Információk, érdekességek
Csontvelőátültetéssel fiatalították meg
2019. április 23.
Fiatal egerek csontvelőjének átültetésével “fiatalították meg” öregedő egerek agyát a kutatók, megakadályozva a rágcsálók kognitív hanyatlását. A Communications Biology című folyóiratban publikált kutatás eredményei alátámasztják azt az elméletet, hogy részben a csontvelő által termelt vérsejtek elöregedése a felelős a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás hanyatlásáért.
“Noha korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy fiatal egerek vérének átömlesztésével visszafordítható a kognitív hanyatlás idős egereknél, a folyamat mikéntje egyelőre nem nagyon ismert” – mondta Helen Goodridge, a Los Angeles-i Cedars-Sinai egészségügyi központ munkatársa, hozzátéve, a mostani eredményeik azt sugallják, hogy a válasz egy része a fiatal vérsejtek specifikus tulajdonságaiban rejlik.
A szakemberek ezúttal laboratóriumban nevelt, 18 hónapos egerekbe ültettek át velük egykorú vagy 4 hónapos társaiktól származó csontvelőt – írja a medicalxpress.com.
Hat hónappal később mindkét csoport tagjait standard laboratóriumi teszteknek vetették alá, megvizsgálva az aktivitási szintjüket, a tanulási képességeiket, valamint a térbeli és munkamemóriájukat. A fiatal csontvelőt kapó egerek az öreg csontvelőt kapótársaiknál, valamint a kontrollcsoport öreg egereinél – ezek nem estek át transzplantáción – is jobban teljesítettek a teszteken.
A kutatók ezután megvizsgálták az egerek hippokampuszát, amely a tanulási és a térbeli navigációs folyamatokban, valamint a memóriafunkciókban vesz részt. A fiatal csontvelőt kapó egerek ezen agyterületén sokkal magasabb volt az idegsejtek közötti kommunikációban fontos szerepet játszó szinapszisok száma, mint az öreg csontvelőt kapó társaiknál, annak ellenére, hogy mindkét csoport tagjai nagyjából azonos számú idegsejttel rendelkeztek. A szinapszisok kulcsszerepet játszanak az agy teljesítményében.
Legóból készített robotműkart egy spanyol fiú
2019. április 22.
Lego építőelemekből készített magának robotműkart Spanyolországban egy fiú, aki egy ritka genetikai betegség miatt jobb alkar nélkül jött világra.
A 19 éves David Aguilar biomérnöknek tanul a barcelonai Katalán Nemzetközi Egyetemen és már a negyedik modellt használja az általa kifejlesztett színes művégtagból. Az andorrai fiú álma, hogy a diploma megszerzését követően megfizethető robotprotéziseket tervezzen az arra rászorulók számára.
Aguilar 9 évesen készítette el az első, akkor még igen kezdetleges műkart Lego építőelemekből, majd minden újabb verziónál további fejlesztéseket végzett.
“Kisgyerekként nagyon ideges voltam, amikor más fiúk előtt kellett mutatkoznom, mert különböztem tőlük, de ez nem gátolt meg abban, hogy kövessem az álmaimat” – mondta Aguilar, aki csak alkalmanként használja az általa fejlesztett műkart és anélkül is remekül boldogul.
Újabb géneket hoztak kapcsolatba a depresszióval
2019. április 20.
Több száz újabb gént hoztak összefüggésbe a kutatók a depresszióval – derült ki a Nature Neuroscience című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely azokra a személyiségtípusokra is rávilágít, akik fogékonyabbak lehetnek a betegségre.
Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport három nagy adatbázis információit felhasználva elemezte több mint kétmillió ember egészségügyi adatait és DNS-ét, aminek eredményeként 269 olyan gént azonosítottak, amely összefüggésben áll a depresszióval – írja a medicalxpress.com.
A kutatók egy újfajta statisztikai módszert alkalmazva azonosították a DNS azon részeit, amelyek megegyeztek a depressziós és például a dohányzó embereknél. Az eredmények azt sugallják, hogy a depresszió kiváltó tényezője lehet a dohányzásnak néhány embernél, ám további vizsgálatokra van szükség az összefüggés megértéshez.
A témában született eddigi legnagyobb tanulmány szerint továbbá a szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmus depressziót okozhat. Ez az összefüggés segíthet a kutatóknak rávilágítani az olyan személyiségjegyekre, amelyek növelhetik a betegség jelentkezésének kockázatát.
Mesterséges intelligencia segítheti a gyerekbetegségek diagnózisát
2019. április 19.
Az elektronikus egészségügyi adatokkal végzett összehasonlító vizsgálatok során az MI jobb eredménnyel végzett, mint a fiatal, tapasztalatlanabb orvosok.
A Csang Kang, a Kantoni Orvosi Egyetem tudósa által vezetett amerikai-kínai kutatócsoport a Nature Medicine című szaklapban mutatta be az eredményeit. A tanulmány bizonyította, hogy egy MI-rendszer a beszéden alapuló adatokkal jó eredményeket képes elérni.
A program segítheti az orvosokat nagy adatbázisok kezelésében és abban a döntésben, hogy melyik pácienst kell a legsürgősebben kezelni.
A rendszer emellett segítheti az orvosokat az összetett vagy ritka betegségek diagnosztizálásában is. Ilyen esetekben ugyanis sok orvos csak kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.
A tudósok a rendszert nagy adathalmazon gyakoroltatták és tesztelték, mely 1,362 millió, 0-18 éves páciens 101,6 millió adatából állt. A fókusz az óvodás korú gyerekeken volt. Az adatok a kantoni női és gyermekkórház 2016 januárja és 2017 júliusa között kezelt betegeitől származtak.
A rendszert húsz orvos vizsgálataival hasonlították össze, öt csoportba osztották őket. A csoportok egymástól kompetenciában és a klinikai gyakorlati tapasztalatban különböztek.
Ha nő a munkaidő, gyakoribb az orvoshoz járás
2019. április 18.
A heti munkaidő 1 órával való növelése azzal jár, hogy a dolgozók átlagban 13 százalékkal többször mennek orvoshoz. A munkavállalók úgy érzik, hogy ennyivel hosszabb munkaidő esetén két százalékkal romlik az egészségi állapotuk – közölték a halle-wittenbergi és az erlangen-nürnbergi egyetem kutatói a Labour Economics című szakfolyóiratban.
A munkaidő növelésének e két káros következményét leginkább a nők és a kisgyerekes szülők érzik meg, valószínűleg azért, mert kevesebb szabadidőből gazdálkodhatnak, és ha nő a munkaidő, erősödik rajtuk a nyomás a munkaidőn kívül – mondta a kutatást vezető Christoph Wunder.
A férfiak – függetlenül attól, hogy nevelnek-e kisgyermeket vagy sem – átlagosan 7 százalékkal többször fordultak orvoshoz a munkaidő egy órával való meghosszabbodásakor, a nők azonban 15 százalékkal gyakrabban mentek orvoshoz valamilyen panasszal.
A kutatók szerint az összefüggés nem feltétlenül áll fenn fordított irányban, vagyis a rövidebb munkaidő nem jár automatikusan az egészségi állapot javulásával. “Nem lehet következtetéseket levonni arra nézve, hogy mennyi az optimális munkaidő” – írták tanulmányukban a kutatók.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...828384...240