Információk, érdekességek
A külvilágból érkező zavaró ingerek feldolgozása
2022. augusztus 24.
Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Agyi Képalkotó Központjának munkatársai azonosították azokat az agyi folyamatokat, amelyek a külvilágból érkező irreleváns, zavaró ingerek feldolgozásáért felelősek.
A kutatók nagy téri-időbeli felbontású multimodális képalkotó módszerek segítségével mutatták ki, hogy – a korábbi feltételezésekkel ellentétben – az agy nem képes egyszerűen figyelmen kívül hagyni azokat a külső zavaró ingereket, amelyek az emlékezetünkben aktuálisan tárolt vizuális információhoz hasonlóak – olvasható az ELKH csütörtöki közleményében.
A vizsgálatok során a kutatók igazolták, hogy az irreleváns ingerek zavaró hatásának tompítása egy aktív agyi folyamat, és egyúttal az ebben a folyamatban kiemelt szerepet játszó agyi hálózatot is feltárták. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a NeuroImage című tudományos szaklapban jelent meg.
“A korunk emberére nehezedő óriási mértékű ingeráradat miatt kiemelt jelentőségűvé vált az a képességünk, hogy agyunk véges információfeldolgozási erőforrásait minél hatékonyabban fókuszálni tudjuk azokra az információkra, amelyek az aktuális cselekvéseink végrehajtása szempontjából fontosak. A vizsgált téma jelentőségét az is növeli, hogy ez a képesség sérül leginkább idős korban, valamint a figyelmi funkciókat érintő különböző neurokognitív fejlődési zavarok – mint például az ADHD – esetében” – írják.
Az Agyi Képalkotó Központ munkatársai a kutatás során az aktuálisan végzett feladat szempontjából irreleváns, de külső jegyeik alapján az adott feladathoz nagyon hasonló ingerek agyi feldolgozásának folyamatait vizsgálták.
A vizsgálatba bevont személyek egy olyan vizuális munkamemória-feladatot kaptak, amelyben arcokat és rácsozott mintázatokat kellett rövid időn keresztül fejben tartaniuk. A visszakérdezést megelőzően azonban az emlékezetben aktívan fenntartott képekhez nagyon hasonló, de a feladatvégzés szempontjából irreleváns képek jelentek meg a képernyőn. A kutatók a feladatvégzés alatt a legkorszerűbb elektroenkefalográfia (EEG) és funkcionális mágnesesrezonancia-képalkotás (fMRI) módszerek segítségével vizsgálták az ezen zavaró, irreleváns képek által kiváltott agyi aktivitást.
A kutatók a zavaró képekre egy korai, szelekciós negativitásként ismert EEG-komponens jelenlétét mutatták ki, amely eredmény arra enged következtetni, hogy az agyunk nem képes egyszerűen figyelmen kívül hagyni azokat a zavaró, irreleváns ingereket, amelyek az emlékezetben aktívan fenntartott vizuális információhoz hasonlóak.
Magyarázatot találtak arra, miért gyakoribb az Alzheimer-kór a nőknél
2022. augusztus 22.
Új kutatást publikáltak az ELTE kutatói az Alzheimer-kórról, az egyetem szakemberei magyarázatot találtak arra, hogy miért gyakoribb az időskori betegség a nőknél – közölte a ELTE Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatósága az MTI-vel.
Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói a PLOS ONE folyóiratban jelentették meg új cikküket, ahol Fellner Máté mesterszakos és Varga Bálint doktori hallgató Grolmusz Vince professzor vezetésével rájöttek, hogy a férfiak hippokampuszának kapcsolatai szabályosabbak, mint a nőké, ez a felismerés pedig magyarázatot adhat arra, hogy a nőknél miért fordul elő gyakrabban betegség – olvasható a közleményben.
Mint írják, a tudósok azt vizsgálták, hogy mely területekhez kapcsolódik a hippokampusz a leggyakrabban. Megnézték, hogy mely, legfeljebb 4 terület fordul elő legalább 80 százalékos gyakorisággal az alanyok agygráfjában, és ezen szomszédok eloszlását számították ki a férfiak és a nők agygráfjaiban. Azt kapták, hogy a férfiak esetében sokkal több gyakori szomszédhalmaza van a hippokampusznak, mint a nőknél.
Az agy talán legtöbbet vizsgált területe a tengeri csikóhoz hasonló alakú hippokampusz, amely a rövidtávú emlékek tárolásában és a térbeli tájékozódásban is fontos szerepet játszik. Ez a terület annyira fontos, hogy sok agykutató egész tudományos karrierje során csak az aránylag kicsiny hippokampusszal foglalkozik. A neurodegeneratív betegségek, így az Alzheimer-kór is elsőként a hippokampuszt betegíti meg, ezért is az első tünetek egyike a rövidtávú memória zavara.
Már csecsemőkorban megjelennek az agyban az Alzheimer-kór kockázatára utaló jelek?
2022. augusztus 04.
Már csecsemőkorban kimutathatók az agyban azok az eltérések, amelyek az Alzheimer-kórra genetikai hajlammal rendelkezőknél jelentkezhetnek – állapította meg egy új amerikai tanulmány.
A kutatók 162 csecsemő agyáról készítettek felvételeket. Közülük 60 örökölte az APOE-e4 nevű gént, amely növelheti az időskori Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát – írta a JAMA Neurology című szaklapban megjelent tanulmányt ismertetve a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál.
A génnövekedés csak hajlamosít, nem jelent automatikusan betegséget
A szakemberek az átlagosnál kisebb növekedést tapasztaltak az APOE-e4 gént hordozó csecsemők agyának középső és hátsó részén számos olyan területen, amelyeken a betegeknél jelentkeznek az Alzheimerrel járó elváltozások. Az APOE-e4 gént hordozó csecsemők agyának elülső részén egyes területek viszont hajlamosak voltak a nagyobb növekedésre.
A kutatók hangsúlyozták, hogy az APOE-e4 génnel született gyermekeknél látott agyi elváltozások nem szükségszerűen az Alzheimer-kór első jelei, és nem azt jelentik, hogy mindenképpen kialakul náluk a betegség.
A kutatóknak azonban a vizsgálatok során az APOE-e4 génhez kapcsolódó legkorábbi agyi elváltozásokat sikerült kimutatni, és tanulmányuk számos kérdést is felvet. Milyen szerepet játszhat ez a gén az agyfejlődésben, hogyan függhetnek össze az elváltozások az Alzheimer-kór későbbi fellépésével, és a feltárt elváltozások korai kezelésével vajon megelőzhető-e a betegség kialakulása?
A leprás szó elítélő értelmű használta ellen emeltek szót
2022. július 29.
Egészségügyi aktivisták azt akarják elérni, hogy ne használják a “leprás” szót elítélő értelemben. A betegség még mindig létezik, de már gyógyítható, viszont ha pejoratív kifejezésként használják, az tovább nehezítheti a betegségben szenvedő páciensek életét – idézte érvelésüket a The Guardian brit napilap online kiadása.
A lepra már az 1940-es években eltűnt Európából. A Tennerifén leprások számára létesült falu röviddel felépítése után, 1943-ban ezért ki is ürült.
Egészségügyi aktivisták most arra figyelmeztettek, hogy a koronavírus-pandémia alatt gyakran használták a politikusok és mások a lepra szót a járvánnyal kapcsolatban, s ez csak tovább rontotta az amúgy is marginalizálódott leprások helyzetét.
A brit karitatív The Leprosy Mission (lepramisszió) globális kampánymenedzsere, Mathias Duck szerint “ez a fajta nyelvezet fenntartja az előítéleteket a még mindig szenvedő emberekkel szemben”. A leprában szenvedők a pandémia előtt is háttérbe szorultak, de a világjárvány még hátrébb tolta őket a prioritási listán – tette hozzá.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készült jelentés szerint a leprások a pandémia alatt nem fértek hozzá a kezelésekhez, romlott a gyógyszerellátásuk, nem dolgozhattak, és nagy számban haltak meg a Covid-19 következtében.
Egy 2019-es ENSZ-jelentés már megállapította, hogy a lepra miatti megbélyegzés – annak ellenére, hogy gyógyítható betegségről van szó – sokakat, akik a betegségben szenvednek, kiszolgáltatott helyzetbe sodort: nem jutnak rendszeres munkához vagy egészségügyi ellátáshoz, és még a közösségükből is száműzik őket.
Duck, aki maga is leprás volt, de meggyógyult, kiemelte, hogy a leprásoktól a pandémia alatt megtagadták a tesztelést, a kezelést, és a koronavírus-elleni vakcinát is. “Hangsúlyozzuk a kézmosás és a maszkviselés fontosságát, de ezeknek a közösségeknek nincs lehetősége erre, még alapvető élelmiszerekhez sem jutnak hozzá a lezárások miatt” – mutatott rá.
z Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2019-ben 161 országban több mint 200 ezer leprás eset fordult elő. “Szerencsére a lepra többféle gyógyszeres terápiával gyógyítható. Ami azonban nehezen gyógyítható, az a betegséggel kapcsolatos megbélyegzés, ami a leprában szenvedő vagy érintett személyt érinti” – írták májusban fülöp-szigeteki aktivisták, miután az országban nagy felháborodást keltett, hogy egy felsőbb bírósági ügyben a “leprás” szót használták.
A leprát okozó baktérium cseppfertőzéssel terjed, de évekig is eltarthat, amíg az embernél jelentkeznek a tünetek. A súlyos szövődmények elkerülhetők, ha gyorsan diagnosztizálják és kezelik.
Nyirokérnövekedést serkentő rendszert dolgoztak ki
2022. július 27.
A Semmelweis Egyetem kutatói – nemzetközi együttműködésben – olyan mRNS alapú rendszert dolgoztak ki, amellyel szervspecifikus nyirokérnövekedés váltható ki; ez a jövőben alapját képezheti egy új típusú terápia kidolgozásának.
Az egyetem közleményében azt írta, a koronavírus elleni vakcinafejlesztés során használt mRNS alapú rendszer alkalmas lehet a károsodott nyirokerek növekedésének a serkentésére is, így például a nyiroködéma kezelésére, amelynek jelenleg nincs végleges megoldást nyújtó terápiája.
A nyirokrendszer fő feladata a folyadékegyensúly szabályozása, a zsírok felszívása a bélből, valamint lényeges az immunvédekezésben is. A nyirokrendszer részét képezik a nyirokerek, amelyeknek számos új funkciójára derült fény az elmúlt években, szerepük van például a vérnyomás szabályozásában, de az idegrendszerhez kapcsolódó betegségekben is.
A kutatás elsődleges célja az volt, hogy jobban megértsék a nyirokerek szervspecifikus funkcióit.
Jakus Zoltán, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének egyetemi docense elmondta, az mRNS alapú koronavírus elleni védőoltás lényege, hogy hírvivő RNS segítségével a vírusra jellemző fehérje kerül a szervezetbe, melyet az immunsejtek felismernek, így később szükség esetén az immunrendszer el tudja pusztítani a szervezetbe jutott vírust.
A kutatás során ugyanezt a rendszert használják, csak nem vírusfehérjét termeltetnek, hanem egy nyirokérnövekedési faktort visznek be az mRNS rendszeren keresztül, és ezáltal tudnak szervspecifikus nyirokérnövekedést kiváltani az adott szervben – ismertette a munkát vezető kutató.
Kutatásaik során eljutottak odáig, hogy hatékony szervspecifikus nyirokérnövekedést tudnak kiváltani, így jobban megértik a nyirokerek egyes szervekben játszott szerepét, valamint állatokban képesek visszafordítani a nyiroködémát, és ez alapját képezheti egy későbbi terápia kidolgozásának.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...323334...241