Információk, érdekességek

Bencze Ilona: Ember tervez...

2020. június 23.

Félelmetes játszma a koronavírussal! De hogyan tovább? Erről kérdeztünk négy híres és méltán elismert nőt, akik megosztották velünk gondolataikat. A Hogyan tovább? – Női szemmel című gondolatébresztő írások szerzői Bencze Ilona színművész, Illényi Katica hegedűművész, Tarján Zsófi énekes és Vészabó Noémi festőművész, író.

…ami rendben is van… általában. A tervekre szükség van. Kiszámíthatóvá, átláthatóvá teszik rövid és hosszú távon az életünket. A jelen világ, amelyben élünk, versenyt fut az idővel. A terveink is ehhez igazodtak. Valahogy semmire sem elég a 24 óra. Mintha tőlünk függetlenül pörögnének egyre sebesebben a percek. Egyre korábban kelünk és későbben fekszünk, mégis… mégis… mindjárt dél lesz, délután, megint este, és folyton úgy érezzük, ezt sem végeztük el… arra sem jutott… amarra meg pláne.

A szüleink otthonokba kényszerülnek, jól-rosszul tartjuk a kapcsolatot, főleg lelkifurdalásból. A gyermekeinket idegenek gondozzák, tanítják, nevelik – legjobbtudásuk szerint, de tőlünk függetlenül –, a lényegnél sosem vagyunk ott: amikor öröme van, sikere, amikor bántják, olykor akár össze is törik nyiladozó lelkét, értelmét, képességeit. Szülő és gyermek alig tudnak egymásról, mindenki járja, vagy inkább rohanja a maga útját, bár érezzük a hiányt, az űrt, „majd holnap megoldom, szólok, kérdezek”, aztán semmi. Kompenzálunk ajándékokkal, játékokkal, (ártalmas) kütyükkel, amelyek végül mindent kiszorítanak a kapcsolatainkból. Magányos, rohanva tébláboló embermilliárdok.

A valódi szeretet mindenből hiányzik. Sokan nem is tudják, mi az. És ez még csak csepp az óceánnyi napi megküzdenivalóból. Évtizedek óta szigorú terv szerint élek magam is. Látom a kárát, próbálok finomítani, kevés sikerrel. Sokáig fel sem tűnt, hogy nem is én tervezek, hanem velem terveznek. Valahogy természetessé vált, hogy nem én döntöm el, mikor mit csinálok, legfeljebb azt, hogy hogyan. A maradék idő lenne az enyém. Lenne.

EESZT: a magánrendelők is csatlakoznak

2020. június 22.

2020. június 1-jétől vált kötelezően alkalmazandóvá az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről szóló Kormányrendelet, mely szerint minden orvosi vagy fogorvosi engedéllyel rendelkező magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, más néven EESZT rendszeréhez. A rendszerhez 2017. november 1-jén a háziorvosi szolgálatok, járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, és az összes gyógyszertár már csatlakozott. 

A magánrendelőknek is kötelező a betegekkel kapcsolatos adatokat az EESZT-rendszerébe rögzíteni június 1-től. Ezzel megtörtént az ország teljes lefedettsége, és az EESZT-hez csatlakozott egészségügyi szolgáltatók száma 25 ezerre nőtt. A rendszer célja a lakosság minél gyorsabb, hatékonyabb ellátása.

A személyes adatok rögzítése mellett a leletek, receptek és különféle egészségügyi vizsgálatokkal, kezelésekkel kapcsolatos információk rögzítését kell elvégeznünk – mondta Dr. Szabó László, a Fixfogsor Fogászati Rendelők igazgatója, akit a csatlakozással kapcsolatban kérdeztünk. Ezek az adatok a páciens egész életútját végigkísérik, megőrzésre és megosztásra kerülnek az orvosi intézmények között, akik a pácienssel kapcsolatba kerülnek.

Az egészségügyi szolgáltatók kötelesek az ellátási események adatait és a kapcsolódó ellátási dokumentumokat berögzíteni a rendszerbe. Ez azonnali információcserét tesz lehetővé a köz- és magánellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók között.

Sokféle adatot tárol a rendszer. A kórtörténeti részében a páciensekről készült ellátási adatok, dokumentációk (pl. röntgenfelvételeket), vizsgálati eredmények (pl. laboreredmények, ambuláns lapok, zárójelentések) kerülnek rögzítésre.

De a páciens profiljában olyan adatok is vannak, amik többnyire állandóak. Ilyenek például: a vércsoport, van-e allergia, magas vérnyomás, gyógyszerérzékenység, krónikus betegség stb.

Az adatokat meghatározott egészségügyi célokból kezelhetik a rendelők:

• az egészség megőrzésének, javításának, fenntartása érdekében,
• gyógykezelés elősegítése érdekében,
• a páciens egészségi állapotának nyomon követése érdekében,
• közegészségügyi, járványügyi intézkedések foganatosítása érdekében.

Szigorú szabályok vonatkoznak az adatkezelésre. Az EESZT adatbázis két külön felülettel rendelkezi, egyik az egészségügyi dolgozók, másik a lakossági számára teszi lehetővé az EESZT-rendszer használatát és adatok lekérdezését.

Nem úgy zajlik majd ősztől az oktatás, ahogy megszoktuk

2020. június 16.

Az iskolák és egyetemek soha nem látott kihívással szembesültek, amikor márciusban néhány nap alatt digitális oktatásra kellett átállniuk. A távoktatás egyik legnagyobb kérdése a gyakorlati órák, kurzusok megtartása, az intézmények ebben egyedi, alternatív megoldásokkal segítik a hallgatókat.  

A Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi docense, tanulásmódszertani szakértője szerint három forgatókönyv szerint térhetünk vissza a tantermekbe: teljesen elfelejtjük a digitális oktatás új tapasztalatait, részben adaptáljuk ezeket, vagy teljesen új korszak kezdődik az oktatásban.

Online tanulás vs. távoktatás

Több mint 3 millió életet menthetett meg a bezárkózás Európában

2020. június 10.

Több mint 3 millió életet mentettek meg a koronavírus-járvány megállítására elrendelt korlátozások Európában a brit Imperial College London kutatócsoportjának becslése szerint.

A tudósok a BBC-nek elmondták, hogy “az áldozatok száma óriási lett volna” a kijárási korlátozások és a bezárások nélkül.

Az Imperial College kutatása 11 európai ország – Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország  – korlátozásainak hatását elemezte az intézkedések kezdetétől május elejéig. Mintegy 130 ezer ember halt meg ezekben az országokban az időszak végére, világ

A kutatók betegségmodellezést végeztek, hogy megbecsüljék, hány áldozata lett volna az új koronavírus okozta Covid-19 betegségnek a korlátozó intézkedések nélkül. A tanulmányt ugyanaz a kutatócsoport készítette, amelyik az Egyesült Királyság bezárásokat elrendelő döntéseihez nyújtott segítséget.

A becslés szerint május 4-ig 3,2 millió ember halt volna meg, ha nem zárják be az intézményeket és nem kérik arra az embereket, hogy maradjanak otthon.

Ez azt jelenti, hogy körülbelül 3,1 millió életet mentettek meg a bezárások, ebből 470 ezret az Egyesült Királyságban, 690 ezret Franciaországban, 630 ezret Olaszországban – olvasható a Nature tudományos lap aktuális számában közölt jelentésben.

A számításokhoz feltevések is járulnak, melyek befolyásolják a becslést. Feltételezik, hogy az új koronavírus veszélye miatt senki sem változtatna a viselkedésén a korlátozások nélkül, valamint a kórházak nem terhelődnének túl, ami a halálozások emelkedését eredményezné.

A tanulmány a kijárási korlátozások egészségi következményeit sem veszi figyelembe, melyekből talán évek alatt lehet felgyógyulni. A kutatók szerint az említett országok lakosságának legfeljebb négy százaléka fertőződött meg.

Laky Zsuzsi: Engem a külsőségek nem érdekelnek

2020. június 08.

Mennyiben különbözik egy szépségkirálynő egy átlagembertől, hogyan telnek a mindennapjai, mi az értékrendje? Megkapjuk erre a választ Laky Zsuzsitól, aki 2003-ban elnyerte a Miss Európa címet.

• Megváltoztatta az életedet az, amikor szépségkirálynő lettél, Miss Európa?
Igen, nagyon megváltoztatta az életemet, hiszen 19 éves voltam, egy vidéki sportoló kislány, és hirtelen bekerültem ebbe a körforgásba. Azt elárulhatom, hogy az életcélom nem az volt, hogy szépségkirálynő legyek. A külsőségek nem érdekeltek, ahogy most sem. Lehet, hogy furcsán hangzik, de tényleg nem ez nálam az elsődleges. Nekem a sport az, ami nagyon fontos volt, és onnan indult az egész.

• Mit sportoltál?
Fitneszversenyző voltam, előtte akrobatikus tornász. Tehát mindig ez töltötte ki az időmet, rengeteg versenyre jártunk. Majd 2000-ben elindultam a Zala Szépe-választáson, amelyet megnyertem, ezután jött Fásy Ádámnál a Miss World Hungary, ahol második lettem. Ezt követően pedig már automatikusan következett a Miss Európa Párizsban. Gyakorlatilag így kerültem ki a Miss Európa szépségversenyre, amit persze nem bántam meg, hiszen annyi jó dolog történt és annyi szép helyen jártam, ahova egyébként nem biztos, hogy eljutottam volna.

• Hogyan lehet felkészülni egy ilyen versenyre?
Nem készültem fel, mert azon a nyáron éppen diákmunkát végeztem Balatonmárián egy sütödében. Mosogattam és takarítottam az olajszagban gyakorlatilag egész nyáron, így enni se nagyon volt időm, le is fogytam. Tudtam, mikor kell kimennem Párizsba, és előtte négy nappal elengedtek. Akkor gyorsan elmentem kozmetikushoz meg fodrászhoz. Tehát olyan, hogy felkészülés, az én esetemben nem volt.

• Amit ott tanultok – mert nyilván valamit elsajátítotok –, azt utána tudtad hasznosítani?
Németet tanultam az iskolában, külön angolt nem. Tehát elég hiányos angoltudással mentem oda. Akkor ez még nem volt követelmény. Majdnem egy hónapig voltam kint, ezalatt egész jól belejöttem az angolba is. Illetve kapcsolatokat szereztem, vannak olyanok, akikkel a mai napig beszélünk. Sőt, a szlovák lánnyal, aki második lett, nem is olyan régen itthon találkoztam. Mára már mindenki családanya lett. A versenyen fotózásaink voltak, koreográfiát tanultunk. Nekem ez nem volt újdonság, mivel a sportmúltamból kifolyólag ugyanezt csináltam korábban is.

• Szerinted a szépségnek lehet hátránya is az életben?
Azt gondolom, hogy lehet. De kinek mi a szépség? Ez relatív dolog. Én soha nem tartottam magam szépnek. Úgy gondolom, van egy erős kisugárzásom, ami aznap este, amikor megnyertem a versenyt, döntő volt. Hátrány? A szép nőket sok esetben beskatulyázzák, például hogy buták, vagy hogy csak magukkal foglalkoznak, és biztos otthon sem ők mosnak, főznek, takarítanak… Pedig én mint anyuka túlzás nélkül állíthatom, hogy egész nap mást sem csinálok.