának kockázatát. A Stroke címû szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban ausztrál kutatók az úgynevezett subarachnoideális (lágyagyhártya alatti) vérzés és a stresszel telt életesemények kapcsolatát vizsgálták. Az agyvérzés ezen típusánál (SAH) egy elszakadt ér miatt a környezõ agyszövetek közötti ûrbe kerül a vér, és becslések szerint az esetek fele halállal végzõdhet.
Harc után harc a sok só ellen
2010. április 27.
Hiába ismertek a túlzott nátriumfogyasztás következményei, a csökkentésre irányuló számos erõfeszítés nem sok eredményt hozott.
Az Amerikai Élelmiszer és Hatóanyag Igazgatóság (FDA) szabályozná a hozzáadott só mennyiségét az élelmiszergyártóknál és az éttermekben is – mondta a hatóság képviselõje a napokban. Az Egyesült Állomokban is ismertek a túlzott nátriumbevitel következményei, és számos erõfeszítés is történt már e téren, de nem sok eredmény mutatkozott az elmúlt 40 évben.
Gyakoribb a prosztatarák száraz hidegben
2010. április 25.
Amerikai kutatók összefüggést találtak a száraz, hideg idõjárás és a prosztatarák gyakoribb elõfordulása között.
Az Egyesült Államok megyéinek egészségügyi statisztikáit elemezve Sophie St-Hilaire, az Idahói Állami Egyetem munkatársa csoportjával megállapította, hogy a megyék idõjárása és a rákkockázat között kapcsolat van.
Liszteriózis: a védekezés a boltban kezdõdik
2010. április 21.
Többen kapunk az élelmiszerektõl liszteriózis fertõzést, mint gondolnánk - figyelmeztet az Országos Epidemiológiai Központ összeállítása.
A liszteriózis a Listeria monocytogenes baktérium által okozott, fõként szennyezett élelmiszerek útján terjesztett, viszonylag ritka, de súlyos, a felismert esetek jelentõs arányában halálos kimenetelû fertõzõ betegség, melynek emiatt nagy a közegészségügyi jelentõsége. A megbetegedések száma az iparilag fejlett országokban 1 millió lakosra vonatkoztatva évente 0,1–10 között alakul. A súlyos tünetekkel járó, felderített megbetegedések száma Magyarországon 1998–2009 között - a 10 millió lakost tekintve - nem haladta meg a 25 esetet évente, így az 1 millió lakosra kalkulált megbetegedések száma 0,4–2,0 eset között alakult. Becslések szerint a ténylegesen elõfordult megbetegedések száma hazánkban ennél jóval több lehet.
Kullancsszezon: intõ jel a denevérpusztulás
2010. április 20.
Rengeteg a kullancs-hordozó erdei állat, a denevérek pedig nagy számban áldozatául is estek e parányi élõsködõknek.
A súlyos betegségeket terjesztõ kullancsok Magyarországon rendkívül elterjedtek. A természeti környezet érintettségét jól jellemzi, hogy rengeteg a kullancs hordozó erdei állat, a denevérek pedig nagy számban áldozatául is estek e parányi élõsködõknek. Az évente kiadott fertõzöttségi térképek szerint Budapest és agglomerációs körzete, Pest, Nógrád, Vas, Zala és Somogy megye tartoznak a magas rizikófaktorú területek közé.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...101102103...169