Információk, érdekességek
Kendermagfehérje tartalmú húskészítményeket fejlesztettek
2021. november 19.
Magas biológiai értékű, kendermagfehérje és -olaj tartalmú sertéshús termékcsaládot fejlesztett a felgyői vágóhidat működtető Gulyás János és Társa Kft. uniós támogatással – tájékoztatta a vállalkozás az MTI-t.A fejlesztés során valamennyi húskészítmény kategóriában – vörös áru, sonkák, májasok, szárazáru – új magas biológiai értékű, funkcionális élelmiszer prototípus termékeket hoztak létre, amelyek közös jellemzője, hogy bennük az egészségre jótékony hatással bíró kendermag készítményeket használtak föl.
A kendermagfehérje, az edesztin és a kendermagolaj fogyasztása beltartalmi paramétereik alapján jótékonyan befolyásolja az emberi egészség megőrzését és fenntartását. Az edesztin teljes értékű fehérje, amely valamennyi, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, esszenciális aminosavat tartalmaz. A kendermagolajban pedig nagy mennyiségben és megfelelő arányban találhatók telítetlen zsírsavak.
A szakemberek a prototípusok előállítása során olyan technológiát dolgoztak ki, amely jelentős mértékben növeli a hasznos tápanyag mennyiségét az étkezés szempontjából nagyon fontos feldolgozott húsféleségekben. Az új eljárások lehetővé teszik olyan növényi alkotórészek – szója, repce – elhagyását a gyártási folyamatából, amelyek az emberi szervezet számára kevésbé előnyös összetevőket vagy fitohormonokat tartalmazhatnak.
10 hang, amit a legjobban utálunk
2021. november 18.
Iskoláskorunkból a leggyűlöltebb hang talán az volt, amikor valaki végighúzta a körmét a táblán. Vajon ez az iszonyatos hang helyet kapott a top 10-es listán?A Newcastle-i Egyetem kutatói állították össze azt a 10-es listát, mely a legkellemetlenebb hangokat gyűjti egy csokorba. Lássuk, melyek ezek!
Vajon miért viszolygunk ennyire ezektől a hangoktól?
Képalkotó vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy ha valamilyen irritáló hangot hallunk, akkor az agy érzelmekért felelős része, az ún. amygdala területe sokkal aktívabbá válik. A kutatók szerint, ha az amygdala és a hallásért felelős agyterület között növekszik az aktivitás, akkor egy számunkra kellemetlen hang undort és nyugtalanító érzést vált ki belőlünk.
Az agyunk az idegesítő hallási ingereket negatív reakciók útján dolgozza fel. A legutálatosabb hangok elemzésénél a kutatók azt is megállapították, hogy ezek mindegyike 2000 és 5000 Hz közötti frekvenciatartományba tartozik, melyről ismert, hogy fülünk ebben a tartományban a legérzékenyebb.
A felfedezés segíthet közelebb vinni annak megértéséhez, hogy miért érzékenyebbek az autisták a hangokra, és mi okozza a túlhallás (hyperacusis) vagy éppen a mizofónia (hanggyűlölet) jelenségét.
A krónikus sebek ellátását segítő mesterséges intelligencia
2021. október 28.
A krónikus sebek ellátását segítő, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát készítették el a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói.
A fejlesztést a közelmúltban mutatták be a mesterséges intelligencia matematikai alapjait kutató, NKFIH által finanszírozott Nemzeti Kiválósági Program zárókonferenciáján.
“A sebkezelés komoly feladatot, megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek nemcsak a kórházi ellátás alatt, hanem később, a beteg otthonában végzett folyamatos átkötözések során is, amely a gyakran több hónapig, néha évekig tartó gyógyulási folyamat része. A most létrehozott mesterséges intelligencia az orvosok szaktudását bocsátja az ápolószemélyzet közvetlen rendelkezésére a mobiltelefonos applikáció segítségével, a seb állapotának változása szerint mindig a gyógyulást legjobban elősegítő kötszertípusra javaslatot téve” – idézi az MTI-hez eljuttatott közlemény Farkas Pétert, a Magyar Sebkezelő Társaság elnökségi tagját, az Országos Mozgásszervi Intézet-OORI Szeptikus Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának vezetőjét.
Magyarországon körülbelül 200 ezer ember szorul folyamatos kezelésre, átlagosan kétnaponkénti kötözésre. Ha a seb állapota változik, a kötszer típusát érdemes váltani. Ebben a döntésben segít az a mobil applikációval egybeépített mesterséges intelligencia.
A klinikai próbák után, a tervek szerint a jövő év során lesz elérhető a termék az ápoló szakszemélyzet számára.
“A kutatáshoz szükséges, 5500 páciensről készült 220 000 kép összegyűjtésében országos összefogással mintegy 70 intézmény vett részt, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével a négy orvosegyetem, az OORI mint országos intézmény, egy tucat kórház és több mint ötven ápolási szolgálat, illetve magánpraxist folytató sebkezelő centrum is” – idézi a közlemény Szoldán Pétert, a MedInnoScan Kft. ügyvezetőjét.
Majdnem hatmillió koraszülést okozhatott a légszennyezés
2021. október 23.
Majdnem hatmillió koraszülés és majdnem 3 millió újszülött alacsony súlya függhetett össze a légszennyezéssel a világon 2019-ben – állapította meg egy új tanulmány.
A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézménye (UCFS) és a Washingtoni Egyetem kutatói a betegségek globális terhét tanulmányozták, valamint a beltéri és kültéri légszennyezés hatásairól szóló, a világ minden tájáról származó munkákat elemezték, eredményeiket a PLoS Medicine című szaklap közölte kedden.
A tanulmány az eddigi legmélyebb elemzése annak, hogyan befolyásolja a légszennyezés a várandósság számos kulcsfontosságú mutatóját, köztük a kis születési súlyt és a koraszülést. Emellett a kutatás az első globális betegségteher-vizsgálat ezekről a mutatókról, amely magában foglalja az – elsősorban a konyhai tűzhelyekről származó – beltéri légszennyezés hatásait is, amelyek számlájára a mért hatások kétharmada írható.
A koraszülés világszerte az újszülöttkori halálozás vezető oka, évente több mint 15 millió csecsemőt érint. Az alacsony súllyal születő vagy koraszülött babák között magasabb a súlyos betegségek aránya egész életükön át.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) becslése szerint a világ népességének több mint 90 százaléka él szennyezett levegőjű területen, a fele beltéri légszennyezésnek is ki van téve, mert otthonában szenet, fát vagy mást éget.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koraszülés és az alacsony születési súly globális előfordulása majdnem 78 százalékkal lenne csökkenthető, ha Délkelet-Ázsiában és Afrika Szaharától délre fekvő területén minimalizálnák a légszennyezést. Ezeken a területeken gyakori a beltéri légszennyezés, és a koraszülés aránya a legmagasabb a világon.
A tudósok a világ fejlettebb részein is komoly légszennyezési kockázatot találtak, az Egyesült Államokban 2019-ben a becslések szerint csaknem 12 ezer koraszülésben játszott szerepet a rossz levegő.
Új technológiát alkalmaznak a vastagbélgyulladás kezelésére Debrecenben
2021. október 01.
Többéves fejlesztés eredményeként egyedülálló technológiát alkalmazó széklettranszplantációs betegellátó egységet és baktériumsejtbankot hoztak létre a vastagbélgyulladás kezelésére a Debreceni Egyetemen. A terápiára a koronavírus-járvány miatt egyre nagyobb az igény – közölte az egyetem az MTI-vel.
A Clostridioides difficile (CD) kórokozó az egészséges emberek vastagbelében is megtalálható, de elszaporodását a bélben élő többi, “jó” bélbaktérium megakadályozza. Ha azonban a jó baktériumflóra valamilyen okból elpusztul vagy összetételében megváltozik, ez elszaporodhat, és kialakulhat az álhártyás vastagbélgyulladás (CDI), amely egy életveszélyes megbetegedés.
Az antibiotikumok gyakori használata következtében már a koronavírus-járvány előtti években halmozottan fordult elő az álhártyás vastagbélgyulladás, a pandémia miatt azonban egyre több lett a beteg – idézték a kutatást vezető Nagy Gergely György rektori megbízottat, orvosszakmai vezetőt a közleményben.
A szakember hozzátette, a koronavírus-fertőzöttek gyakran kapnak antibiotikumot a kezelés során, továbbá a tüdőt károsító immunológiai folyamat megfékezésére immunrendszert gyengítő szereket, például szteroidot. Ezen felül a fertőzés önmagában is képes a bélnyálkahártyát károsítani.
A betegség a tapasztalatok szerint szokatlanul súlyos, és igen gyakori a terápiára nem reagáló vagy a későbbi kiújuló eset. Ezeknek egy új, nemzetközileg is elfogadott kezelési eljárása a széklettranszplantáció vagy székletbaktérium-terápia, amely gyorsan helyreállítja a bélflórát. Az eljárással a betegek nagy részénél gyors, pár napon belüli gyógyulást lehet elérni – magyarázta.
Nagy Gergely György rámutatott: a széklettranszplantáció a járvány előtt is csak néhány hazai intézményben volt elérhető. A járvány miatt pedig – technológiai háttér hiányában – a Debreceni Egyetemen kívül lényegében megszűnt a betegek hozzáférése az eljáráshoz.
Kitért arra is, a COVID-szűrés minden elemét tartalmazó és egyéb kórokozók genetikai azonosítását is magában foglaló egyedi donorszűrési protokollt alkalmaznak.
Az egyetemen kifejlesztett eljárással a régióban már korábban is számos sikeres beavatkozást végeztek el. Idén február óta 54 álhártyás vastagbélgyulladásban szenvedő beteget láttak el, jelentős részük COVID-fertőzés szövődményeként szorult ellátásra – jelezte Nagy Gergely György.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...414243...241