Információk, érdekességek
Engedélyezték a Pfizer/BioNTech-vakcina forgalmazását
2020. december 04.
Engedélyezte szerdán a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) a Pfizer és a BioNTech vállalatok által az új típusú koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyag forgalmazását. Az Egyesült Királyság ezzel a világ első olyan országa, amely hatósági jóváhagyást adott egy koronavírus-vakcina alkalmazására.
Boris Johnson brit miniszterelnök minapi sajtótájékoztatóján közölte, hogy kormánya már 40 millió adagot megrendelt a Pfizer/BioNTech-oltóanyagból, és ez – mivel fejenként két oltásra lesz szükség – az első menetben húszmillió embernek, a brit lakosság csaknem egyharmadának lesz elegendő.
A Pfizer és a BioNtech november elején bejelentette, hogy közösen kifejlesztett oltóanyaguk hatékonysága az addigi klinikai próbák és vizsgálatok eredményei alapján 90 százalék körüli.
A Pfizer nem sokkal később közölte, hogy a végleges hatékonysági mutató ennél is jobb, eléri a 95 százalékot. A gyógyszeripari cég nemrégiben jelezte, hogy brit jóváhagyás esetén néhány napon, akár órákon belül el tudja kezdeni vakcinájának nagy-britanniai forgalmazását.
Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva néhány napja kijelentette: a cég készen áll az első 20 millió, már elkészült adag azonnali kiszállítására azokba az országokba, amelyeknek a hatóságai megadják ehhez a hozzájárulást.
A vállalat az idei év végéig 50 millió, 2021-ben 1,3 milliárd adag koronavírus-vakcinát tud gyártani. A brit egészségügyi minisztérium szóvivője az engedélyezés szerdai bejelentése után közölte: a kormány elfogadta a gyógyszerfelügyeleti hatóság ajánlását a Pfizer/BioNTech-vakcina alkalmazásának engedélyezésére.
A szóvivő szerint az MHRA a benyújtott dokumentáció alapos tanulmányozása után úgy döntött, hogy az oltóanyag megfelel a szigorú biztonsági, minőségi és hatékonysági előírásoknak.
A tünetek jelentkezésekor és utána öt napig a legfertőzőbb a beteg
2020. november 30.
Egy új, nagy léptékű tanulmány szerint az új típusú koronavírus okozta Covid-19 tüneteink jelentkezésekor, majd az ezt követő öt napban a legvalószínűbb fertőzés továbbadása – számolt be róla a BBC hírportálja.
A pácienseknél a betegségük elején találták a legnagyobb víruskoncentrációt, míg “élő”, vagyis szaporodni képes vírusok akár a tünetek megjelenése utáni kilencedik napig kimutathatók voltak – írták a kutatók a Lancet Microbe brit tudományos folyóiratban.
A tanulmány készítői 79 kutatást elemeztek, ezek teszttel igazoltan koronavírusos, kórházban kezelt, tüneteket mutató páciensek eseteit tartalmazták. A tünetek jelentkezésétől kezdve akár a kilencedik napig is azonosítottak szaporodóképes vírusokat a torokból vett egyes mintákból.
A mintákban talált RNS-részecskékből, vagyis a vírus örökítő anyagának töredékeiből a tünetek kezdetekor vagy ezután öt napon belül volt a legtöbb.
Az inaktív RNS-töredékek az orr- és torokmintákban átlagosan még a tünetek megjelenése utáni 17 napon is kimutathatók voltak.
A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy mivel kilenc napon túl nem volt a mintákban szaporodóképes vírus, ezért – a tovább kimutatható inaktív töredékek ellenére – valószínűtlen, hogy a páciensek többsége fertőzne a kilencedik nap után is.
“Az emberekben azt kell tudatosítani, hogy amint akár a legenyhébb tüneteket is érzik, ne érintkezzenek másokkal, izolálják magukat. Vannak, akik olyan későn kapják meg a teszteredményüket, hogy talán már túl is vannak a legfertőzőbb időszakon” – mondta el a BBC-nek Muge Cevik, a St. Andrews-i Egyetem tudósa.
A kutatás nem vizsgálta a tünetmentes fertőzötteket, de a szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy más kutatások kimutatták, egyesek már a tünetek megjelenése előtt és tünetmentesen is fertőzhettek.
Francia szakemberek: a második hullám nem a végső
2020. november 29.
A koronavírus-járvány Európát jelenleg sújtó második hulláma nem a végső, és a tél végéig, valamint a jövő tavasz folyamán egymást követő, több hullámra kell számítani – jelezte a francia kormány mellett működő tudományos tanács.
“Nehéz előre látni mennyi ideig fog tartani a második hullám, mert az magán a víruson, az időjárási viszonyokon, valamint a vírus terjedésének megfékezésére foganatosított intézkedéseken, s azok társadalmi elfogadottságán, azaz hatásán is múlik” – írták legutóbbi, október 26-i keltezésű véleményükben a francia döntéshozókat segítő szakemberek, két nappal azelőtt, hogy az Emmanuel Macron államfő által összehívott védelmi tanács általános lakhelyelhagyási tilalom bevezetéséről döntött.
“Nehéz hónapok előtt állunk egy szélsőségesen nehéz helyzetben” – fogalmazott véleményében a tudományos tanács, amely a második hullám végét az év végére vagy a jövő év elejére feltételezi.
A testület azt javasolja, hogy erre az időpontra a jelenlegi 40 és 50 ezer közötti napi esetszámot maximum 5 és 8 ezer közé kell korlátozni, és a vírus terjedését szigorúan ellenőrzés alá kell vonni.
A szakemberek ugyanakkor úgy vélik, hogy bármilyen intézkedéseket is foganatosítson a kormány, “azok nem lesznek elégségesek újabb hullámok elkerülésére a második után“.
Azonosítottak egy fehérjét, amely véd a Lyme-kórtól
2020. november 27.
A Yale Egyetem kutatói felfedeztek egy fehérjét, amely segít megvédeni a gazdaszervezetet a kullancscsípés terjesztette fertőzéstől, a Lyme-kórtól; felfedezésük segíti a betegség diagnosztizálását és kezelését.
Észak-Amerikában a Lyme-kór a baktériumközvetítő állat által terjesztett leggyakoribb betegség, amelyet a Borrelia burgdorferi nevű spirochéta (spirálformájú mikroorganizmus, baktérium) okoz. A betegség lefolyása változatos, a fertőzöttek többsége csak enyhe tüneteket tapasztal, amelyeket könnyen lehet antibiotikummal kezelni. Egyes esetekben azonban a kezeletlen fertőzés átterjedhet a szívre, az ízületekre, az idegrendszerre és más szervekre – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. A kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás.
A kutatók több mint ezer emberi gént juttattak élesztőbe, és elemezték kölcsönhatásukat a Borrelia burgdorferi 36 mintájával. Találtak egy fehérjét, a peptidoglikánfelismerő protein 1-et (PGLYRP1), amely korai jelzőrendszerként működik az immunrendszer számára, amikor a szervezetet baktériumfertőzés éri.
A PGLYRP1-fehérje hiányában egy Lyme-kóros egérnek sokkal magasabb a baktériumszintje, mint annak az egérnek, amelynek van ilyen fehérjéje, és a fehérjehiányos egér az immunrendszer rendellenes működését mutatja – írták a kutatók tanulmányukban.
“Segítheti a fertőzés elleni harcot, ha stimuláljuk az emberi szervezet képességét arra, hogy több ilyen fehérjét állítson elő” – mondta Erol Fikrig járványtani professzor, a tanulmány egyik szerzője.
Tomán Szabina: „Egy szatócsbolt volt az álmom”
2020. november 25.
Nagy ötlete bárkinek lehet, de megvalósítani már kevesen képesek. Vagy azért, mert sokan nem mernek belevágni, vagy mert nem adottak hozzá a lehetőségeik. A Red Bull Basement kezdeményezés most a jövő innovátorait és gondolkodóit tereli egy mederbe, hogy a legizgalmasabb ötletek ne az asztalfiókban végezzék. A projekt magyar zsűritagja, az ország egyik legismertebb vállalkozója, Tomán Szabina már kisgyerekként bátor volt az üzleti életben, igaz, akkor még a nagymama udvara jelentette ehhez a piacot.„Szatócsboltot akartam nyitni, és eladó szerettem volna lenni. A nagymamám kertjében építettem egy árus sarkot, kész kis kiszolgáló rendszert. Sőt, egy pénztárgépet is csináltam fából, külön hellyel az aprónak. Akkor még ez volt az álmom” – mesélte Tomán Szabina, aki az ismert energiaital hazai csapatának segít kiválasztani azt a fiatal, innovatív gondolkodót, aki a világ összes lokális győztese között kap lehetőséget a csapatmunkára.
Fiatal generációról beszélünk, így nagyon várom azokat ötleteket, amik elrugaszkodnak. 20 éve, amikor modellként a világot jártam, még nem volt videóhívás, és szinte elképzelhetetlen volt egy kisebb méretű mobiltelefon. Az első fotózásaim idején még e-mailezni sem lehetett, így minden országba, minden castingra cipelnem kellett a vastag, több kilós, a fotóimat tartalmazó modellalbumot. A technika azóta hihetetlen tempóban fejlődik, számomra néha már szinte követhetetlen. Bár én nagyon gyakorlatias vagyok és tényszerűen gondolkodom, most olyan ötleteket várok, amik nem egy-két évre, hanem a távolabbi jövőbe mutatnak előre” – fejtette ki Szabina. A programra jelentkező tanulmányai nem kizárólag a műszaki és technológiai területhez kell, hogy kapcsolódjanak, a rendezvény bárkit szívesen fogad, aki hajlandó cselekedni a szebb holnap érdekében, és van ötlete hogyan segítheti akár a környezetvédelem, az energiafelhasználás, az oktatás vagy a digitalizálódó társadalom ügyeit
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...555657...241