Információk, érdekességek
Szivacskával csökkentenék a kemoterápia mellékhatásait
2019. május 31.
Vénába ültetett kicsin, 3D nyomtatású szivacskával csökkentenék a kemoterápia mellékhatásait, többek között a hajhullást és a hányingert. Az eddig állatokon tesztelt eszköz klinikai próbáit tervezik amerikai tudósok – írta a BBC hírportálja.
A szivacsdarabka kivonja a vérből a daganat elpusztítására bejuttatott gyógyszer maradványait, miután az kifejtette hatását a tumoron – írták a tudósok az ACS Central Science című szaklap aktuális számában.
A csőszerű eszközt 3D nyomtatással állítják elő, tehát testre szabottan lehet a páciensek számára gyártani. Hálószerű belsejét speciális anyag borítja, amely kivonja a gyógyszert, miközben átfolyik rajta a vér.
Sertéseken végzett kísérletek azt mutatták, hogy a doxorubicin nevű kemoterápiás szer mintegy 64 százalékát sikerült kivonni vele a véráramból. Úgy tűnt, hogy a gyógyszer tartósan az eszközön belül is marad: eltávolítása után laboratóriumban egy hónapig folyamatosan öblítették, mégsem sikerült eltávolítani belőle a szert. Ez azt jelenti, hogy amikor a szivacsot kiveszik, nem szivárog belőle gyógyszer a szervezetbe – mondták a Kaliforniai Egyetem tudósai.
Az első eredmények ígéretesek, az eszköz más kemoterápiás szerek kiszűrésére is alkalmas lesz, ha a speciális fedőréteget megfelelően készítik el – mondta Nitash Balsara, az egyetem egyik tudósa, aki a kutatásban részt vett. “Úgy érezzük, a gyógyszer felének kivonása jelentősen csökkenti a fájdalmas mellékhatásokat. A klinikai kísérletek, ha minden jól megy, pár éven belül elkezdődhetnek” – tette hozzá.
Csúcstechnológiás ultrahangkészülék
2019. május 26.
A legmodernebb technológiát képviseli a Semmelweis Egyetem (SE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján üzembe helyezett ultrahangkészülék.
Merkely Béla, az egyetem rektora kiemelte, az új berendezés nagyban fogja segíteni a mindennapi oktató, kutató és gyógyító munkát. Az egyetem ambiciózus tervei között szerepel, hogy 2030-ra bekerüljön a világ száz legjobb egyeteme közé, és ehhez megfelelő infrastruktúrára, eszközökre és kiváló szakemberekre van szükség.
Ács Nándor, a klinika igazgatója arról beszélt, hogy SE szülészeti és nőgyógyászati klinikája a régió legnagyobb ilyen intézménye, és büszkék arra, hogy a gyártó cég az egyetemre helyezte ki a berendezést.
A gép világújdonságnak számít, az eddigi öt ilyen készülékből egy a Semmelweis Egyetemen kapott helyet, és a várandósgondozásban, a korai magzati diagnosztikában, illetve a nőgyógyászati onkológiai kórképek esetében ad az eddigieknél gyorsabb és pontosabb diagnózist. Emellett olyan szintű képalkotást tesz lehetővé, hogy tudományos kutatási projektek alapjául is szolgálhat.
A most átadott ultrahangkészülék az eddig használt, szintén csúcsdiagnosztikai kategóriába tartozó UH-hoz képest memóriáját tekintve háromszor, míg jelfeldolgozó rendszerét nézve 10-11-szer gyorsabb, ennek köszönhetően olyan részletgazdag képet biztosít, hogy a legapróbb eltéréseket is észre tudják venni az orvosok.
A váratlan tragédiákból is fel kell állni
2019. május 24.
„Ha valaki kezdi azt érezni, hogy szűkül a tér az életében, akkor rögtön öltözzön fel és menjen ki a szabadba” – A Richter Főnix Közösség új tagja, Keresztesné Sándor Katalin.Magyarországon évente 35-40 ezren esnek a stroke áldozatául. Keresztesné Sándor Katalin szintén szembenézett vele. Az agyinfarktus egy olyan rosszulléttel kezdődik, aminek nincsenek előjelei. Ha azonban bekövetkezik, akkor minél előbb kezelni kell, hiszen annál nagyobb az esély a túlélésre vagy a teljes felépülésre. Katalin megismerte a mélységeket, mégis hiszi, hogy bármi is történt, az életben mindig a boldogságot kell keresni. Történetével bekerült a Richter Főnix Közösség tagjai közé.
A stroke a felnőttkori rokkantság egyik vezető kiváltója, a szív-és daganatos betegségek mellett az egyik legtöbb elhalálozással járó betegség. A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a károsodás mértékét dönti el. A korai kezelés a súlyosabb agykárosodást és az életminőség romlását előzheti meg.
Keresztesné Sándor Katalint egy reggel érte a hirtelen rosszullét. A lányával készülődtek, amikor egyszer csak elkezdett elhomályosodni a látása, aztán nem tudott megszólalni, majd felállni se. Ha nincs ott a lánya, talán ma már nem élne.
„Később agyi aneurizma műtétem volt, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ki kellett venni a koponyámból egy részt. A fejközéptől a fülemig fel voltam vágva. A műtét előtt sokkot kaptam, egy hang se jött ki a torkomon. Nekem ott megmondta a doktor úr, hogy vagy életben maradok vagy nem. De nekem élnem kellett. Ott volt a gyerekem.”
Katalin nem csak testi, hanem lelki fájdalmakkal is megküzdött a gyógyulási folyamat során.
Az őssejtek áttörést hozhatnak
2019. május 22.
Az Egyesült Államokbeli New Jersey-ben a perinatális őssejtkutatással foglalkozó konferencián a regeneratív medicina legnagyobb szakértői vitatták meg az orvostudomány jövőjét: többek között a sebre kenhető és bőrré változó bioanyagról, csontok növesztéséről és eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségek kezelésének úttörő eredményeiről is szó esett. A közép-európai régiót a Czeizel Intézet képviselte.
A tengeri csillag a lábát, a gyíkok pedig a farkukat képesek újranöveszteni. Az ember ugyan az elveszett testrészeit képtelen regenerálni, ám bizonyos szövetei képesek a folyamatos megújulásra. Az orvostudomány regeneratív medicina ága már régóta keresi a megoldást, hogy bizonyos betegségek vagy sérülésekből származó szövetkárosodások hatékonyan gyógyíthatók legyenek a szervezet természetes regenerálódásának elősegítésével.
Az őssejttechnológia legújabb áttörő kísérleti eredményeivel a világ egyre közelebb jut ahhoz, hogy eddig gyógyíthatatlan betegségek, mint az autizmus, az Alzheimer-kór vagy a különböző szív- és érrendszeri betegségek gyógyíthatókká váljanak.
Habár az őssejteknek több fajtája is van, a regeneratív medicina számára a szakemberek állásfoglalása alapján a magzati eredetű, vagy perinatális őssejtek (a köldökzsinórvérből, köldökzsinórszövetből a magzatvízből, magzatburokból vagy a méhlepényből kinyerhető őssejtek) a legoptimálisabbak, hiszen könnyen hozzáférhetők és egyébként kidobásra kerülnének; egyaránt rendelkeznek az embrionális és a felnőtt őssejtek képességeivel; nem képeznek teratomát vagy tumor sejteket; gyorsan, nagy mennyiségben tenyészthetők szemben a felnőtt őssejtekkel és a születéskor könnyen eltárolhatók jövőbeni felhasználás céljából.
Rászabadulhatnak a világra a veszélyes szúnyogok
2019. május 20.
Világszerte egymilliárd ember válhat a betegségterjesztő szúnyogok új áldozatává az évszázad végéig a globális felmelegedés nyomán – figyelmeztetnek a kutatók.
“A klímaváltozás jelenti a legnagyobb és legátfogóbb fenyegetést a globális egészségbiztonságra” – mondta Colin J. Carlson, a washingtoni Georgetown Egyetem doktorandusza, a PLOS Neglected Tropical Diseases című tudományos folyóiratban publikált tanulmány társszerzője. Hozzátette: “a szúnyogok csupán a probléma egy részét képezik, ám a 2015-ben, Brazíliában kirobbant zikajárvány után, komolyan aggódunk, hogy mire számíthatunk a jövőben“.
Carlson és a Floridai Egyetemen dolgozó Sadie J. Ryan azt tanulmányozták, hogy mi történne, ha a két leggyakoribb, betegségeket terjesztő szúnyog – az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti), valamint az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) -, a globális átlaghőmérséklet változásaival összhangban mozogna évtizedeken keresztül – írja a medicalxpress.com.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a bolygó leghalálosabb állatai közé sorolja a szúnyogokat, mivel azok évente emberek millióinak haláláért felelős betegségeket hordoznak. Az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog is hordozója lehet a dengue-, a zika- és a chikungunyavírusnak, valamint további legkevesebb tucatnyi olyan betegségnek, amely a kutatók szerint komoly fenyegetéssé válhat a következő ötven évben.
A globális felmelegedés miatt előfordulhat, hogy a világ csaknem teljes népessége ki lesz téve a betegségek fenyegetésének valamikor a következő öt évtized folyamán. A kutatók szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedésével a trópusi területeken egész évben fennállhat, míg a világ többi részén szezonális lehet a betegségterjedés kockázata.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...858687...246