Információk, érdekességek
Mégsem fertőzi meg az agysejteket a vírus
2021. december 15.
Egy új kutatás szerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) mégsem fertőzi meg az emberi agysejteket.
A Cell című tudományos folyóiratban közölt tanulmány eredményei reményt keltenek, hogy a korábban véltnél felszínesebb, valamint helyreállítható a vírus okozta neurológiai károsodás – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.
A kutatás ellentmond a korábbi munkáknak, amelyek szerint a vírus az orr felső mélyedéseiben lévő nyálkahártya neuronjait fertőzi meg, belégzéskor ide érkezik a kórokozó. A hártyán lévő szaglósejtek (OSN) teszik lehetővé az illatok érzékelését. Szorosan együttműködnek az úgynevezett szusztentikuláris sejtekkel, amelyek a szaglósejtek munkáját segítik.
A belga és német kutatók munkája arra utal, hogy a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a szaglósejteket nem. “Alapvető a különbség. Ha a szaglósejtek megfertőződhetnek, innen rövid az út a szaglógumóhoz, onnan az agyba” – mondta Peter Mombaerts, a német Max Planck Intézet frankfurti Neurológiai kutatóközpontjának vezetője.
Az agyban lévő szaglógumó az a hely, ahol az illatok idegi ingerületeit először feldolgozzuk. Ha a vírus ide behatolna, elméletileg az agy mélyebb rétegeibe is eljuthatna, ahol tartós károsodást okozna, különösen azért, mert a szaglósejtekkel ellentétben a legtöbb neuron nem regenerálódik. Ha azonban a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a károsodás rövidebb ideig tart. Mindkét útvonal magyarázhatja a szaglásvesztést, amely az új típusú koronavírus okozta Covid-19 pácienseinek nagyjából felét érinti. Közülük minden tizedik hosszú távon, talán örökre elveszti a szaglását.
A kutatócsoport megvizsgálta a Covid-19 más idegrendszeri tüneteit, köztük a fáradtságot és az úgynevezett agyi ködöt. Nem vonják kétségbe, hogy a betegség érinti a központi idegrendszert, a vita arról szól, hogy a hatások azért lépnek-e fel, mert a vírus megfertőzi az idegsejteket, vagy valamilyen közvetett mechanizmus áll a tünetek mögött.
A kutatók új technológiával tanulmányozták az idegrendszeri károsodásokat: agyalapi sebészettel vettek mintát a szaglóidegsejtekből és a szaglógumóból a kór következtében elhunyt betegektől, haláluk után nagyjából egy órán belül. 30 páciensnél állapították meg, hogy a vírus még mindig szaporodik, ami azt jelenti, hogy a betegség fertőző, akut szakaszában okozott halált. A 30 elhunyt közül csak hatnál találták meg a vírust a szaglóhártyában.
Új megközelítéssel próbálják kezelni az Alzheimer-kórt
2021. december 11.
Egy új megközelítéssel próbálják kezelni és esetleg oltással megelőzni az Alzheimer-kórt brit és német tudósok.Mind az antitestalapú kezelés, mind a fehérjealapú oltás csökkentette az Alzheimer-kór tüneteit állatkísérletekben – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.
A Leicesteri Egyetem, a Göttengeni Orvostudományi Egyetem és LiFeArc című orvostudományi kutatási alapítvány kutatói a Molecular Psychiatry című folyóiratban ismertették eredményeiket.
A kutatók az Alzheimer-kóros betegek agyában kialakuló plakkokban lévő béta-amiloid fehérje egy oldódó formájára összpontosítottak mind az antitestalapú kezelés, mind az oltóanyag esetében. “Klinikai kísérletekben az amiloid plakkokat az agyban felbontó egyetlen potenciális kezelés sem igazán sikeres az Alzheimer-kór tüneteinek csökkentésében. Ezért döntöttük egy más megközelítés mellett. Azonosítottunk egy antitestet egerekben, amely semlegesíti az oldódó béta-amiliod megcsonkított formáját, de nem kötődik a fehérje vagy a plakkok normális formáihoz” – idézte Thomas Bayer professzort a Leicesteri Egyetem közleménye.
A kutatók ezt az antitestet átalakították oly módon, hogy az immunrendszer ne ismerje fel idegenként és elfogadja azt. Létrehozták a béta-amiloid egy szerkesztett formáját, “amelyről úgy véltük, hogy felhasználható egy oltáshoz, hogy az immunrendszert arra ösztönözzük, hogy a TAP01_04 típusú antitesteket állítson elő” – mondta Mark Carr professzor,
Amikor a kutatók tesztelték a szerkesztett béta-amiloid fehérjéket egerekben, azt találták, hogy az egerek termeltek TAP01 antitestet.
A göttingeni kutatócsoport ezeket az antitesteket és a létrehozott béta-amiloid oltást két egérkísérletben vizsgálta. Azt találták, hogy mind az antitest, mind a vakcina segített helyreállítani idegsejtfunkciót, növelni az agyban a glükóz anyagcserét, helyreállítani az emlékezetvesztést és csökkenteni a béta-amiloid plakkokat.
Bár a kutatás korai szakaszban van, ha ezeket az eredményeket meg tudjuk ismételni emberekkel folytatott klinikai próbákban, akkor az megnyithatja a lehetőséget nemcsak az Alzheimer-kór kezelésére a tünetek megjelenése után, de a betegség elleni oltásra is még azelőtt hogy a tünetek megjelennének – mondta Mark Carr professzor.
Az új koronavírus-fertőzés kutyáknál és macskáknál is okozhat szívizomgyulladást
2021. december 09.
Az új koronavírussal fertőződött háziállatok esetében is kimutatták brit kutatók, hogy a társállatoknál is felléphet szívizomgyulladás (miocarditis) a Covid-19-ben szenvedő emberekhez hasonlóan.
A Veterinary Record című állatorvostudományi folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók bemutatták azokat az eseteket, amelyekben legelőször azonosították a SARS-CoV-2 először Nagy-Britanniában megjelent alfa variánsát (B.1.1.7.). Két macskának és egy kutyának lett pozitív a PCR-tesztje, illetve két másik macskánál és egy kutyánál mutattak ki antitestet vérükben kettő-hat héttel az után, hogy szívbetegséget diagnosztizáltak náluk.
Ezen állatok esetében több gazdánál lépett fel légzőszervi betegség hetekkel az előtt, hogy állatuk beteg lett, vagy pozitív lett a Covid-19-tesztje – olvasható a Phys.Org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Minden állatnál fellépett heveny szívbetegség, köztük súlyos szívizomgyulladás. “Tanulmányunk bemutatja a Covid-19 alfa variánsával megfertőződött macskák és kutyák első eseteit, és nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a társállatok is megfertőződhetnek a SARS-Co-V-2 vírussal” – mondta Luca Ferasin állatorvos, a tanulmány vezető szerzője. “Bemutattuk a súlyos szívrendelleneségek jellemezte atipikus klinikai tüneteket, amely jól ismert komplikáció a Covid-19-ben szenvedő emberek esetében, de háziállatok esetében még soha nem írták le” – tette hozzá.
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy háziállatok esetében viszonylag ritka betegség a Covid-19 és megfigyeléseik szerint a fertőzés emberről terjedhet állatra, nem pedig fordítva.
Csúcstechnológiás gép szolgálja a gének vizsgálatával foglalkozó kutatókat
2021. november 28.
A lakosság genetikai jellemzőinek meghatározásában és gyógyszerfejlesztésekben is szerepet kaphat a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által csaknem 800 millió forintért beszerzett csúcstechnológiás berendezés – írta a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A gépet és a hozzá kapcsolódó rendszert a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) támogatásával vásárolták, a berendezést az egyetem keretein belül működő Szentágothai János Kutatóközpont genomika és bioinformatika kutatóintézete használja majd – derül ki a PTE kommünikéjéből.
A gének feltérképezésére alkalmas olyan rendszer jött létre Pécsen, amely Közép-Európában csak Prágában és Bécsben működik. A fejlesztés nyomán a kutatóközpont átfogó, összehangoltan működő, több tudományt, szakterületet érintő, nemzetgazdasági érdekeket is képviselő program elindítását kezdeményezte – írták.
A várhatóan akadémiai és piaci résztvevőkkel induló Magyar Nemzeti Genom Program céljai között szerepel a magyar populáció genetikai jellemzőinek meghatározása és új gyógyszercélpontok azonosításának elősegítése.
Mesterséges intelligenciát használó eszköz készül a melanóma korai felismerésére
2021. november 25.
Mesterséges intelligenciát használó eszköz készül a melanóma korai felismerésére az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) munkatársainak közreműködésével.
Az iToBoS az Európai Unió (EU) Horizont 2020 kutatási és innovációs programja által finanszírozott kutatási projekt, amelynek célja egy olyan, új diagnosztikai eszköz létrehozása a melanóma korai felismerésére, amely a betegről rendelkezésre álló összes információt hasznosítja – olvasható a SZTAKI közleményében.
“Ennek az úgynevezett holisztikus értékelőeszköznek minden egyes beteg sajátos jellemzőit meg kell értenie, ezzel megnyílik az út a melanóma személyre szabott, korai felismerése előtt” – tették hozzá a közleményben.
A bőrrákok általános kategóriáján belül pedig a melanóma okozza a legtöbb halálozást. A legfrissebb statisztikák szerint a bőrmelanóma jelenleg a hatodik leggyakoribb ráktípus Európában, 2018-ban több mint 144 ezer új esetet diagnosztizáltak.
A melanóma gyógyítható, ha korai stádiumban kezelik. Ebben az esetben a melanómás betegek több mint 90 százaléka még 5 év múlva is életben van. Ha a rákos sejtek terjedése megtörtént (áttétes melanóma), az 5 év után életben lévő betegek aránya 23 százalék, vagy még ennél is alacsonyabb. Ezért a gyors diagnózis elengedhetetlen ahhoz, hogy a kezelésre még a helyi és áttétes terjedés előtt sor kerüljön – írták.
Az iToBoS projekt célja egy olyan mesterséges intelligencia (MI) rendszer létrehozása, amely képes a különböző forrásokból származó információk integrálására, a dermoszkópiás képektől kezdve a teljes orvosi nyilvántartáson át a genomikai adatokig.
Az iToBoS projektben új diagnosztikai eszközt fejlesztenek, emellett elkészül egy MI-t használó kognitív asszisztens is. Ezekkel az eszközökkel az egészségügyi szakemberek képesek lehetnek a bőrrák átfogó, betegre szabott diagnózisára, illetve nagyobb arányban felismerhető lesz a melanóma. “A nagyszabású nemzetközi projektben kutatóink hasznosíthatják az adatmenedzsment, az informatikai felhők és a mesterséges intelligencia területén eddig megszerzett tapasztalataikat” – idézték a közleményben Lovas Róbertet, az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) igazgatóhelyettesét.
Az új diagnosztikai eszközben a mesterséges intelligencia legújabb vívmányait is felhasználják, hogy ezzel megkönnyítsék a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal (dermoszkópiás felvételek) már kinyert adatok, illetve az iToBoS-ban javasolt új hardverrel szerzett adatok felhasználását.
Az alapul szolgáló algoritmusok integrálni fogják a különböző forrásokból származó további beteginformációkat (ilyen például a beteg kórtörténete, genomika, minden anyajegy elhelyezkedése, életkor, nem satöbbi) azért, hogy figyelembe véve az egyes betegek sajátosságait, átfogó, holisztikus értékelést adjanak az egyes anyajegyekről.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...394041...241