Információk, érdekességek
Kapcsolat a meddőségi kezelése és a prosztatarák között
2023. március 06.
Azoknál a férfiaknál, akiket termékenységi problémájuk miatt kezeltek, nagyobb prosztatarák-kockázatot állapított meg egy új tanulmány.
A British Medical Journalban publikált kutatásban 1,2 millió terhességet vizsgáltak húsz éven át. Azt tapasztalták, hogy a terméketlenség miatt kezelt férfiak körében megnőtt a prosztatarákos esetek száma.
A kutatásban a svéd Lundi Egyetem tudósai az országos születési nyilvántartást és egy daganatos betegségekkel foglalkozó adatbázis adatait használták. Az 1994 és 2014 közötti több mint egymillió születést és az ebben az időszakban történt rákos megbetegedéseket elemezték.
A gyerekek túlnyomó része, 97 százalékuk természetes úton fogant, 1,7 százalékuk, 20 618 gyerek viszont mesterséges megtermékenyítéssel, bár az adat azt nem jelezte, hogy a nőnek vagy a férfinak volt-e termékenységi problémája.
Csaknem 15 ezer gyerek úgy született, hogy az apát előtte kezelték meddőségi problémái miatt, és spermájából egy jó minőségűt választottak ki és juttattak be az anya petesejtjébe. Ezt az eljárást – az ICSI-t (intracitoplazmatikus spermiuminjektálás) – először 1992-ben alkalmazták Svédországban, azóta minden esetet rögzítettek.
A természetes úton fogant gyerekek csoportjában az apák közül 3244-nél, azaz 0,28 százalékuknál diagnosztizáltak prosztatarákot. A mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyerekek csoportjában az apák közül 77-nek, vagyis 0,37 százaléknak lett prosztatarákja, az ICSI-csoportban pedig 63 férfinak, azaz 0,42 százaléknak alakult ki prosztatarákja.
A tanulmány szerzői megállapították, hogy az ICSI-csoportba tartozó férfiaknál magasabb a kockázata a prosztatarák korai, 55 éves kor előtti kialakulására.
A kutatást vezető Yvonne Lundberg Giwercman professzor a BBC-nek elmondta: miközben a prosztatarákos esetek száma alacsony volt, a megbetegedett férfiak túl fiatalok voltak.
“Egy kis, magas kockázatú csoportról van szó, akikre jobban oda kell figyelni” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy reméli, egy újabb kutatás majd az általuk megtalált kapcsolatot is megmagyarázza.
A szobanövények nem javítják a beltéri levegőminőséget
2023. február 28.
Az otthonokban és irodákban elhelyezett cserepes növények nem javítják hatékonyan a levegőminőséget – állapították meg a philadelphiai Drexel Egyetem kutatói, akik több évtizednyi kutatási eredményt átvizsgálva jutottak arra a megállapításra, hogy egy egyszerű szellőztetés messze túlszárnyalja a szobanövények teljesítményét, ha a beltéri levegő megtisztításáról van szó.
“A növények csodásak, ám nem képesek elég gyorsan megtisztítani a beltéri levegőt ahhoz, hogy tényleges hatással legyenek az otthoni vagy irodai környezet levegőminőségére” – idézte az Eurekalert tudományos hírportál Michael Waringet, az egyetem munkatársát.
Waring és egyik doktorandusza, Bryan Cummings 30 év kutatómunkáját felölelő tucatnyi tanulmányt vizsgált át és eredményeit a Journal of Exposure Science and Environmental Epidemiology című folyóiratban közölte.
A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy a természetes vagy szellőztető-berendezés általi levegőcsere sokkal gyorsabban szétoszlatja az illékony szerves vegyületek (VOC) koncentrációit egy beltéri környezetben ahhoz képest, amilyen gyorsan a növények ki tudnák szűrni őket a levegőből.
A szobanövények levegőtisztító hatásának mítosza az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 1989-es, az űrállomások levegőjének hatékony tisztítási módjait kereső kísérletéig nyúlik vissza, amelynek nyomán a kutatók kijelentették, hogy a növények segítségével el lehet távolítani a levegőből a rákot okozó kemikáliákat.
A csípős ételek növelhetik a demencia kockázatát
2023. február 16.
A rendszeresen chilit vagy jalapeno paprikát fogyasztó idősebb embereknél nagyobb a kockázata a demencia kialakulásának – ezt állapították meg a Dél-ausztráliai Egyetem és a Katari Egyetem tudósai egy hosszú távú kutatásban.
A 15 éven át folytatott vizsgálatban 4582 kínai vett részt, akik 55 éven felüliek voltak. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a naponta több mint 50 gramm chilit fogyasztók kognitív hanyatlása felgyorsul. Az emlékezetvesztés még jelentősebb volt azoknál, akik soványak voltak.
A Sciencedaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál által ismertetett kutatást a Katari Egyetem tudósa, Cumin Si vezette. A tanulmány szerint a naponta több mint 50 gramm chilit fogyasztóknál csaknem a duplájára nőtt a memóriavesztés és a kognitív hanyatlás kockázata.
“A chilinek az egészséges testsúly megőrzésével és a vérnyomás kordában tartásával kapcsolatos hasznáról korábbi tanulmányok már beszámoltak, mi azonban azt találtuk, hogy az idősebbek kognitív funkcióit károsítja” – mondta Cumin.
“A chili az egyik leggyakrabban használt csípős fűszer a világon, és az európai országokkal összehasonlítva Ázsiában különösen népszerű. Kína egyes térségeiben, köztük Szecsuánban és Hunanban csaknem minden harmadik felnőtt fogyaszt naponta csípős ételt” – magyarázta Li.
Korábbi tanulmányok szerint a chiliben található kapszaicin nevű aktív komponens felgyorsítja az anyagcserét, a zsírégetést és meggátolja az érrendszeri betegségeket. A most megjelent hosszú távú tanulmány azonban az első, amely azt vizsgálta, hogy milyen kapcsolat van a chilifogyasztás és a kognitív funkciók között.
A tanulmány szerint a sok chilit fogyasztók főleg az alacsony jövedelmű, kis testtömegindexű emberek közül kerültek ki, akik fizikailag sokkal aktívabbak voltak, mint a chilit nem evők.
Bármilyen betegségem is van, nincs lehetetlen!”
2023. február 07.
Hogyan kaphatja vissza egy súlyosan beteg gyerek a gyerekkorát?
Az első barátság, ami egy életre szól, a kedvenc játékunk, ami hivatássá válik, egy döntés, ami megváltoztat. Számtalan boldog pillanat és szerencsés véletlen határozza meg, hogy kik leszünk és milyen fordulatokat vesz az utunk. Vannak gyerekek, akiknek az életében egy új játszótárs vagy hobbi helyett egy megrázó orvosi lelet lesz sorsfordító. Matekdolgozat helyett kezelések, állatkerti kirándulás helyett kórházi falak: hogyan kaphatják vissza mégis saját gyerekkorukat?
„Életem összes boldog pillanata egy hétbe sűrítve. Az egyetlen hely, ahol mindenki feltétel nélkül szeret. Egy szeretetburok, ahol vigyáznak rád. Ahol új barátokra találsz. Ahol olyan emlékeket gyűjtesz, amikre még 80 évesen is emlékszel. Ahol megtanultam, hogy bármilyen betegségem is van, nincs lehetetlen” – állítják kis táborozók a súlyosan beteg gyerekek és családjuk számára különleges élményeket nyújtó Bátor Táborról.
Egy súlyos betegség diagnózisa egy csapásra felborítja a család életét. Schumicky Júlia, a Bátor Tábor Alapítvány tanácsadó szakpszichológusa szerint a családnak mint rendszernek ilyenkor új célja lesz: életben kell tartania a beteg gyermeket, minél inkább meg kell óvnia a betegség súlyosbodásától vagy a visszaeséstől. „Ez az új cél felülír minden korábbi elképzelést a családi életről és az eltervezett jövőről. Addig ismeretlen kihívásokat állít a családtagok elé, akik újfajta szerepeket, felelősségeket és határokat tapasztalnak meg. A korábban súlyosnak ítélt problémák átértékelődnek és más dolgok válnak fontossá.”
Szusimánia a múzeumban
2023. február 02.
A szusi, amit a japán ételek egyik fő képviselőjeként tartanak számon, ízvilágával, letisztultságával, kifinomultságával és egészségre gyakorolt pozitív hatásával világszerte nagy népszerűségnek örvend. Mi mindent érdemes tudni róla? Ez a témája a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki kiállításának.
Az eredetileg Délkelet-Ázsiából, Kínából származó étel több mint ezer éve honosodott meg Japánban, ahol a szigetvilág gazdag természeti környezetében, az emberi bölcsesség és leleményesség, valamint azon szüntelen késztetés hatására, hogy minél gyorsabban, minél ízletesebb ételeket varázsoljunk az asztalra, jelentős változásokon ment keresztül.
A szusi szó hallatán manapság a legtöbb embernek a nigiri-zushi jut eszébe, mely hozzávetőleg kétszáz évvel ezelőtt született meg a mai Tokióban: Edóban. A szusi napjainkra túlnőtt a szigetországon, és világszerte rengetegen fogyasztják.
A kiállítás célja, hogy vizuálisan megpróbálja elénk tárni, miben is rejlik a szusi, ennek a mindennapi életünk szerves részé vált japán ételnek a vonzereje. Bemutatják, miképp honosodott meg Japánban, hogyan alkalmazkodott az egyes régiók természetéhez, éghajlatához és életmódjához, hogyan virágzott fel napjainkra a kultúrája, és milyen kihívások-lehetőségek rejlenek benne a jövőt illetően.
A kiállításon egy olyan részleget is kialakítottak, ahol a látogatók megtapasztalhatják, milyen érzés betérni egy tokiói szusiétterembe. A szusit lehet szeretni és nem szeretni – a szervezők szívből remélik, hogy mindkét tábor egyaránt élvezi majd ezt a kiállítást, mely egyúttal bepillantást enged a japán kultúrába és történelembe is.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...282930...241