Információk, érdekességek
Az emberiség egy klíma- és ökológiai katasztrófa felé sodródó világot hagy az utókor számára
2021. május 03.
Még nem késő változtatnunk, hogy legalább a jövő generációi számára élhető(bb) jövőt biztosítsunk. A Zöldunió online kiadványa a következményekkel való szembenézést is segítve az alapfogalmak és a tendenciák rövid bemutatásán keresztül ad előrejelzést 2021-re vonatkozóan.
Amikor először került be a média fősodrába az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) majd néhány napra rá a WWF 2018-as jelentéseinek apokaliptikusnak ható ténymegállapításai, még azok is elgondolkodtak, akik korábban nem követték nyomon a környezetvédelemmel, fenntarthatósági törekvésekkel kapcsolatos híreket.
Ez idő tájt tudatosult sokakban, hogy a negatív folyamatok felgyorsulásával valójában már nem is az unokáink, hanem gyermekeink, sőt saját magunk élhető jövője a tét. Sokan pedig ekkor eszméltek rá, hogy a krízis okozói a 20. század egyre inkább túlfogyasztó - elsősorban fejlett - társadalmai, ideértve a globális fogyasztói igényeket kiszolgáló - és egyben formáló - korabeli multinacionális vállalati ideológiát és a tömegtájékoztatást is.
Teller Ede megjósolta - ma hallottuk meg!
A válság vámszedőinek korát éljük - meddig?
Akarunk, tudunk, merünk-e változtatni és változtatást kikényszeríteni?
A rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist
2021. május 02.
Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.
A Mediafax hírügynökség jelentése szerint az egyetem kutatói a két másik romániai állategészségügyi intézet szakembereivel közösen 2020 márciusa és 2021 januárja között rovarok ezreit gyűjtötték be a fertőzésgócokból. A rovarok vizsgálata révén azt mutatták ki, hogy a fertőzött nagyüzemi sertéstenyészetekben összegyűjtött vérszívó (hematofág) rovarok hetven százalékában megtalálható az afrikai sertéspestist okozó PPA vírus genetikai nyoma.
A tanulmány szerint a nagyüzemi sertéstenyészetekben jelentősebb lehet a vérszívó rovarok szerepe a fertőzés továbbításában, mint a háztáji gazdaságokban. A kutatók a rovarok szerepének tulajdonítják, hogy a nyári hónapokban jobban terjed a fertőzés.
Áttörést jelenthet egy új vakcina a malária ellen
2021. május 02.
Áttörést jelentő 77 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a tesztek korai szakaszában egy új malária elleni vakcina – közölte az Oxfordi Egyetem fejlesztést végző kutatócsoportja.
Amikor 450, 5-17 hónapos Burkina Fasó-i gyerekkel elvégezték a tesztet, a vakcinát biztonságosnak találták, a 12 hónapos követéses vizsgálat pedig 77 százalékos, vagyis “magas szintű hatékonyságot” mutatott.
Most az eredmények alátámasztásáért kiterjedtebb tesztelés következik, amelyet négy afrikai ország majdnem ötezer gyerekével végeznek, a legfiatalabbak öt hónaposak, a legidősebbek háromévesek lesznek. A betegséget parazita okozza, melyet szúnyogok terjesztenek. Noha gyógyítható, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) becslése szerint 2019-ben 229 millió megbetegedés és 409 ezer halálozás történt – számolt be róla a BBC hírportálja.
A tünetek lázzal, fejfájással, hidegrázással kezdődnek, kezelés nélkül gyorsan súlyossá, akár halálossá is válhatnak. Adrian Hill vakcinológus, az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének igazgatója a The Lancet című brit orvostudományi folyóirat preprintjében megjelent tanulmány vezető szerzője közölte: vakcinájuk az első, amelyik a WHO által kitűzött legalább 75 százalékos hatékonyságot elérte.
Az eddigi leghatékonyabb maláriaellenes védőoltások afrikai gyerekekkel végzett tesztekben csak 55 százalékos hatékonyságot mutattak.
Az új vakcina tesztjei 2019-ben indultak, jóval azelőtt, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) megjelent volna, és az Oxfordi Egyetem az AstraZenecával közösen kifejlesztette volna a Covid-19 elleni védőoltását.
A malária elleni vakcina kifejlesztése sokkal hosszabb időt vett igénybe, mivel az utóbbi esetében gének ezreiről, míg a koronavírusnál nagyjából egy tucatról van szó, a malária távol tartásához igen erős immunválaszra van szükség.
A nagy mocsári csigában keresik a megoldást az öregedés lassítására kutatók
2021. május 01.
A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében olvasható, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz.
A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan betegségek, állapotok, mint amilyen az enyhe kognitív zavar vagy a demencia. Ez drámai hatással lehet az életminőségre, emellett érzelmi és pénzügyi terheket ró az érintettekre, a rokonaira és végső soron az egész társadalomra. Emiatt hatalmas szociális és gazdasági igény mutatkozik az említett neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, továbbá a lehetséges terápiás beavatkozások fejlesztésére.
A kutatók arra keresik a lehetséges megoldásokat, hogy lelassítsák vagy akár vissza is fordítsák az öregedéssel járó memóriacsökkenést. Az öregedésért, az öregedés alatt kialakuló memóriavesztésért felelős kulcsmolekulákról, jelátviteli útvonalakról, valamint a sejtszintű változásokról azonban még mindig viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.
Az összegzés szerint az öregedéssel járó folyamatok gerincesekben történő vizsgálata – idegrendszerük komplexitása miatt – nem egyszerű feladat a hálózatok és az egyedileg azonosított idegsejtek szintjén. Ezért az öregedéskutatás nagymértékben támaszkodik a gerinctelen modellszervezetekre. Az egyik ilyen gerinctelen modellállat a nagy mocsári csiga, amely évtizedek óta jól ismert és kedvelt alanya az öregedés- és memóriakutatásnak.
A közleményben felidézik, hogy a kutatócsoport korábban már megállapította, hogy adott a lehetőség a neurális hálózatokat farmakológiailag “újraprogramozni” és az idős állatokat “megfiatalítani” a memória javítása érdekében. Bár az évtizedek alatt a Lymnaea esetében számos öregedéssel kapcsolatos eredmény született a viselkedési mintázatok és az azokat kialakító neurális hálózatok szintjén, a szóban forgó folyamatok részletes molekuláris hátterét az evolúciósan konzervált, releváns kulcsmolekulák szekvenciáinak hiányában eddig nem lehetett vizsgálni.
Gerinctörés-diagnosztikai platform és gerinctörés-regiszter jön létre
2021. április 29.
Mesterséges intelligencia alapú, automatizált gerinctörés-diagnosztikai platformot fejleszt ki és létrehozza a Gerincsérültek Nemzeti Regiszterét Magyarországon a Semmelweis Egyetem részvételével a Neumann Medical Kft. vezette konzorcium, több mint 950 millió forint uniós támogatásból.
A cég az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a fejlesztés célja olyan mesterséges intelligencia alapú, automatizált döntéstámogató rendszer létrehozása, amely országszerte segíti a gerinctörések gyors és biztonságos diagnózisát.
A projekt keretében a részt vevő konzorcium tagjai egy olyan összetett adatgyűjtő rendszert fejlesztenek ki, amelynek használatával az orvosok nagy mennyiségű adat segítségével mesterséges intelligencia betanítására alkalmas adatbázist hoznak lére. Az adatbázisba gerinc-CT és röntgenfelvételeket lehet feltölteni, a létrejövő moduláris platformra pedig olyan algoritmusokat lehet kifejleszteni, amelyek tovább segítik a gyors és biztonságos munkát – ismertették.
A rendszer olyan egyedülálló szolgáltatást jelent, amelybe a kórházak feltöltik a képeket, majd az így létrejött adatbázis alapján a mesterséges intelligencia dönti el minden egyedi eset súlyosságát, és valós időben ad visszajelzést az orvosnak, elkülönítve a sürgős és kevésbé sürgős eseteket.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...474849...241