Információk, érdekességek
2021. június 24.
Új Alzheimer-gyógyszert engedélyezett az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) az Egyesült Államokban, csaknem húsz éve először – írta a BBC hírportálja.
Az aducanumab elnevezésű anyag a demencia leggyakoribb formájának, az Alzheimer-kórnak nem a tüneteit, hanem az okát kezeli: csökkenti a betegségre jellemző agyi fehérjelerakódást.
2019 márciusában leállították a szer tesztjeinek harmadik, nagyszabású, nemzetközi fázisát, amelyben mintegy 3000 páciens vett részt, mivel az emlékezetvesztést és a gondolkodási problémákat a havi infúzióként adott szer nem lassította jobban, mint a hatóanyag nélküli placebo.
Ugyanabban az évben azonban a szert kifejlesztő amerikai Biogen több adat elemzésével megállapította, hogy a szer működött, amennyiben nagyobb dózisban adagolták. Azt is közölték, hogy szignifikánsan lassította a kognitív képességek romlását.
A világon több mint 30 millió ember szenvedhet Alzheimer-kórban, többségük 65 éven felüli. Mind az amerikai, mind a brit tudományos közvéleményt megosztja az aducanumab, vannak, akik áttörést látnak benne, mások szerint csekély a haszna.
Bart De Strooper, az angol demenciakutató intézet (Dementi Research) óriási jelentőségű mérföldkőnek nevezte az engedélyezést az Alzheimer-gyógyszerek utáni kutatás történetében. A múlt évtizedben több mint 100 vizsgált kezelési módszer bizonyult bukásnak. Noha azt reméli, embermillióknak jelenthet fordulópontot az új szer, hozzátette, “sok akadályt kell még legyőzni”.
2021. június 22.
Európában először Magyarországon alkalmazzák a pajzsmirigyrák vágás nélküli műtétének forradalmian új eljárását.
A rákkezelésben hatalmas áttörést hozó, Európában egyedülálló egészségügyi csúcsprojekt indult Magyarországon: a pajzsmirigyrák vágás nélküli műtétének kifejlesztésére három éves kutatás kezdődött. A nyitott műtét nélküli technológiát a pajzsmirigy jóindulatú göbeinek és jóindulatú melldaganatok eltávolításánál már évek óta eredményesen alkalmazzák a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézetben. Kelet-közép-európai régióban egyedül itt érhető el az eljárás, ami hozzájárul az ország pozíciójának erősítéséhez az orvosi innovációk és beruházások terén.
Az egészségügyi csúcsinnováció, a technológia alkalmazása rosszindulatú elváltozásoknál áttörést hozhat a rákkezelésben. Az eljárás iránt már most jelentős a külföldi szakmai érdeklődés. A rosszindulatú pajzsmirigyrák termoablációs kezelésének kifejlesztésére irányuló egészségügyi projektet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal több mint 167 millió forinttal támogatja.
Dr. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem és a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet intervenciós radiológusa szerint a vágás nélküli beavatkozás a betegeknek forradalmi újítást jelent a rákkezelésben, az országnak pedig hatalmas előrelépést az egészségügyi innovációk területén.
A rádiófrekvenciás ablációs kezelés lényege, hogy vékony tűvel megszúrják a pajzsmirigy rákos daganatát, felmelegítik a szövetet, a keletkezett hő pedig elpusztítja a kóros sejteket. A folyamatos ultrahang képpel vezérelt hőablációs minimál-invazív eljárás a többéves nyomon követéses tanulmányok alapján ugyanolyan eredményes, mint a hagyományos műtéti vagy egyéb alkalmazott eljárások, azonban azoknál sokkal alacsonyabb műtéti kockázatot jelent.
Az ambulánsan elvégezhető abláció során minimalizálható a műtéti terhelés, a fertőzésveszély, nem marad heg, jelentősen lerövidül a felépülési idő, csökken a beavatkozástól való szorongás, emellett a kezelés sokkal olcsóbb, mint a fekvőbeteg-ellátásban nyújtott, jellemzően műtéti megoldások. Ez sok pajzsmirigybetegnek nyújt a hagyományos műtétnél egyszerűbb, kíméletesebb megoldást. A vágással, altatással és kórházi tartózkodással járó pajzsmirigyműtétet kiválthatja ez az ambuláns kezelés, amely az előkészületekkel együtt nagyjából másfél órát vesz igénybe – ismertette Dr. Deák Pál Ákos.
Az intervenciós radiológus kiemelte: Európában elsőként Magyarországon végezzük azokat a rosszindulatú pajzsmirigy tumorokat érintő kutatásokat (beavatkozások és nyomonkövetéses vizsgálatok), melyek a nyugati orvoslásban elfogadott, biostatisztikai elemzéssel alátámasztott új egészségügyi szolgáltatás bevezetését eredményezi. Az eddigi tapasztalatok alapján a sikeres kutatási eredmények nyomán nyújtható új, minimál-invazív, költséghatékony szolgáltatásra európai szinten nagy kereslet várható, mely biztosítja a kutatásra fordított jelentős befektetés megtérülését.
2021. június 21.
Elkezdődött a gerincvelői izomsorvadásban (SMA) szenvedő gyerekek ingyenes kezelése az elérhető legkorszerűbb készítménnyel – jelentette be az emberi erőforrások minisztere a közösségi oldalán.
Kásler Miklós bejegyzése szerint elsőként egy kislány kapja meg az áprilistól egyedi méltányosság alapján elérhető, az SMA-betegek kezelésére alkalmas génterápiás gyógyszert, a Zolgensmát.
Ezzel – írta a miniszter – elkezdődött a gerincvelői izomsorvadásban szenvedő összes magyar gyermek legkorszerűbb, teljesen ingyenes kezelése a Bethesda kórházban és a Semmelweis Egyetemen. “Orvos-miniszterként örömmel tölt el a tudat, hogy kezdeményezője lehettem ennek az áttörésnek, ami az érintett szülők számára a reményt, a kis betegek számára pedig az életet jelentheti” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, bízik a kezelés eredményességében.
A készítményhez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő egyedi támogatásával juthatnak hozzá a betegek, és a mielőbbi döntések érdekében elrendelte a leletek értékelésének gyorsítását.
2021. június 18.
Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is – állapították meg olasz kutatók.
Ez az első alkalom, hogy ilyen részletességgel megfejtették a nagyon hosszú ideig élő emberek genomját, ami útmutatóul szolgálhat ahhoz, miért élhetnek ennyire hosszú életet és hogyan sikerül elkerülniük az időskori betegségeket. “Az öregedés megnöveli számos krónikus betegség és állapot kockázatát. A 105 év feletti emberek genetikai adottságát vizsgáltuk és összehasonítottuk az Olaszország azonos területein élő fiatalabb felnőttekével” – idézte Paolo Garagnanit, a Bolognai Egyetem szakértőjét az EurekAlert tudományos hírportál.
A kollégáival és számos olasz kutatócsoport és a svájci Lausanne-ban lévő Nestlé Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével végzett vizsgálatba 81 nagyon idős, 105 év és 110 év feletti embert vontak be. Az ő eredményeiket az azonos régióban élő 36 egészséges személyével hasonlították össze, akiknek átlagéletkora 68 év volt.
A vérvizsgálatok és genomszekvenálások során nyert információkat összevetették korábbi tanulmányokkal, amelyek összesen 333 száz éves kor felett és 358 hatvan év körüli személyt vizsgáltak.
Öt genetikai változást azonosítottak, amelyek gyakoriak a 105 feletti és a 110 feletti korcsoportban. Az ellenőrzések során ugyanezeket megtalálták a száz éven felülieknél is.
A számítógépes elemzések szerint ezek a genetikai módosulások megváltoztathatják három különböző gén kifejeződését, amelyek a sejtek egészsége szempontjából kiemelt fontosságúak.
2021. június 13.
Kapcsolatot mutattak ki bizonyos vércsoportok és 49 betegség fokozott kockázata között a svédországi Karolinska Intézet kutatói, akik több mint ötmillió svéd ember adataira és csaknem ezer betegségre terjesztették ki a tanulmányukat, megállapítva egyebek között, hogy a B-s vércsoport védelmet nyújthat a vesekövek ellen.
Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a nullás vércsoportú embereknél kisebb valószínűséggel alakul ki szív- és érrendszeri megbetegedés vagy vérrög, ugyanakkor nagyobb az esélyük a vérzési rendellenességekre, mint az A- vagy B-vércsoporttal rendelkezőknek. Más tanulmányok eredményei azt sugallták, hogy bizonyos vércsoportú emberek fogékonyabbak néhány fertőző betegségre – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.
“Még mindig nagyon kevés információ áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az RhD pozitív vagy RhD negatív vércsoportú emberek esetében fennáll-e bizonyos betegségek kockázata, vagy hogy még hány betegség állhat összefüggésben a vércsoportokkal” – mondta Torsten Dahlén, az eLife című tudományos lapban közölt tanulmány vezető szerzője.
A kutatók átfésülték a svéd egészségügyi nyilvántartásokat, több mint ötmillió ember adataira kiterjedően, és 49 betegséget hoztak összefüggésbe az AB0-rendszerrel, valamint egy továbbit az RhD-rendszerrel.
Az eredmények megerősítették, hogy az A-s vércsoportú embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki vérrög, míg a nullás vércsoportúaknál fokozottabb az esélye a vérzési rendellenességek jelentkezésének. Azt is igazolták, hogy a nullás vércsoportú nőknél nagyobb eséllyel alakul ki terhességgel összefüggő hipertónia.
Megállapították továbbá, hogy B-s vércsoport esetén kisebb a kockázata a vesekövek kialakulásának és, hogy az RhD pozitív nőknél ugyancsak nagyobb az esélye a terhességgel összefüggő hipertóniának.
A szakemberek szerint további tanulmányokra lesz szükség az eredmények megerősítéséhez és annak meghatározásához, hogy a különböző vértípusok és csoportok miként növelik bizonyos betegségek kockázatát, vagy vannak-e alternatív magyarázatok az összefüggésekre.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...454647...241
